Tanári diplomáját a budapesti Eötvös kollégiumban szerezte meg, és Keszthelyen kezdte tanári működését. Az I. világháborút önkéntesként kezdte, és harctéri szolgálata alatt haladt előre a századosi rendfokozatig. 1917-ben rendelték a nagyváradi hadapródiskolába katona tanárként, ahonnan a soproni Rákóczi Ferenc honvéd reáliskolába irányították. 1920-ban nősült, felesége a soproni Széchenyi reáliskola igazgatójának a lánya volt. 1929-ben a pécsi Zrínyi Miklós honvéd reáliskolába helyezték át, ahol 1943-as nyugdíjazásáig tanított, magyar-német-francia szakos tanárként. Katonai rangban ezredes volt. A magyar, német, szlovák és francia nyelvet anyanyelvi szinten beszélte latinos műveltsége mellett. 1931-ben megvásárolt egy szép szőlőskertet a Makár dombon, ahol az eredeti kis nyári ház helyén egy gyönyörű szép családi házat építtetett. A kommunista uralom alatt házát államosították, nyugdíját is elvonták. Szerencsére, a szőlőföldet meghagyták neki, így az azon lévő sok szép francia barack és a bor eladásából sikeresen túlélte a szomorú éveket. 1956 után visszakapta a nyugdíját, ekkor eladta a szőlőt és Rácvároson építtetett egy kisebb családi házat, ahol az építkezésben saját kezével is segített. Szőlőjében is testi munkát végzett és minden szabadidejét kirándulásoknak szentelte. A Mecsek minden zegét-zugát ismerte. Barátjával, Dr. Reuter Camillóval festegették a különböző mecseki utak jeleit.
A Mecsek Egyesület Munka osztály elnöke (1938-44).

Forrás:
[vitéz Kárpáthy Olivér, m. kir. főhadnagy, vitéz Kárpáthy Olivér fia, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]