Tímármester, majd vendéglős. Turista, a szepesbélai közösség aktív tagja.
Az MKE központi választmány tagja, Szepesbéla. (1886-1900-).
Az MKE bélai helyi ügynökség tagja (1891-).
Nagy érdemei vannak Szepesbéla és Barlangliget fejlesztésében.
Ő építette az első vilákat, parkokat létesített, Szepesbéla és Barlangliget között
saját költségére megerősítette az utat. Tátrafüred felé még több kilométeren
épített kocsiutat a saját költségén, mert ebből az irányból addig még nem vezetett út.
Az MKE megbízásából és költségére utakat építtetett a Bélai cseppkőbarlanghoz
a Vízválasztón át a Faix-tisztáson keresztül fel a
Vaskapuhoz; Csalános-réttől a Drechsler-kunyhó és onnan a
Vörösagyagon át a Nagy-mezőre (Weidau). Az Itató-patak-tól
az Elülső-Rézaknák völgyében szintén az MKE megbízásából kiváló, 2 méter széles
lovaglóutat építtetett a Zöld-tavi-völgybe; továbbá utakat a Vörösfenyő-völgytől
az Alabástrom-barlangig és a Bélai jégvermekhez a
Meredek-lejtő oldalán. Utakat épített továbbá a Barlangligettől ÉK-re
fekvő Köhler-kúpra, a Séta-
vagy Ivánka-utat Barlangligettől a Markseifen felé.
A késmárki Zöld-tó duzzasztógátja is Kaltstein egyik alkotása, ezzel a gáttal
a tó felülete egyharmaddal megnagyobbodott.
A Bélai Cseppkőbarlang egyik első kutatója (1881). Hozzájárult a barlang turisták előtti megnyitásához. Vagyonát Barlangliget fejlesztésére áldozta. Tiszteletére az MKE a Bélai-Tátrában az úgyn. Kecskehát szikláit Kaltstein-szikláknak, legjelentősebb útépítését (a Csalános-réttől a Drechsler-kunyhó és a Vörösagyagon át a Nagy-mezőre Kaltstein-útnak és a 24 méter magas termet a cseppkőbarlangban Kaltstein Dómnak nevezte el. Azokat a mintegy 500 éves nagyszerű fenyőfákat, amelyek a Kaltstein-út mellett a vándor szemét gyönyörködtetik és amelyek ősrégi fák alatt Kaltstein előszeretettel több alkalommal is megpihent, számos tisztelője Kaltstein-fenyőknek nevezte.
Irodalom:
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 488. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]