Matzenauer Oszkár

(1875, Nagyszombat – 1933, Vác)


Vácra, mint ötödikes gimnazista került, mikor először vett fel Schuster Konstantin püspök a negyedik osztályról növendék papokat. Ez időtől kezdve a mosolygós arcú, végtelenül rokonszenves kispap osztályának dísze lett. A legjobb tanuló volt mindvégig. Nagy nyelvtudására jellemző, hogy még gimnazista korában gyönyörű latin verseket írt, melyet azonban szerénysége csak benső barátainak mutatott meg.

Teológiát tanult Bécsben és Vácott. 1897-ben papszentelést követően Galgamácsára került káplánnak, ezt követően Csanyteleken lett ideiglenes adminisztrától.

Egy év leteltével a püspöki aulában került, ahonnan többé már nem távozott. 35 éven át a nagy váci egyházmegyében nem történt nélküle, tudta nélkül semmi jelentősebb intézkedés.

Kezdte, mint szertartó, lett püspöki titkár, majd a püspöki iroda igazgatója, főnöke. Neki volt kötelessége javaslatokat tenni az egyházmegye főpásztorának, és ő dolgozta fel mindazokat az utasításokat, melyeket irányítóul a főpásztor az egyházmegyének megszabott. Teljes megelégedésre dolgozott s ezt ismerte el Csáky püspök, midőn 32 éves korában kanonoki kinevezésre a királynak prezentálta.

Kevesen mondhatják el, hogy ily fiatalon érdemesitteltek magas, egyházi méltóságra.

Matzenauer Oszkárt a ritka kitüntelés ügyét intézte és közmegnyugvásra, csendben végezte. A végletekig védett mindenkit, soha meg nem bántott senkit.

Öt azonban megbántották. Alázatosan viselte a bántalmakat. Soha senkinek terhére nem volt, mindenkinek jót akart és jót telt. Benn szerették, a központi papság előtt tekintély volt, a nagy egyházmegye papsága rajongó tisztelettel beszélt róla.

Csak mikor a hidegrázás erőt vett rajta, ment szokatlan időben haza és ágynak dőlt. Már nem kelt fel többé. Tüdőgyulladást kapott, a minek veszedelmét fokozta, hogy cukorbeteg volt.

Nagyon biztak felépülésében: Egy hét elmúlt és megszűnt a láz. De végtelenül gyenge volt. Aztán végleg elhagyta ereje és csendesen jobblétre szenderült. Körülte voltak testvérei, beszélgettek vele és egyszerre lehajtotta fejét – meghalt.

A középvárosi temetőbe, édesanyja mellé végső nyugalomba.


Végrendelete

Végrendeletet hagyott hátra. Mintája a jó pap végrendeletének. Úgy van elkészítve, mint azt az uj egyházi kódex előírja. Bútorait testvéreinek hagyja, kevés készpénzét tiz részre felosztva adakozza szét.

Matzenauer Oszkár tudósa volt a csigáknak. Gyönyörű gyűjteménye maradt kagylókból két vitrinben. Ezeket a polgári fiúiskolának hagyta.

Utóbbi időkben a művészet-történelem érdekelte és igen sokat áldozott könyvekre. Gyönyörű könyvtár maradt utána. Sajnos, nem a nyilvánosságé lesz: végrendelete meghagyja, hogy a püspöki könyvtárba vigyék. Irodalom: Váci Hírlap,1933.február 8. Neves piarista diákok (1943-ig. Emlékbeszéd Matzenauer Oszkár felett. A váci Múzeum Egyesület 1934. január 6-án tartott közgyűlésén mondotta: dr. Varázséji Béla. Váci Hírlap,1934. január 10. Varázséji Béla: Matzenauer Oszkár emlékezete.1940.

Az MTE Váci Osztály választmányi tagja (1928).


Matzenauer Oszkár

Matzenauer Oszkár

Irodalom:
Váci Hírlap,1933.február 8. Neves piarista diákok 1943-ig. Emlékbeszéd Matzenauer Oszkár felett.
A váci Múzeum Egyesület 1934. január 6-án tartott közgyűlésén mondotta: dr. Varázséji Béla. Váci Hírlap, 1934. január 10. Varázséji Béla: Matzenauer Oszkár emlékezete 1940.

Forrás:
[Székelyhidi Ferenc, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]