A Magas-Tátrában mászó első cseh hegymászó, a bécsi műegyetemen végzett gépészmérnök. Bécsi diákévei (1861-1868) alatt a Szlávia diákegyesület aktív tagja volt. A diákegyesület tagjai főleg csehek voltak, de horvátok is és Lorenc által beszervezett lengyelek is. 1870-1889 között a korompai kohóműben dolgozott, 1889-1909 között saját műszaki irodája volt Budapesten, 1909-ben saját természetgyógyászati cégét kezdte építeni Korompán, Szepes m., de 1912-ben tönkrement és Késmárkra költözött. Első felesége, Hurban Zselmíra (1852-1878) Hurban József Miloszláv ismert szlovák hazafi lánya volt.

Turistáskodni 1858-ban, 15 éves korában kezdett. 1862-ben Szloboda Miloszláv szlovák barátjával elgyalogolt Kromerizből Krakkón, Árva és Liptó megyén keresztül a Krivánra. Bécsi diákévei alatt megismerte az Alpokat, majd Korompára költözve első felesége haláláig sokat járta a Tátrát, aztán már ritkábban.

A kor szokása szerint főleg hegyivezetőkkel túrázott, leginkább a stólai ifj. Ruman Jánossal és Paszternák Jánossal, de az ötleteket ő adta.
Jelentősebb útjaiból:

• Békás-tavi-hágó, a Tengerszem katlanából, a Békás-tavi-hágó ÉNy-sziklafolyosóját balról kísérő pilléren, (Lorenc V. -- ifj. Ruman J. vezetővel, 1875. augusztus 22.)
• Kis-Gerlachfalvi-csúcs, a Batizfalvi-főszakadékból, (Lorenc V. -- ifj. Ruman J. vezetővel, 1876. augusztus 6.)
• Gerlachfalvi-csúcs a Batizfalvi-főszakadékban a Batizfalvi-próbán át, (Lorenc V. -- ifj. Ruman J. és Paszternák J. vezetőkkel, 1877. augusztus 15.)
• Rovátka, első ismert átkelés, (Lorenc V. -- ifj. Ruman J. és Paszternák J. vezetőkkel, 1877. augusztus 16.)
• Koncsiszta, Jármay-asztal, (Lorenc V.)

• Ein unvergessliches Nachtlager in der Tátra, (MKE Évkönyve 1876.),
  a Békástavi-hágó túra leírása, amelyet a Felső-Békástavi-csorba délről való megmászásának kísérletével kötött össze. A mászás nehézségét illetőleg ez a saját idejében rekordnak számított, de a kortársak nem értékelték eléggé, ezért az eredmény nem befolyásolta a tátrai hegymászás fejlődését.
• Einige Uebergänge über die Tátra, (MKE Évkönyve 1879.),
  az akkoriban ismert összes tátrai hágó leírása. Több hágón Lorenc ment át elsőként vagy mint első turista. A cikkből kitűnik, hogy azon időben ő volt az egyik legaktívabb hegymászó és a Tátra egyik legjobb ismerője.
• Die X-te Besteigung der Gerlsdorfer Spitze, (Zipser Bote, 1877., 34 és 35. szám),
  az 1876-os túrájáról,
• Auffindung des derzeit kürzesten Aufstiegs auf die grosse Gerlsdorfer Spitze, (Zipser Bote, 1878., 3-5. szám),
• Eine Frühjahrstour, (Zipser Bote, 1878., 34 és 37. szám),
• An einem Tage dreimal über die Tátra, (Zipser Bote, 1883., 32. szám),
• Eine Wintertour, (Zipser Bote, 1881., 39. szám),
  bizonyítja, hogy az elsők között túrázott télen: 1877. decemberében erős fagyban és nagy hóban volt a Poprádi-tónál.

Felfedezői tevékenységét jutalmazva Róth Márton az MKE-ben javasolta (erről 1888-ban írt is), hogy róla nevezzék el a mai Lorenc-hágót. A javaslatot elfogadták, annak ellenére, hogy Lorenc panszlávista és nagy szlovákbarát hírében állt.

Irodalom:

• Hefty Gyula Andor, (Karpathen Post, 1933., 22. szám),
• Ivan Houdek: Viktor Lorenc, priekopník tatranskej turistiky, (Krásy Slovenska, 24., 1946-1947., 6-7. szám),
• Na Slovensko a na tatranský Kriváň pred sto rokmi, (Krásy Slovenska 40., 1963., 2. szám),
  ez az 1862-beli Lorenc útleírásának újraközlése,
• Fero Lipták: Viktor Lorenc ..., (Nové Obzory, 8., 1966.)