(1859. -- 1938. január 24., Felka, Szepes m.)
52 éven keresztül a felkai evangélikus iskola tanára.
Diákjait gyakran kalauzolta a Magas-Tátrába, melynek
nagy szerelmese és ismerője volt.
Az MKE központi választmány tagja, Nagyszalók (1908-1913-), helyi képviselője (1913-tól). A Kalauzügyi- (1901-től), az Építőbizottság tagja (1913-tól), a Vezetőügyi bizottság vezetője (1913-tól), a Tátra osztály választmányi tagja (1889-től). Sok éven keresztül a tátrai hegyivezetők elméleti és gyakorlati oktatója. 1904-ben Róth Róberttel együtt vezette az első tátrai hegyivezető tanfolyamot a Magas-Tátra magyar oldalán. A tanfolyam a Magas-Tátra lengyel oldalon történő vezetésre is képezett. Gondoskodott a hegyivezetők felszereléséről, baleseti biztosításukról. Az I. világháború után az MKE tiszteletbeli tagja.
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 28. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]