Orvos, hegymászó.

A gimnáziumot Késmárkon végezte, ahová vasutas apja azért költözött át és vásárolt ott házat, hogy gyermekeit könnyebben iskoláztathassa. Prágában doktorált a Károly Egyetem német ágán. Prágában tovább barátkozott Hensch Klárával, Gretzmacher Frigyesel de főleg Laczika Lizzivel -- a késmárki német reális gimnázium diákjaival és hegymászókkal. Mint kész orvos Reichenberg (Liberec) nagy cseh-német városba telepedett le, ott is nősült meg. Később a Szepességben praktizált. 1945 után a beneši dekrétumok alapján Németországba, Regensburgba telepítették ki. Nagy zenebarát volt, hegedült. Kitűnő humorú, mókás természetű ember volt. Mint Grósz Alfréd egyik legtehetségesebb hegymászó tanítványa, 14 éves korában kezdett el mászni. Együtt jártak Szepesi Miska tárnájában a Kőváron (Zamki), együtt keresték a Jordán vaskapcsait és Teschler Imre eltűnésekor együtt keresték holttestét a Gerlachfalvi-csúcs alatti szakadékokban. Mivel sokat túrázott a Papirusz-völgyben, a kortársai elnevezték Papirusnak.

Túrái közül:

• Nagyszalóki-csúcs, ék. pillér (Grósz A., Hensch K. és Lingsch Gy., 1924. augusztus 23.)
• Vörös-tavi-csúcs, dny. hegyoldal a javorinai Fekete-tó katlanából, (Grósz A., Hensch A. és Lingsch Gy., 1923. augusztus 15.)
• Középső-Koncsiszta-csorba, a Batizfalvi-völgyből, (Grósz A., Lingsch Gy. és Tátray E., 1923. július 25.)
• Jég-völgyi-csúcs, k. fal az Öt-tó katlanából, (Grósz A., és Lingsch Gy., 1923. július 29.)
• Ördög-torony, Ny-ról a Malompataki-völgyből, egyenest a csúcshoz, (Grósz A., Lingsch Gy. és Somló F., 1924. június 21.)
• Nagyszalóki-csúcs, ék. gerinc (Grósz A. és Lingsch Gy., 1924. július 23.)
• Gerlachfalvi-csúcs, ny. fal a Batizfalvi-völgyből, (Grósz A., Hensch K. és Lingsch Gy., 1924. július 23.)
• Téry-csúcs, dny. fal az Öt-tó katlanából, (Grósz A., és Lingsch Gy., 1925. augusztus 23.)
• Koncsiszta, az első és második é. mellékorom közötti csorbához, (Grósz A. és Lingsch Gy., 1926. július 5.)
• Vörös-tavi-csúcs, dk. fal a Kis-Papirusz-völgyből, (Bányász F., Grósz A., Lingsch Gy., Payer E. és Seide G., 1926. július 14.)
• Karó-tavi-torony, é. gerinc, (Grósz A., és Lingsch Gy., 1926. augusztus 26.)
• Nagy-Villa-csúcs, é. fal a Felső-Réz-padtól, (Lingsch Gy. és Seide G., 1926. szeptember 11.)
• Nagy-Villa-csúcs, d. fal a Sírkertből a Felső-Villa-horhos irányában, (Laczika E., Lingsch Gy. és Seide G., 1926. október 3.)
• Nagy-Villa-csúcs, k.i gerinc a Felső-Villa-horhosból, (Laczika E., Lingsch Gy. és Seide G., 1926. október 3.)
• Nyugati-Villa-csúcs, ény. fal a Réz-pad-katlanból, (Payer E., Grósz A., Lingsch Gy. és Seide G., 1927. július 27.)
• Fecske-torony, k. fal a Réz-pad-katlanból, a fal közepén, a csúcs esésvonalában, (Hensch K., Ivánka I., Lingsch Gy., Seide G., 1927. VIII. 23.)
• Szontagh-csúcs, é. fal, (Lingsch Gy., Seide G., 1927. IX. 7.)
• Szontagh-csúcs, k. fal, lemenetben a Nagy-Tarpataki-völgybe, (Lingsch Gy., Seide G., 1927. IX. 7.)
• Weszter-csúcs, é. fal a Nagy-Tarpataki-völgyből, (Lingsch Gy. és Seide G., 1927. IX. 8.)
• Felső-Késmárki-csorba, A Réz-pad-katlanból (ény. szakadék), (Grósz A. és Lingsch Gy., 1928. VIII. 3.)
• Jordán-csúcs, ék. pillér a Réz-pad-katlanból, (Grósz A. és Lingsch G., 1928. VIII. 11.)
• Chmielowski-rés, a Réz-pad-katlanból, (Bílek L., Grósz A. és Lingsch Gy., 1928. VIII. 20.)
• Zerge-tavi-rés, a Malompataki-katlanból a ny. kéményben, (Grósz A. és Lingsch Gy., 1930. VII. 4.)
• Hátsó-Bástya, a d. orom ny. fala, (Grósz A. és Lingsch Gy., 1930. VIII. 20.)