Orvos, botanikus, zoológus (arachnológus, ichtiológus), balneológus, több mű szerzője, orvos Bártfán 1861-ben, Zemplén megyei főorvos, Sátoraljaújhely (1869-1892). Többek között dolgozott a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban, majd 1892-től a Belügyminisztérium Egészségügyi Osztályán.1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1866-tól a krakkói Tudományos Társulat Fiziológiai bizottságának tagja. Jól ismerte a Tátrát, 1878-tól az MKE vezetőségének tagja volt.

1868-ban létrehozta a Fürdői Lapokat, ahol népszerűsítette a tátrai és tátraaljai fürdőhelyeket. A magyarországi fürdőkről könyveket írt:

• Magyarország fürdői, Budapest 1866.,
• Magyarország gyógyhelyei és ásványvizei, Sátoraljaújhely 1885.,
• Die namhafteren Kurorte und Heilquellen Ungarns und seiner Nebenländer, Stuttgart 1887., az előző könyv német fordítása, francia fordítása is volt,
• Tátrafüred climaticus gyógyhely Szepesmegyében és környéke, Budapest 1885.

Állattani munkáiból:

• Ueber die Crustaceen-Fauna Ungarns, (Verhandlungen der kaiserlich-königlichen Zoologisch-Botanischen Gesellschaft in Wien 1858.),
• Adatok a felső-magyarországi százlábúak faunájához, (Rovartani Lapok, 1886., 4. szám),
• Araneae Hungariae, Budapest 1891., 1894., 1897., W. Kulczynski-vel közösen írt nagy monográfiája a pókokról.

Irodalom:

• Siegmenth Károly, MKE Évkönyve 1910.,
• Frissnyák Sándor, Chyzer Kornél, a tudós ismeretterjesztő, Borsodi Szemle, 1964.,
• Ivan Bohuš, Vysoké Tatry, 1975., 6. szám.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 154. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]