1907. június 28-án születtem Budapesten. Középiskolai tanulmányaimat a X. ker. Széchényi reálgimnáziumban végeztem. Még gimnazista koromban kitűntem társaim közül rajztudásommal, úgyhogy 12 éves koromtól Szász Vilmos szobrászművész és Cseley Pál festőművész műtermeiben dolgoztam. 1926-ban érettségi vizsgát tettem, elégséges eredménnyel, ennek ellenére a Középiskolák Országos Tanulmányi Versenyére delegáltak, ahol művészeti rajzban és magyar nyelvben elért elsőségemmel gimnáziumunk országos viszonylatban negyedik helyre került. 1926 augusztusában a Műcsarnokban rendezett tehetséges kiállításán szintén dícséretben részesültem. 1926 végén beiratkoztam a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultására. Másodéves koromban a sejtélettanban való kiváló munkásságom miatt az anatómiai intézet professzora meghívott az intézet tanári karába, ahol további munkásságom folyamán már negyedéves koromban tanársegéd lettem. Egyetemi tanulmányaim idején sem hanyagoltam el festői tehetségem gyakorlását, résztvettem az Országos Képzőművészeti Társulat műcsarnoki tárlatán és a város és egyéb intézmények által hirdetett pályázatokon, legtöbbször igen szép sikerrel. 1932-ben orvosi tanulmányaimat abbahagyva olyan elfoglaltságot kaptam, ahol végre kereshettem. Három éven át a Margitszigeti Gyógyfürdő R.T.-nél mint fürdőorvos voltam alkalmazásban, mellyel egyidejűleg a Singer és Wolfner könyvkiadóvállalatnál, mint illusztrátor rajzoltam az Új Idők, Magyar Lányok, Én Újságom c. lapokba és több könyvet illusztráltam.

1933-tól 1943-ig aktív részt vettem a magyar turista és rokonsportok fejlesztésében. A Magyar Turista Egyesületben hosszú ideig csoportvezető és választmányi tag, a Magyar Sí Szövetségben könyvtáros, jegyző és titkár, a Magyar Turista Szövetségben ellenőr voltam. A Nógrád, Hont vármegyék területén fekvő Börzsönyi-hegységet feltártam és térképeztem, ugyanott egy nagyméretű forrást és egy nagyobb menedékházat építettem. 1939. okt. 5-től karpaszományos honvédként bevonultam a 11. sz. Helyőrségi kórházba, ahonnan rövidesen a Honvédelmi Minisztériumban vezényeltek, Háromhavi szolgálat után leszereltek, 1939. jan. 1-től 1940. dec. 31-ig az I. sz. Szakmai családpénztárnál, mint szaktisztviselő voltam állásban, ahonnan önként kilépve, 1941. jan. 1-től a Magyar Amerikai Olajipari R.T. kötelékébe léptem át. Három éven keresztül itt a geológiai osztályon működtem, megnősültem és két gyermekem született. 1944-ben vezérigazgatóm a vállalat önálló betegsegélyző intézményének élére rendelt, mint vezetőt. 1945 elején át kellett vennem a vállalat élelembeszerző csoportjának és jóléti csoportjának vezetését is. 1945. december 23-án néhánynapi szabadságot kértem, hogy Sopronba telepített családomat meglátogassam. Elutaztam és Budapest körülzárása miatt többé nem tudtam visszatérni. 1945. jan. 8-ig pénz, élelem és tüzelő nélkül vártam. Akkor az utcán egy német járőr feltartóztatott és bekísért a parancsnokságra. Igazoltatásom után parancsot kaptam, hogy motorkepékpárommal azonnal hagyjam el az országot. Mivel előzőleg a magyar hatságok is állandóan katonának akartak bevetni, nem sokat haboztam, családomat Bécsbe előreküldtem, és magam átléptem a határt. Motorkerékpárom elkobzása után vonaton kerültem Bécsbe, ahol többnapi keresés után megtaláltam egy gyűjtőtáborban családomat. Jelentkezési kötelességemet szabotálva én is a gyűjtőtáborban húzódtam meg családom mellett, ahonnan nyolcvanadmagammal Bajorországba vittek. Egy kis falucskában (Schmiedorf) egy nyergesmesterhez osztottak ki munkásnak. 1945. május 1-én családommal együtt amerikai hadifogságba és internálótáborba kerültem Rossbachba. Innen szállítottak haza 1945. október 16-án Budapestre.

A politikai rendőrségen való jelentkezésem után azonnal jelentkeztem a MAORT vezérigazgatójánál, ahol megtudtam, hogy 1945. dec. 31-én igazolatlan távolmaradásom miatt azonnali hatállyal elbocsátottak; továbbá vezérigazgatóm bizalmasan közölte, hogy visszatérésemet a vállalathoz egyelőre ne forszírozzam, mert könnyen internálhatnak. Ugyanis, bár semmiféle politikai pártnak nem voltam tagja, annak idején a nyilas időkben, mint a jóléti osztály vezetője, az üzemi tanácsban résztvettem s ezt a tényt azok, akik ma a helymet betöltik, a maguk hasznára fordíthatják. Helyem a MAORT-nál fenntartja ugyan a magyar, mint az amerikai vezetőség, de kérik, hogy a gyermekeim eltartása érdekében ne tegyem ki magamat veszélynek, amint ez megszűnik, azonnal értesítenek írásban.

Tehát 3 kisgyerekkel, lakás, kereset nélkül élek rokonok nyakán és kegyeire utalva. Bármilyen munkát elvállalok, eddig végzett munkámról írásbeli bizonyítékokkal bőven rendelkezem.

ifj. Iser József