Német származású erdész, a Felvidéken telepedett le. 1828-1874 között Coburg Ferdinánd herceg jószágigazgatója jolsvai székhellyel. Kitűnő szakmai hírneve volt. Több erdészeti mű szerzője:

• Beiträge zur Kenntnis und Verbesserung des ungarischen Forstwesens in Allgemeinen, (Pest 1839 és 1843., három részben),
• Wodurch könnte dem sehr fühlbaren Holzmangel und der Waldverwüstung in unserer Gegend, Zipsen, am zweckmässigsten abgeholfen werden?, (Pest 1845.),
• Termési táblák, (Lőcse 1886.), saját megfigyelései alapján.

1837-ben a Lomnici-csúcson volt. Akkoriban a Lomnici-csúcsot a Magas-Tátra legmagasabb csúcsának vélték. Egyszerű szögméréssel bebizonyította, hogy a Gerlachfalvi-csúcs magasabb. 1838 őszén a Szepességben gondosabb háromszögelési (trigonometriai) méréseket végezett el és kimutatta, hogy a Magas-Tátra legmagasabb csúcsa nem a Kriván, nem a Lomnici-csúcs, nem a Jég-völgyi-csúcs -- ahogy azt addig a szepesiek hitték -- hanem a Gerlachfalvi-csúcs. Erről már 1839-ben írt is egy cikket:

• Die Gelsdorfer Spitze, als die höchste Gebirgshöhe der Karpathen, (Gemeinnützige Blätter zur Belehrung und Unterhalt, Buda 1839., újraközölve az MKE Évkönyvében 1896-ban).

• Gerlachovsky chochol, jako nejvyšší jehlan v Tatrách, (Slovenské Noviny, Bécs, 1851., 139. szám).

• Über Höhenbestimmungen der Karpathen, (Allgemeine Land- und Forstwirstschaftlige Zeitung, Bécs 1852., 4. szám)

Irodalom:

• Blattny Tibor: Príspevok k dejinám lesníctva na Slovensku; Ľudovít Greiner (1796-1882), Vedecké práce VÚLH, Selmecbánya 1963., 6. szám.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 373. o.]