Turista, hegymászó, fényképész, vegyész, a budapesti Felső Ipariskola kémiai technológia tanára és igazgatója, a budapesti Iparművészeti múzeum főgondnoka, királyi tanácsos, több magas kitüntetést kapott. A műegyetemet Graz-ban végezte el, kerámiai kutatásokkal foglalkozott.

1891. július 28-án Faith Mátyás és Faith István szepesi hegyivezetőkkel elvégezte a Karbunkulus-torony második megmászását -- ezt a megmászást akkoriban az elsőnek vélték és Petrik így is írta le a A Karbunkulus-torony első megmászása, (Turisták Lapja 1892. 1. szám) című cikkben. Valójában a Karbunkulus-toronyra elsőként Sieczka Maciej hegyivezető jutott fel már 1880 körül.

A Tátrában sokat túrázott:

• Karbunkulus-torony, az é. fal legfelső párkányán a Vörös-tavi-völgyből, (Petrik L. -- Faith J. és Faith M. vezetőkkel, 1891. július 28.)
• A Fehér-tavi-csúcs, (Turisták Lapja, 1892. 5-6. szám)
• A Csorbai-csúcs, (Turisták Lapja, 1893. 7-8. szám), a csúcs első megmászása,
• A Nefcerka-völgy átjárói, (Turisták Lapja 1893. 3-4. szám és 1895. 10-12. szám)
• A Vadorzó-hágó, (Turisták Lapja, 1894. 3-5. szám)

• A Tengerszem-csúcs, (Turisták Lapja, 1897. 6-8. szám),
• A Tátra-Kriván, (Turisták Lapja 1898. 11-12. szám),
• Kilátás a Lomnici-csúcsról,
  Aussicht von der Lomnitzer Spitze, Budapest, a szerző kiadása.

• A felkavölgyi menedékház felavatása, (Turisták Lapja, 1895. 5-6. szám),
• A köd, (Turisták Lapja, 1896. 11-12. szám), a ködben és felhőkben keletkező jelenségekről,
• A Jégár-nyomok az Öt-tó katlanában, (Turisták Lapja, 1899. 1-4. szám).

Az MTE tisztségviselője volt: 1893-1894 között az MTE Budapesti Osztály választmányának tagja, 1895-1905 között alelnöke, az MTE választmányának tagja 1896-1910 között. 1895-1909 között a Turisták Lapja egyik szerkesztője. Több tátrai hágó és völgyátjáró helyét tisztázta, a Sedilko és Suchavoda hágók első átmászója és névadója, a Furkota- és Spara-hágó feltárója. A hegyekbe többnyire egyedül járt, néha hegyivezetők kíséretében, különösen a stólai Rusznák Andrást kedvelte. Az első tátrai amatőr fényképészek közé tartozott, a Tátra nehezebben elérhető részeit is fényképezte. Neve a tátrai helyinevekben a Közép-orom csoportjában a Petrik-csúcs és Petrik-csorba helyinévben maradt meg. A Magas-Tátra mellett bejárta a Déli-Kárpátokat, Retyezátot, Paringot, Fogarasi-havasokat és az Alpokat is.

Irodalom:

• Déry József, Turisták Lapja 1927. 7-8. szám,
• Négy évtized a magyar hegyek között, Budapest 1929.,

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 901. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 163. o.]
[Ivan Bohuš: Od A po Z o názvoch Vysokých Tatier, TANAP Tátralomnic 1996. 95. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]