Történet-jogtörténet és egyházjogiró középiskolai tanulmányait a felsölövői, késmárki és soproni evangélikus liceumban, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetemen végezte.
      1901-1902 között egyéves önkéntes katonai szolgálatot teljesített a 23. tábori vadászzászlóaljánal. Harctéri szolgálatot teljesitett 1914. aug. 1 -- 1918 dec. 10. között és több katonai kitüntetést szerzett.
      1906-ban feleségül vette Farkas Gizellát és négy gyermekük született.
      Tanári működését 1902. október 1.-én kezdte az eperjesi evangélikus kollégiumban, majd 1903-1920-ig az iglói evangélikus főgimnáziumban. 1910-ben az eperjesi evangélikus jogakadémia magántanára lett. Egyetemi magántanári képesítést szerzett 1914-ben. 1920 szept. 1.-től az Eperjesről Miskolcra menekült jogakadémia nyilványos rendes tanára lett. A Magyar Tudományos Akadémia 1926-ban választotta levelező tagjai sorába. 1923-1945-ig a miskolci jogakadémia dékánja és ebben a minőségben teljesen átszervezi a jogakadémiát és magas tudományos szintre emeli. 1926-ban elindította a Miskolci Jogászélet c. első vidéki tudományos jog és államtudományi szakfolyóiratot, továbbá a Miskolci Jogakadémia Értekezéseinek Tárát és a Miskolci Jogászélet Könyvtárát. Szerkesztésében jelent meg 1925-ben a Berzeviczy Emlékkönyv 30 ívnyi és a Confessio Augustana hitvallás négyszázados évfordulójára kiadott Emlékkönyv 40 ívnyi terjedelemben. Ez utóbbi munka német nyelven is megjelent Lipcsében és tudományos egyházjogi körökben feltűnést keltett. 1914-ben hosszabb időn át tanulmányokat folytatott Párisban, az első világháboru után tanulmányutat és levéltári kutatásokat végzett Német-, Svéd- és Olaszországban. Bécsben, mint a Történelmi Kutató Intézet tagja hosszabb időn át levéltári kutatásokat végzett. 1941-ben a szakirodalom művelése és az egyetemi oktatás terén szerzett érdemei elismerésül megkapta az egyetemi nyilványos rendkívüli tanári címet. Széleskörű történeti, jogtörténeti és egyházjogi irodalmi munkásságot fejtett ki.

Nevezetesebb művei:

• A szepesi szász nép, Budapest, 1913, Nemzetiségi Ismertető Könyvtár II.
• A szepesváraljai 1614 évi zsinat és kánonjai, Nyiregyháza, 1914.
• Gróf Thököly Imre késmárki udvartatása, Lőcse, 1914.
• A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben, Budapest, 1922, I.
• A Thököly család késmárki magánföldesurasága, Pécs, 1925.
• Kray Jakab késmárki vértanú szereplése és diplomáciai működése II. Rákóczi Ferenc szolgálatában Budapest, 1927, Akadémiai széfoglaló.
• A svéd alkotmány, Miskolc, 1928.
• Ferenc Ferdinánd trónörökös magyarországi politikai tervei, Miskolc, 1929.
• Az 1530. évi augsburgi birodalmi gyűlés. A Confessio Augustana és magyarországi variánsai, Miskolc 1930. Németül Lipcsében jelent meg.
• Felsőmagyarországi evangélikus egyházközségeinek elszakítása és a szlovenszkói ev. Egyház alkotmánya, Miskolc, 1930 (németül is).
• A középkori partikuláris jogfejlődés és a selmeci városi és bányajog, Miskloc, 1935.
• A késmárki céhek jog- és művelpdéstörténeti jelentősége, Miskolc, 1941.
• Leitmotive der neuen ungarischen evang. Kirchengesetze 1934-37, Miskolc, 1940.
• Lelkészi becsületszék és a Spruchkollégium az evang. Egyházjog tükrében, Miskolc, 1942.
• A miskolci jogakadémia múltja és kultúrmunkássága 1919-1949, Miskolc, 1996 (halála után), 288 lap.

Forrás:
[Dr. Pósfay Barbe Klára, Dr. Bruckner Győző dédunokája, személyes közlés]
[Szepesi Lapok 25 éves megjelenése alkalmából kiadott emlékkönyv, Igló 1908., 142-143. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]