Német hegymászó, geológus, a Himalája egyik legjobb ismerője. 1906-1914 között geológiai kutatásokat folytatott az Alpokban, 1919-1933 között a boroszlói egyetem tanára, 1933-ban Svájcba költözött, megszerezte a svájci állampolgárságot is.

1906-1907 között a legaktívabb hegymászók közé tartozott. 1906 márciusában Alfred Martinnal sikerült neki a Zerge-csúcs, Késmárki-csúcs, Hunfalvi-csúcs első téli megmászása.

Túráiból:

• Hunfalvi-csúcs, ény. gerinc, a Hunfalvi-csorbából, (Dyhrenfurth G. O. és Martin A., 1906. III. 8.)
• Kapor-torony, dny. gerinc a Hlinszka-csorbából (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1906. június 9.)
• Szoliszkó-gerinc, (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1906. június 10.)
• Sárkány-kapu, É-ról a Hunfalvy-völgyecskéből, (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1906. szeptember 16.)
• Bástya-csorba Ny-ról a Malom-pataki-völgyből, (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1907. június 13.)
• Bástya-gerinc a Sátán-csorbától a Hlinszka-toronyig, (Dyhrenfurt G. O. és Rumpelt H., 1907. június 13.)
• Vörös-meder-csorba, a Vörös-meder megkerülésével, (Dyhrenfurth G. O. és Rumpelt H., 1907. VI.)

A Tátra-irodalomba két művét jegyzik:

• Alpine Falschungen, (Oesterreichische Alpenzeitung 1907.)
  és ennek magyar fordítása a Turisták Lapjában 1907., alaptalanul vádolta Englisch Károlyt hamisításokkal.
• Skizzen aus der Hohen Tatra, (Zeitschrift des Deutschen und Oesterreichischen Alpenvereins 1908.)
  Alfred Martin társszerzővel és Edward T. Compton illusztrációival egy vázlatot írt a Tátráról, a tátrai irodalomról, földrajzi neveiről és saját tátrai útjairól.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 236. o.]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]