Az irodalomban legtöbbször nevét nem közlik, csak mint hajdú (hajdúch, Heiducke) vagy mint János vezető (vodca, Führer) szerepel. Magas-tátrai hegyivezető, 1850-1880 között a tátrafüredi turistákat vezette tátrai túráikon, leggyakrabban a Lomnici-csúcsra, de 1874 után a Gerlachfalvi-csúcsra is a Gerlachfalvi-katlanon keresztül. Hegyivezetői statisztikája: A Lomnici-csúcson 1861-ig 80-szor, 1865-ig 112-szer, 1875-ig 150-szer járt.

A tátrafüredi vendégkönyvekben gyakran említik, sőt -- a korabeli irodalomban is, pl. Łapczyński Kazimierz: Obrazy tatrańskie (Tygodnik Illustr. 1862.) vagy F. W. Hildebrandt: Karpathenbilder (Glogau 1863).

A szepesmegyei Malompatakon úrbéri erdész volt. Nyáron leggyakrabban Tátrafüreden tartózkodott. Łapczyński írja, hogy egy elmagyarosodott német volt, magyarul, németül, szlovákul beszélt, de leginkább szlovák volt. Egy hóviharban fagyott meg a Gerlachfalvi-csúcs alatti erdőben.

Irodalom:

• Ivan Bohuš: Priekopníci z Gerlachovského chochola, Krásy Slovenska, 1989., 4. szám

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 424. o.]