Kartográfus. Közhonvédként végigküzdötte a szabadságharcot, majd az 1853-ban megkezdett magyar kataszteri földmérés szolgálatába állt. 1870-tól 1872-ig a kataszteri térképosztály térképtárvezetője, majd az államnyomda igazgatója volt. A kataszteri térképek alapján készítette a 6-10 térképlap anyagát összefogó, 1:144 000 méretarányú, gazdagon színezett közigazgatási és földmívelési térképeit (Cultura Croquis ...). 1872-ben kiadta Budapest és környéke c. sokszínű térképét, majd elkészítette a legelső magyarországi domborművű térképeket (A Tátra hegység domborművű térképe; A Balaton medrének és környékének domborműve; Mehádia környékének domborműve), melyeket az 1896. évi millenniumi kiállításon, a párizsi és velencei földrajzi kiállításokon, végül Bécsben kitüntetéssel jutalmaztak. A párizsi Académie Nationale tagjául választotta. Mindhárom dombortérképe az ELTE természetföldrajzi tanszékének gyűjteményében van.

Forrás:
[Péchy Péter, személyes közlés a Magyar Életrajzi Lexikon alapján]