Hunfalvy János Dr
(1820. június 9., Nagyszalók, Szepes m. -- 1888. december 6., Budapest)
Késmárkon, Miskolcon (ahol magyarul is megtanult), Eperjesen, Berlinben és
Tübingenben tanult. A berlini egyetemen megismerkedett a kor vezető geográfus
professzorának, Ritter Károlynak tanításaival, amelynek szellemében -- részleteiben
továbbfejlesztve azt -- maga is egész életén át tevékenykedett. A reformkor és a
szabadságharc korának számos vezető személyiségéhez szoros barátság fűzte (Pulszky
Ferenc, Szemere Bertalan, Ujházy László, Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty
Mihály). 1846-tól bátyja -- a kiváló nyelvész tudós -- mellett a késmárki líceum tanára.
Ettől az állástól a szabadságharc után megfosztották. Ekkor írta Egyetemes
Történelem című háromkötetes művét. Nevelősködéssel eltöltött évek után Greguss
Ágosttal szerkeszti a Család könyve című folyóiratot, amelyben nagyszámú földrajzi
ismertető anyagot publikál. 1860-ban Darmstadt-ban jelenik meg Magyarország és
Erdély eredeti képekben című háromkötetes műve. Az MTA 1858-ban levelező tagjának választja.
Székfoglalóját a földrajz tárgyáról és feladatairól tartja. Az Akadémia megbízásából
1862-65 között megírta élete fő művét, Magyarország természeti viszonyairól (I.-III. k.),
amely azóta is az ország első földrajzi leltára szerepkört tölti be. 1863-tól az MTA
rendes tagja.
A Magyar Földtajzi Társaság alapítója.
Egyik szervezője a Magyar Statisztikai Hivatal megalapításának, de ő
magát már kifejezetten geográfusnak vallja, ami a pesti Tudományegyetemre való
kinevezésével hivatalos elismerést is nyert. Mint professzor is kitűnt rendszeres,
komoly és példamutató magatartásával, amit művei is tükröznek. Egyebek között ő
adta ki Magyar Lászlónak és
Xantus Jánosnak Afrikából ill. Észak-Amerikából
hazaküldött útijegyzeteit is. További nevezetesebb művei:
- Legújabb magyar atlasz, Pest, 1867.,
- Európa államainak ... statisztikája, Pest, 1868.,
- Ég és föld, Pest, 1873.,
- A földrajz története, Bp., 1878.,
- Afrika földrajza, BP., 1878.,
- Egyetemes földrajz I-III., Bp., 1884., 1886., 1890.
Ez utóbbi általános leíró földrajzi alapműnek készült, de már nem tudta befejezni. A
Fővárosi Közmunkatanács vezetőjeként nagy szerepe volt az egyesített Budapest
távlati fejlesztési terveinek kidolgozásában és megvalósításában.
Neve fennmaradt a
Hunfalvy-hágó (a Tengerszem-csúcsot választja el a Tátra-csúcstól),
Hunfalvy-völgyecske (a Hunfalvy-hágó alatti katlan),
Hunfalvy-menedékház (1878-ban
épült a Felkai-völgyben, a Sziléziai ház felépítése után elvesztette
jelentőségét, 1913-ban leégett, ma csak az alapjai láthatók)
elnevezésekben.
1887-től az MKE Budapesti Bizottságának elnöke.
A hegymászásról cikket írt a Turisták Lapjában, 1889., 33. o.,
("A hegymászásról" címmel).
A Magyar Földtajzi Társaság nagyszalóki szülőházára emléktáblát helyezett el.
Irodalom:
- Márki S.: Hunsdorfer János, Földrajzi Közlemények, 1889.,
- Keleti Károly: Hunsdorfer János emlékezete, Emlékbeszédek az MTA
tagjairól, Budapest 1891.,
- Somogyi S.: Megemlékezés Hunsdorfer Jánosról, Földrajzi Közlemények, 1970.,
- Szabó J.: Hunsdorfer János. A múlt magyar tudósai, Budapest 1980.,
- Szabó J.: Gondolatok Hunsdorfer János életművéről néhány XIX. század
közepi földrajzi irányzat tükrében, Földr. Múz. Tan. 1., 1985.
Forrás:
[Somogyi Sándor, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, 398.-399. o.]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 91. o.]
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 432. o.]
