Falusi tanító, hegyivezető, zergevadász. Késmárkon, Eperjesen és Pozsonyban
tanult, majd Felsőerdőfalván vállalt tanítói állást egészen haláláig.
Miután Felsőerdőfalván telepedett le, hamarosan a Tátra jó ismerőjévé és kitűnő hegyivezetővé vált. 1825 körül turistákat vezetett a Lomnici-csúcsra, 1840 körül Roxer Vilmost és társait, 1841-ben Lohmeyer Károlyt és barátait, 1845. X. 6-án Blásy Edével a Jég-völgyi-csúcs második megmászásán vett részt és már 1857-ben ismerte a később Jordán útnak nevezett utat az Öt-tótól a Lomnici-csúcsra. Az "Ehrenhalle verdienstvoller Zipser" (Érdemes Cipszerek Tiszteletcsarnoka) című életrajzgyűjtemény szerint 1857-ben már 57-szer járt a Lomnici-csúcson, összesen 98-szer volt ott. Zergevadászatnál is alkalmazták, gyógynövényekkel és méhészettel is foglalkozott.
Grósz Alfréd 1970. XII. 10-én levelet kapott Nyugat-Németországból, Korbachból, a késmárki születésű Julius R. Luchs pedagógustól, Lux Jakab dédunokájától, amelyben azt írja, hogy: " Er hat mich sehr gefreut, dass Sie u. a. auch meines Urgrossvater Jakob Luchs (Lux) gedachten, dessen Grabinschrift am Altwalddorfer Ehrengrab wie oben noch lange deutlich zu erkennen war. Er schreibt seinen Namen wir ich auch. " Tehát Lux Jakab nevét Jakob Luchs-ként írta.
Irodalom:
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 681. o.]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest, Sport kiadó, 1985.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]