Vállalkozó, a helyi társadalom aktív tagja.

1868-ban Poprádon létrehozta az úgyn. Husz-parkot, melyet fokozatosan bővített 1884-ig. A Husz-park egy kis turista és fürdő település volt, a maga idejében a tátrai kirándulások fontos kiinduló pontja. Egy fürdőépületből, étteremből és néhány turistáknak és fürdővendégeknek épített szállásból állt.

Amikor 1882-ben az MKE Poprádra telepítette múzeumi gyűjteményeit, ezeket Husz által bérmentesen kölcsönadott házikóban állították ki. 1886-ban aztán a város által adományozott telken építette fel az MKE a poprádi Kárpát Múzeumot. Husz továbbra is bőségesen finanszírozta a múzeumot. A múzeum bejáratánál 1913-ban az érdemeire emlékeztető emlékművet emeltek. Az MKE más tevékenységét is támogatta, pl. a Tarajka melletti Szószéken épülő Róza-menház építését.

Halála után a Husz-park hanyatlásnak indult, nagyrészt a Tátrában épülő szanatóriumok konkurenciája miatt, de még sok évig szolgálta a turistákat, megmaradt az I. világháborúig. A Magas-Tátra magyar és német helyneveiben a Menguszfalvi-völgyben levő Husz-domb (Huszhügel) emlékeztet rá.

Irodalom:

• Karl Wünschendorfer, MKE Évkönyve 1889.,
• Weber Sámuel: Ehrenhalle ..., Igló 1901.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 433. o.]