Régi cipszer családból származott, apja sütőmester volt. A polgári és kereskedelmi iskolát Késmárkon végezte, majd a késmárki villanytelepen lett tisztviselőnő.

A természet iránti szeretete és érdeklődése vezette el a turizmushoz, a hegymászáshoz.

Hegymászótársa volt Grósz Alfréd és a magyar illetőségű Wiegandt Arthur, aki, miután 1926-ban a budafoki Wein és Társai Lenszövőgyár cégvezetőjeként visszakerült Magyarországra, elvette őt feleségül. Két gyermekük született: Aliz (1927-2002) és Richárd (1932).

Férje 1939-ben meghalt. Budafoki lakását 1944-ben a bevonuló szovjet hadsereg lóistálónak használta, bár a ház a svéd követség oltalma alatt állt. Anyósa kiskunhalasi házát szintúgy teljesen kifosztották, pengőben megtakarított pénzüket a II. világháború utáni infláció vitte el. 1945-1946-ban, míg leánya leérettségizett és tanítónői képesítő vizsgát tett, Budapesten laktak társbérletben, majd 1946-ban anyósához költözött Kiskunhalasra. Ettől kezdve Kiskunhalason élt özvegyi nyugdíjon, és a mérhetetlen nyomorból csak sokára jutott el a tisztes szegénységig. 1956-tól nyaranta hazalátogatott Késmárkra.

Túrái közül:

• Közép-orom, dny. gerinc, egyenest a gerincen, (Grósz A., Oszwald J. és Wiegandt A., 1921. október 8.)
• Kék-tavi-torony, k. és ék. gerincei közé húzódó szakadék, (Beck Gy., Müller K., Oszwald J., Reichart D. és Wiegandt A., 1922. szeptember 3.

Forrás:
[Dr. Wiegandt Richárd, Oszwald Júlia fia, személyes közlés]
[Dr. Wiegandt Péter, Oszwald Júlia unokája, személyes közlés]
[Dr. Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]