Doller Antal

Döller Antal (poprádvölgyi)

(1831., Winniki, Galícia -- 1912. szeptember 29., Késmárk, Szepes m.)

Hadapród iskolát végzett és 1849-ben lett hadnagy. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt mint osztrák katona szemben állt és harcolt a magyarokkal. Egészségügyi okokból 1874-ben 25 évi katonai szolgálat után őrnagyként vonult nyugalomba. 41 éves korában Késmárkon telepedett le. Szenvedélyes hegymászó volt. 1873-ban többedmagával megalapította a Magyarországi Kárpátegyesületet, melynek éveken át ügyvezető alelnöke volt. Nyugdíjba vonulásának évében Déchy Mórral és Still János vezetővel megmászta a Gerlachfalvi-csúcsot (2655 m), ez volt a hetedik ismert csúcsmászás, egyben először a Felkai próbán keresztül. 1877-ben részt vett a Jég-völgyi-csúcs tizennegyedik ismert megmászásában (ez volt a második megmászás a Kőparipán keresztül). 1875-ben magyar állampolgárságot szerzett, megtanult magyarul, és a Magyarországi Kárpátegyesület tiszteletbeli tagja lett. 1887-ben kapta nemesi címét és a "poprádvölgyi" előnevet. 1892-ben a közreműködésével alakult meg a Magyar Turista Egyesület Tátra Osztálya. Ennek 1892-1901 között az alelnöke volt. A galíciai Tátraegylet (1875), az EKE (1883) tagja. Az MKE (1884) és az MTE Budapesti osztálya (1901) tiszteletbeli tagja. Az 1934-ben a pilisi Bölcső-hegyen épített kilátó viselte a nevét, amelyet a terület tulajdonosa 1936-ban elbontatott. Kiemelkedő szerepet játszott a Tátra idegenforgalmának fellendítésében, többek között az ő ötlete volt a Csorbai-tó melletti turistalétesítmények létrehozása.

Tátrai útjai:

Katlan-rés, a Felkai-völgyből, a Gerlachfalvi-próbán, (Déchy M., Döller A., Schwarz P. és Schäfferling I. -- Still J. vezetővel és Horvay P. poggyászhordóval, 1874. augusztus 31.)
Gerlachfalvi-csúcs, a Felkai-völgyből a Gerlachfalvi-próbán át, (Déchy M., Döller A., Schwarz P. és Schäfferling I. -- Still J. vezetővel és Horvay P. poggyászhordóval, 1874. augusztus 31.)

A Magas-Tátrában nevét viseli a Döller-tó, Döller-torony, Döller-csúcs és Döller-tavi-torony.

Cikkei közül:

Die ersten Schwalben des Touristenzuges in der Tatra, (Zipser Bote, 1877.),
Eine Besteigung der Meeraugenspitze, (Zipser Bote, 1884.)

Irodalom:

Bruckner Károly: Döller Antal, MKE Évkönyve 1913.,
Thirring Gusztáv: Döller Antal, Turisták Lapja, 1918., 5-6. szám
Karafiáth Jenő: A kárpáti gondolat úttörője, Turisták Lapja, 48. évf. 219. o.

Döller Antal

Döller Antal

Forrás:
[Magyar Utazók Lexikona, Panoráma, Budapest 1993., 100. o.]
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 223 o.]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Hegymászó Szakosztályának 1987 évi működéséről, Budapest 1988., 74. o.]
[Ivan Bohuš: Od A po Z o názvoch Vysokých Tatier, TANAP Tátralomnic 1996., 305. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]