Riesenberg Eugenius, Joannes, Josephus nevet kapta keresztségében
Farkas Joannes és Wittmann Anna keresztszüleitől. 1865-1870 között Felsőbányán
tanodába járt; 1871/72 -- 1877/78 között a szatmári katolikus főgimnáziumot
végzi. A felső négy osztályban kérelmére jó előmenetele, négy testvére és a
Vallás- és Közoktatási miniszter engedélyével tandíjmentes.
1878. június 30-án jelesen érettségizik. A budapesti egyetem Jogi és Politikai Karára iratkozik. Kiválóan vizsgázik. 1882. június 28-án "államvizsgálati papírt" érdemel ki.
1882. október 1 -- 1883. szeptember 24 között a KuK gyalogezredben szolgál.
1884. március 8-án jogtudományi államvizsgálati igazolványt kap. 1883. decemberétől joggyakornok magán-, majd a nagybányai ügyészségnél; 1884. október 16-tól joggyakornok, majd a királyi ügyészségnél írnok.
Közben 1884. május 24 -- 1890. május 30-ig a szatmári, majd a szigeti ügyvédi kamaránál volt bejegyezve.
1885. november 16-tól pénzügyi szolgálatban van Máramarosszigeten, 1890. május 15-én II. osztályú pénzügyi fogalmazó.
1891. szeptember 10-én 30 évesen házasságot köt a 19 éves Merza Gizellával Tasnádon.
1893. április 16-án kinevezik a X.3 fizetési osztályba, fia születik, 1895-ben és 1896-ban jutalmat kap. 1895. július 19-én kéri, hogy nevezzék ki bárhol pénzügyi titkárnak a temesvári pénzügyigazgatás területén, de fellebbezését elutasították.
1896. március 10-én polgármesterré történt megválasztása folytán május 1-től egy évi fizetés nélküli szabadságot kap, melyet évenként háromszor hosszabbítanak meg. Közben a pénzügynél előléptetik.
Polgármesterré választása ellen négyen fellebbeztek, mert eddig Felsőbányán nem fizetett adót. A fellebezést a vármegye jegyzője elutasította.
Három éves fia Jenő nem tudta nevét kimondani, magát Erger-Berger Jenőkének mondta. Megmérgelődött, és 1896. május 12-én édesanyja családjának Farkas nevét vette fel.
1897. augusztus 8-án az MKE Keleti-Kárpátok osztálya Nagybányán tartott ülésén a Gutin vidéki választmány ügyvivő alelnökének választotta meg.
1898. januárjában 18 oldalas Emlékiratot ír Spáczay Gyula jegyzővel.
1898. augusztus 26-án a Belső-Péter-Deák bányatársulat részvényesei kérik, hogy apja -- Riesenberg Alajos -- halála után vállalja el társulatuknál a pénztárnoki állást.
Felsőbányán megalakul a magyarországi Bánya- és Kohómunkások Szövetsége felsőbányai helyi csoportja.
A város közönsége nevében a m. kir. kincstári Jogügyi Igazgatóságot kéri, egy 1870-es a magyar ki. Bányászati Kincstárral 1689-i évben kötött kétoldalú szerződés betöltése iránt 1855-1856 évben lefolyt per alapján, hogy "adja az állam a városunknak az 1690-ben átadott bányák 1850-1896 évi 1563989 Ft tisztajövedelmének egy megfelelő hányadát kártalanításul és mi ezért minden további jogunkról lemondunk". A pert a város megnyerte és 200000 korona végleges összeget nyert el. Ez teremtette meg a város fejlődésének alapját.
Polgári kört (kaszinó) alapít.
Az 1899-es Ország-Világ havi képeslap Magyarország városai közül elsőnek Felsőbányát mutatja be vezetőinek fényképeivel.
1900-ban a MKE Keleti-Kárpátok osztálya Gutin vidéki választmányába választották. menedékház építésébe kezd.
1901-ben a Szatmár megyei Széchényi Társulat közgyűlése igazgató-választmányi tagjává. 1904. május 25-én választmányi tagjává választja.
1902-ben a Felsőbányai Takarékpénztár RT XII. évi rendes közgyűlése felügyelő bizottsága Berkovits Emil, Háder Ferenc és Dr Szokol Pál mellett annak negyedik tagjvá választja. Ezért 1903-ban az elért 21991 korona nyereség 5%-át 1049 koronának negyedét 262.-, 1904-ben 282.-, 1905-be és 1906-ban fix 300 koronát kapott.
