Mineralógus, történész, teológus, a késmárki Líceum tanára (1786-1795), 1789-től evangelikus másodlelkész Késmárkon. Egyetemi tanulmányait Jénában, Göttingenben és Utrechtben végezte.

Kétkötetes történelmi munkájával:

• Merkwürdigkeiten der Königlichen Freystadt Késmark in Oberungarn, am Fusse der Carpathen (I.: Kassa 1804., II: Lőcse 1804.)

Több éven keresztül foglalkozott a Tátrával nemcsak mineralógusként, kirándulásai főleg a Késmárki- és a Jávor-völgybe vezették. Túráit nem ismerjük pontosan, de ismert, hogy 1797-ben járt a Vörös-tó-völgyben; 1797-1800 között a Jávor-völgyi Nedves-barlangot tette hozzáférhetővé egy létra elhelyezésével, amelyet később is jó karban tartottak a barlangban található cinóber keresők; valószínű járt a Karótavi-, a javoronai Fekete-tó-, Kis-Papirusz-, Nagy-Papirusz-völgyben, a Karótavi-csúcson és a Bélai-dombon. Az is ismert, hogy kirándulásain gyakori társa id. Fábri Jakab, később pedig a késmárki Líceum tanárai közül Asbóth János és Genersich Sámuel volt.

Az ő idejében igen szélesnek számító ismereteit a

• Reise in die Carpathen mit vorzüglicher Rücksicht auf das Tatra-Gebirge (Bécs és Trieszt 1807.)

A Tátráról megjelentetett még kisebb műveket is:

• Physisch-topographische Uebersicht des Zipser Comitats. Ez Bredetzky Sámuel egy másik művében, a Beyträge zur Topographie des Königreichs Ungern, 4. kötet, Bécs 1804. jelent meg.
• Ansicht einer inneren Karpathen-Gegend (Mahlerische Taschenbuch interess. Gegenden), Bécs 1814.

Az irodalomban Genersich Keresztélyt (mineralógus) gyakran összetévesztik öccsével Genersich Sámuellel (botanikus). Nevét a nagy-tarpataki Hosszú-tó német elnevezésében (Genersich See) örökítették meg.

Irodalom:

• Jakob Melzer: Biographieen berümter Zipser, Kaschau und Lepzig, 1833.
• Weber Sámuel: Ehrenhalle ..., Igló 1901.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 319 o.]