Berzeviczy Gergely

Politikai gazdaságtannal foglalkozó közgazdász, ügyvéd, Kakaslomnic társtulajdonosa (ezzel a Magas-Tátra részének is), egyébb szepességi birtokok tulajdonosa, a tátrai turizmus egyik első úttőrője.

A késmárki líceum után 1783-ban ügyvédi oklevelet szerzett. 1784-1786 között a göttingeni egyetem hallgatója. Hogy megismerje a fejlett Nyugat-Európát beutazta Közép- és Észak-Németországot, járt Párizsban, Brüsszelben és Londonban. Mindenütt azt tapasztalta, hogy a települések rendezettebbek, az emberek jobban öltözködnek, az ipar és a mezőgazdaság jóval korszerűbb. A látottakon felbuzdulva személyesen adta elő Magyarországra vonatkozó reformelképzeléseit II. József császárnak, de a császár ezeket közömbösen fogadta.

Az 1800-as évek elején írta egyik legfontosabb munkáját, amely a magyarországi parasztság múltjával foglalkozik. A korábbi történetíróktól eltérően nem az uralkodók és az előkelő családok háborúit, viszályait, birtokszerzéseit és -vesztéseit tekintette át, hanem az ország belső állapotváltozásait, a nép jólétének, vagy nyomorának okait. Urbáriumok és adózási összeírások alapján dolgozta fel a parasztság múltját, korabeli megdöbbentően sanyarú helyzetüket pedig statisztikai módszerekkel világította meg. Részletesen megjelölte azokat a módokat is, amelyeknek segítségével javítani lehetne a jobbágyság anyagi helyzetén, erkölcsén és műveltségén, s meg lehetne szüntetni a társadalmi függőségét.

Az 1810-es években írta másik fő munkáját, mely a politikai közgazdaságtan elméleti kérdéseit rendszerezi, s egyúttal elemzi a hazai viszonyokat. 1818-ra elkészült e művével is, megjelenésére azonban csaknem egy évszázádot kellett várni.

Bár munkáit latinul és németül írta, a bennük kifejtett nézetek egyértelműen kifejezik a magyarországi feudalizmus felszámolásának szükségességét, s elősegítették a reformkor kibontakozását. Tudományos tevékenységével megalapozta egy új tudományág, a magyar közgazdaságtan alapjait.

A Tátrával 1795-től foglalkozott, amikor Kakaslomnicon telepedett le. Innen indult tátrai túráira, gyakran olyan tudósok táraságában mint Mauksch Tamás, Asbóth János, Kitaibel Pál és Waldstein Ferenc Ádám . A kutatókat tanácsokkal, információval segíttette. Vendégszerető házában több tátrai utazó is megfordult, pl. 1793-ban Townson Roberat. Ez időben a tátrai települések még nem léteztek: a mai Ótátrafüreden az első vadászházikót 1793-ban építették, a vendégek számára az első három házat 1797-ben.

1795-ből származik Maukschal, Kitaibellel és Waldsteinnel megtett túrájának szép leírása, megpróbáltak feljutni a Lomnici-csúcsra. A leírás Bredeczky Sámuel Topographisches Taschenbuch für Ungern,1801 könyvében Topographische Beschreibung des Kohlbacher Thals címen jelent meg. Szerzője továbbá két Magas-Tátra és egy Szepesség leírásának:

• Die Karpathen in Ungern, ihre natürliche Beschaffenheit, ihre naturerscheinungen, ihre Seen un Thäler, Thiere, Pflanzen und Mineralien,
  (megjelent Sartori Franz könyvében: Oesterreichs Tibur, Bécs 1819.)
• Die merkwürdigen Karpathen in Ungarn
  (megjelent Sartori Franz könyvében: Naturwunder und ausserordenliche Naturerscheinungen unserer Zeit in dem österr. Kaiserthum, Gráz, 1821.)
• Notizen über das Zipser Komitat in Ungarn (Vaterländer Blätter, 1810.)

Ótátrafüred 1812-ből származó leírását csak unokája Berzeviczy Egyed közölte 1899-ben.

Főbb művei:

• De conditione et indole rusticorum in Hungaria, Lőcse, 1809.
• Oeconomica Publico Politica etc., 1818, Kiadva: Budapest 1902., (ford. és kiadta Gaál Jenő)

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 67. o.]
[Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Better kiadó, Budapest 1997., 180. o.]