Selmeci diák, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. hivatalnoka. A hegymászást 1906-ban az MTE Egyetemi Osztályában kezdte. Fiatalon, 25 évesen halt meg, de rendkívül sokat mászott a Tátrában, a Liptói-Tátrában, a Fátrában, Dolomitokban. A Magas-Tátrában több első téli megmászás is fűződik nevéhez. A Glockner-csoportban is járt. Síversenyen szerzett lábszársérülésének elhanyagolása miatt sok szenvedés után sebfertőzésben halt meg. A BETE egyik legaktívabb tagja volt, az MTE sísportja alapítója, a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság (TÖMB) tanácsadója, a Magyar Sí Szövetség tanácsának tagja. Emlékére a gumigyári turisták a mátraházai EMERGÉ úton nyírfából készített pihenőt létesítettek, amelyet 1934 június 10-én avattak fel.

Útjai közül:

• Északi-Marmota-csorba, a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Laufer I., 1908. VIII. 20.)
• Sárga-torony és Közép-orom, ény. gerinc a Sárga-padtól, (Komarnicki Gy., Laufer I. és Martin A., 1908. szeptember 1.)
• Kis-Ganek, ny. gerinc, a Keleti-Ruman-csorbából, felső gerincrész, (Hefty Gy.A. és Laufer I., 1909. VII. 9.)
• Ganek, A Ruman-csorbából egyenest a ny. gerincen, (Hefty Gy. A és Laufer I., 1909. augusztus 9.)
• Kis-Szoliszkó, ény. gerinc a Középső-Szoliszkó-csorbából, (Kaczander E. és Laufer I., 1909. szeptember 4.)
• Zöld-tavi-csúcs, k. fal a Nagy-Papirusz-völgyből, (Jordán O. és Laufer I., 1910. augusztus 4.)
• Kapor-csúcs, k. fal a Nagy-Hincó-tó-katlanából, (Kerekes P., Laufer I. és Serényi J., 1911. június 4.)
• Késmárki-csúcs, d. fal jobb pillére, (Grósz A., Hefty Gy. A. és Laufer I., 1912. június 30.)