Kolbenheyer Károly Dr
(1841. május 28., Bielitz (ma Bielsko, Lengyelország) -- 1901. február 1., Bielitz)
Gimnáziumi tanár, turista, tátrakutató, 10 kiadásban megjelent németnyelvű turistakalauz
szerzője, térképek szerzője. Latin-görög szakos tanárként 1863-1868 között Lőcsén,
1868-1870 között Czieszyn-ben, majd 28 éven keresztül Bielsko-ban oktatott.
A Tátrában először 1861-ben járt. Ezt le is írta:
- Meine erste Tatrareise, (Karpathen Post, 1886., 17. szám),
- Beim Fisch-See (7. August 1861 und 7. August 1891), (Zipser Bote, 1892., 3. és 4.
szám), itt a 30 év alatt végbemenő változásokról írt.
Sokat járt a Tátrában, kirándulásairól be is számolt:
- Zakopane und seine Umgebung, (MKE Évkönyve 1875.),
- Ein Abenteuer beim grünen See, (Karpathen Post, 1880., 1. szám),
- Von Höhlenhain über den Sattel nach Javorina, (Zipser Bote, 1889., 5. szám),
- Auf die Javorinaer Siroka, (Zipser Bote, 1889., 29. szám)
Mindenféle turista témájú cikket írt, pl. Adalékok a Magas-Tátra nomenklatúrájához,
(Turisták Lapja, 1890., 6. szám). A maga idejében a Tátra egyik legjobb ismerője volt.
Szerzője a maga korában az egyik legfontosabb turistakalauznak:
- Die Hohe Tatra, Teschen 1876., a tizedik kiadás 1898-ban jelent meg. A
kalauznak nagy szerepe volt a tátrai turizmus népszerűsítésében.
- A Magas Tátra, Teschen 1882., az előbbi könyv magyar kiadása Kovács Pál
közreműködésével.
Több tátrai térkép szerzője is; ezeket a kalauza egyes kiadásaiban jelentette meg. E térképek
az osztrák katonai térképek szerint készültek, de kiegészítésekkel, pontosításokkal. A két
legfontosabb térkép:
- Karte der Hohen Tatra mit den nächsten Voralpen 1:100000, (Késmárk 1876. és
Breslau 1891.),
- Die Hohe Tatra mit der nächsten Umgebung 1:133333, (Teschen 1884., 1891.,
1898).
1872-től foglalkozott barometriai és trigonometriai magasság mérésekkel, meteorológiai
megfigyelésekkel, a tavak, források, barlangok hőmérsékletének mérésével, botanikával.
A tátrai magasságmérések a XIX. században fontos tevékenység volt, mivel még a katonai
térképek is kevés adatot nyújtottak. Mérései eredményét kalauzában használta fel, valamint
más cikkekben is publikálta:
- Zur Klimatologie der Hohen Tátra, (Karpathen Post, 1880., 11. szám és Zipser Bote,
1882., 21. szám),
- Meteorologische Beobachtungen in Javorina, (MKE Évkönyve 1883., 1884.,
1885.), 1983-tól meteorológiai állomásokat szervezett a Tátraalján,
- Die klimatischen Verhältnisse von Zakopane, (Meteorologische Zeitschrift, 1890., 9.
szám),
- Klima von Árvaváralja, (Meteorologische Zeitschrift, 1892.),
- Über den Luftdruck un die Temperatur von Kesmark, (MKE Évkönyve 1892.),
- Über Quellen- und Seen-Temperaturen in der Hohen Tátra, (MKE Évkönyve 1880.,
1882), a tavak és források hőmérsékletéről,
- Über die Abnahme der Tiefe und Grösse der Tátra-Seen, (Zipser Bote, 1894., 12.
szám), a tavak mélységének és kiterjedésének méréséről,
- Zu den Meeraugen im galizischen Tátragebirge, megjelent F. Umlaut Die
Österreichisch-Ungarische Monarchie, 2. kiadás, Bécs 1883.) könyvében.
- Zur Kenntniss der Bélaer Tropfsteinhölle, (Zipser Bote, 1883., 36. szám), a
barlangok hőmérséklet méréséről,
- Zusammenstellung der gemessenen Knieholzgrenzen, (MKE Évkönyve 1874.), a
törpefenyőről,
- Zur Geschichte der Tatraforschungen, (MKE Évkönyve 1874.)., a tátrai
kutatások történelméről.
Személyében a tátrai turizmus és tátrakutatás aktív és érdemes alakját tiszteljük. A németek a
tátrai elnevezések lengyelesítését és magyarosítását vetették szemére, a magyarok pedig
ugyanezek németesítését. Ez azonban nem zavarta, a térképek és a kalauzok szerkesztésénél a
józan eszére támaszkodott.
1874-től az MKE tagja volt.
Az MKE választmányi tagja (1874-), a központi választmány tagja (1881-1891-).
A Tátra osztály választmányi tagja (1889-).
Neve a Kapor-völgyben lévő Kolbenheyer-tó és
a Javorinai-Siroka-völgyben lévő Kolbenheyer-forrás tátrai helynevekben
maradt fenn.
A tátrai tevékenysége mellet a Sziléziai-Beszkidekkel is
foglalkozott és aktív tagja volt a Beskidenverein-nek.
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 532. o.]
[Kalmár László, személyes közlés]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 109. o.]