1904-ben Nagybánya -- felsőbányai helyi érdekű vasút részvénytársaság alakult 259000 korona értékben. A kereskedelemügyi miniszter 100000 korona megajánlása után, Felsőbánya sz. kir. város hozzájárulása 90000 korona a második. Feltételezhetően annak 5-9 fős igazgatóségéhoz közel állt, mint vezető részvényes. Ez évben avatták fel a Fekete-hegyi-menházat.
1905-ben, az 1880-ban alapított és újonan alakult zene és dalegylet a városi vendéglő nagytermében belépő jegyekkel rendezett kuruc dal- és zeneestélyen a "kuruc költészetről" tart előadást.
1906. március 27-én a M. kir. Belügyminiszter jóváhagyja Felsőbánya város címerének heraldikai leírását. Október 13-án a M. kir. Vallás- és Közoktatási miniszter az állami kisdedóvoda felügyelő bizottsága rendes tagjává; december 1-én Szatmár megye és Szatmárnémeti sz. kir. város főispánja a lacfalusi állami elemi iskola gondnoksága elnökévé nevezik ki.
1907-ben jelenik meg "Felsőbánya Sz. kir. r. t. város ismertetése" című kiadványa Szatmárnémetiben.
Ebben az évben választják meg a felsőbányai Takarékpénztár RT igazgatójának. Fizetése évente 800 korona. December 19-én Szatmár megye tb. főjegyzőjévé nevezik ki.
1908-ban jelenik meg "Felsőbánya", című kiadványa. A két mű előzménye: Münnich Sándor: Felsőbánya vidéke című publikációja.
1919. május 8-án a Teleki Tátrsaság tb. tagja. Május 13-án a M. kir. Vallás- és Közoktatási miniszter felsőbányai kisdedóvoda felügyelő bizottséga elnökévé nevezi ki.
110 voltos feszültséggel villanyt, 13 km hosszú hegyről szerpentinen lejövő vízvezetéket, csatornázást, teniszpályát, fürdőt, a nyugati sétányt építteti. Tagja a Városi Tanácsnak. Akkor épült a templom is.
1910-ben a MKE ügyvivő alelnöke. Felsőbányát turisztikai központtá akarta tenni.
A Bányahegy több mint 200 tulajdonosa elnökké választja.
1912-ben a MKE Keleti-Kárpátok osutály ügyvezető alelnökévé választják.
1916-ban királyi tanácsos. Makadám utat építtet a Gutin lábánál, hogy összekösse a Nagybányai- és Máramarosi-medencét. Ennek különösen az I. világháborúban a Bruszilov offenzíva idején volt nagy jelentősége.
1917. január 28-án lemond 20 éve viselt "Casino"i elnöki tisztéről, a közgyűlés örökös kaszinói elnökké választja. Az akkor alakult MTSz Feltáró és kirándulási bizottságának választmányi tagja. Május 21-én a Magyar Szent Korona Országai Békeegyesülete választmányi tagjává választotta.
1919. január 12-én a Nemzeti Tanácsba jelölik. Tiltakoznak a román uralom alá helyezés ellen. Felhívást intéznek a románokhoz. Január 16-án Felsőbányán jár Weber János és Munteán Viktor (?) román hadügyi államtitkár megbízásából. A Nemzeti Tanács végrehejtó bizottságába jelölik. A román hatóságok felkérik, hogy tegye le a királyra a hűségesküt, akkor továbbra is Felsőbánya polgármestere maradhat. Ezt elutasította azzal, hogy ő csak egy esküt tett le életében Ferenc Józsefre. Nem volt gyáva ember, de félt, hogy családját zaklatásnak és üldöztetésnek teszi ki.
1922. január 18-án olyan szerencsétlenül lőtte főbe magát, hogy még egy ideig élt és 1922. január 27-én 7.00-kor halt meg.
Sokoldalú, városát, családját szerető, koncepciózus ember volt. Nagyon keveset emlegetik. Tisztelni tisztelték, de szókimondásáért nem szerették.
1940-1944 között Juhász nevű anyaországi lakos volt Felsőbánya polgármestere, aki ugyan hiányosan, de vagy kétszáz évre visszamenően megfestette Felsőbánya polfármestereinek portréit. Farkas Jenő portréját Lorberer Anny, budapesti tanárnő, festőművész, festette meg Bernhardt Ágoston főiskolai tanár segítségével. A festményt néhai Farkas Jenő "alkotó polgármester" halálának 20 éves évfordulójára 1942. január 13-án szervezett díszközgyűlés alkalmával leplezték le. 1989. április 3-án a festményt unokája -- Dr Farkas Jenő -- hozta át Magyarországra. Ez az érték maradt meg családjának Felsőbányáról, családja régi lakhelyéről.
Művei: