Nagy László dr.

(1904. augusztus 19., Budapest – 1988. június 12., Tatabánya)


Szülei: Nagy Mátyás tanácsos (Magyar Királyi Postatakarékpénztár) és Faits Klotild. A váci Kegyesrendi Főgimnáziumban és a Hittudományi Főiskolán tanult. 1927-ben áldozópappá szentelték, majd káplánként és hitoktatóként szolgált a Váci Egyházmegyében, Budapesten, Pest és Csongrád megyében. 1939-ben elhagyta az egyházi szolgálatot. Megnősült, felesége Szentirmai Margit. 1943-ban a Kolozsvári Egyetemen államtudományi doktorátust szerzett.

A 2. világháború előtt adóhivatali gyakornok, majd fogalmazó. 1945 után alkalmi, főként fizikai munkákból tartotta el családját. Az 1951-ben könyvelői képesítést szerzett és kisipari szövetkezeteknél könyvelőként dolgozott. 1966-os nyugdíjazásáig a szegedi Nívó Faipari Kisipari Szövetkezet számviteli osztályvezetője.

1939-től 1978-ig Hódmezővásárhelyen lakott, 1957-58-ban a város első kamarazenekarának, az amatőr muzsikusokból álló Postás Zenekarnak alapítója, karmestere és zongoristája. Lelkes természetrajongó és turista, a Spartacus Természetbarát Egyesület tagja. Az 1950-es évek közepétől az 1970-es évek végéig vezette a vásárhelyi turistacsoportokat a Pilisben, a Bükkben, a Börzsönyben, a Mátrában, a Zempléni hegyekben és a Magas-Tátrában.


Nagy László dr.

Nagy László dr.

Forrás:
[dr. Nagy Margit, dr. Nagy László leánya, személyes közlés]