Német hegymászó, a Magas-Tátrába 1896-tól járt. 1904-1907 között a legaktívabb hegymászók közé tartozott. Első útjai a Róth-Márton-csúcsra (1904), Sárkány-tavi-toronyra (1904), Erzsike-toronyra (1904) és a Sárkány-falra (1907) vezettek. Új utat mászott a Tátra-csúcs dny. valamint dk. falán (1904) és a Közép-oromra a később róla elnevezett Dubke utat (1905). 1906-ban sikerült a Bibircs, Sátán, Menguszfalvi-csúcs első téli megmászása. Állandó mászótársa volt id. Franz János és Breuer János hegyivezetők, valamint Heinrich Behn és Alfred Martin német hegymászók. A Magas-Tátrát 1931-ig látogatta, de az utolsó években már csak turistáskodott, pl. a Gerlachfalvi-csúcsra és a Tátra-csúcsra.

Túráiból:

• Dubke-rés, első átkelés, (E. Dubke -- id. Franz J. vezetővel, 1902.)
• Sárkány-tavi-torony, a Sárkány-tavi-nyeregről, é. gerinc és ny. oldal, (Dubke E. -- id. Franz J. vezetővel, 1903.)
• Olga-csúcs, D-ről, (Dubke E. -- id. Franz J. vezetővel, 1903. szeptember 16.)
• Márta-csúcs, a dk. gerinc a Keleti-Meredély-csorbából, a gerinc megkerülésével, (Dubke E. -- id. Franz J. vezetővel, 1903. IX. 17.)
• Zerge-őrtorony, a Zerge-őrtorony-hágóból, (Dubke E. -- id. Franz J. vezetővel, 1903. szeptember 17.)
• Gerincátmenet a Keleti-Ruman-csorbából a Nyugati-Ruman-csorbába, (Dubke E. -- Breuer J. és id. Franz J. vezetőkkel, 1904. VII. 6.)
• Tátra-csúcs, ék. gerinc a Ruman-csorbából, (Dubke E. -- Breuer J. és id. Franz J. vezetőkkel, 1904. július 6.)
• Róth Márton-csúcs, dk. gerinc a Róth Márton-csorbából, (Dubke E. -- id. Franz J. vezetővel, 1904. július 7.)
• Tátra-csúcs, ény. gerinc a Hunfalvy-hágótól a Róth Márton-csúcson át, (Dubke E. -- id. Franz J. vezetővel, 1904. július 7.)
• Erzsike-torony, a felső toronycsorbából, (Dubke E. -- id. Franz J. vezetővel, 1904. július 7.)
• Nagy-Menguszfalvi-csúcs, d. fal, a szakadék-út, (Dubke E. és Heile -- id. Franz J. vezetővel, 1904. szeptember 27.)
• Közép-orom, é. fal a Kis-Nyereghágó-völgyecskéből, (E. Dubke -- id. Franz J. vezetővel, 1905. június 11.)
• Hlinszka-csorba, K-ről a Menguszfalvi-völgyből, (E. Dubke és Wirth. H.- id. Franz J. vezetővel, 1905. július 9.)
• Bástya-csorba, K-ről a Menguszfalvi-völgyből, (E. Dubke és Wirth. H.- id. Franz J. vezetővel, 1905. július 9.)
• Csorbai-csúcs, k. gerinc a Malom-pataki-völgyből, (E. Dubke és Wirth. H.- id. Franz J. vezetővel, 1905. július 9.)
• Csorbai-hágó, a Malom-pataki-völgyből, (Dubke E. és Wirth H. -- id. Franz J. vezetővel, 1905. VII. 9.)
• Csorbai-csúcs, ny. gerinc a Csorbai-hágóból, (E. Dubke és Wirth. H.- id. Franz J. vezetővel, 1905. július 9.)
• Nyugati- és Keleti-Szekrényes-torony, a Szekrényes-gerinc teljes bejárása K-ről Ny-ra, leereszkedés a Nyugati-Szalóki-torony ny. gerincén, (E. Dubke és H. Behn -- id. Franz J. vezetővel, 1906. augusztus 5.)
• Nyugati-Vaskapu-csúcs, dk. gerinc a Nyugati-Vaskapu-hágóból és dny. gerinc a Zerge-őrtorony-hágóból, (E. Dubke és F. Franke, 1906. szeptember 3.)
• Villa-horhos, É-ról a Réz-pad-katlanból, (E. Dubke -- id. Franz J. vezetővel, 1906. szeptember 6.)
• Jeges-tavi-csúcs, ény. gerinc az Omladék-völgyi-csorbából, (E. Dubke -- id. Franz J. és Breuer J. vezetőkkel, 1906. szeptember 9.)
• Kis-Koncsiszta, d. orom d. gerince, (E. Dubke -- Breuer J. és id. Franz J. vezetővel, 1906. szeptember 9.)
• Villa-horhos, a Réz-pad-katlanból (É-ról), (E. Dubke -- id. Franz J. vezetővel, 1906. szeptember 6.)
• Villa-horhos, D-ről a Kő-pataki-völgyből, (E. Dubke -- id. Franz J. és Breuer J. vezetőkkel, 1906. szeptember 17.)
• Sárkány-fal, k. fal a Ruman-völgyből, mindhárom torony, (E. Dubke és H. Behn -- id. Franz J. és Breuer J. vezetőkkel, 1907. május 9.)

Swidnica bombázásakor súlyosan megsebesült, vöröskeresztes vonattal a bajorországi Marktoberdorf-ba szallították, ott hunyt el.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 228. o.]
[B. Chwaściński: Z dziejów taternictwa, Sport i turystyka kiadó, Varsó, 1979., 105. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]