Münnich Sándor

(1842., Igló ? -- 1918. december 22., Felsőbánya)


Pedagógus, bányatisztviselő Iglón és Poprádon 1891-ig, majd Szatmárnémetiben. Amatőr történész, régész, néprajzkutató, turista, turistaszervezeti tisztségviselő (az 1880-as években néhány évig az MKE választmányi tagja), újságíró.

A Tátrában turistáskodott. 1874-ben társaival elsőként jutott fel a Koncsiszta déli csúcsára (Ny-i hegyoldal, a Rét-nyeregtől).

Érdekelte a Szepesség régi és újkori történelme, régészeti ásatásokat is végezett Gánócon és a Tátrában (a Felkai-völgyben a Sárga-falon), a leleteket a felkai, poprádi és budapesti múzeumoknak adományozta.

1874-1906 között gyakran A.M. rövidítés alatt a Szepességet és a Tátrát érintő cikkeket írt, legyakrabban a Zipser Bote-ba és az MKE Évkönyvébe. A cikkek témája turizmus, történelem, régészet, természetrajz, stb. Két könyv szerzője:

Midőn a 1870-es évek vége felé belátták egy Tátrafüredről a Csorbatóhoz vezető egyenes útösszeköttetés szükségességét s alkalmas útirányt kerestek, ő volt az, aki visszaemlékezett, hogy régi leírásokban egy már 1590-ben létezett "Diebsteig"-ről (tolvajösvényről) olvasott, amely Lengyelországból a Magurán és a Tátra őserdein keresztül Liptóba vezetett. Többszörös kutatás után 1880-ban bejárta ezt az utat Zárból Matlárházán, Tátrafüreden, Tátraszéplakon, Hágin, Mostkin, Placsnikon keresztül a Csorbai malomig és egészen Vichodnáig. A "Zipser Boten"-ben leírta ezt az utat, s mint a tervezett összekötőút legjobb irányát ajánlotta. 1883-ban aztán ki is építették a Tátrafüred -- Hági -- Mostki -- Csorbató szakaszt s minthogy megfelelőnek találták, 1886-1893 között a másik szakaszt is elkészítették. Bár Münnich magában az építésben nem vett részt, tagadhatatlanul övé az érdem, hogy az eszmét megadta, s az út egy kanyarulatánál, 1898 előtt, a Diergardt kastély és Felsőhági között, pontosabban Tátraszéplak és a Batizfalvi-patak hídja között két méter magas emlékművet emeltek tiszteletére magyar nyelvű emléktáblával. Az emlékművet 1919-ben elpusztították.

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 793. o.]
[Turistaság és Alpinizmus, IX. évf., 1918-1919., 186. o.]


Münnich Sándor

Münnich Sándor