Rokfalusy Lajos

(1887. október 24., Lőcse, Szepes m. -- 1974. április 27., Salgótarján)

Arany, gyémánt és vasdiplomás tanító, ipariskolai igazgató, hegymászó. Iglón töltötte ifjúságát. A középiskolában Hajts Béla tanítványa volt, aki az MKE Iglói Osztálya titkáraként vitte diákjait a Hernádszurokba. 1905-től az MKE tagja. 1906-tól tanár, szepes megyei iskolákban tanított, többek között Korompán, Iglón. 1919-ben Csehszlovákia megalakulása után Salgótarjánba költözött, ahol nyugdíjazásáig iskolaigazgató volt.

1906-tól mászott a Magas-Tátrában, 22 év alatt mászta meg a Magas-Tátra összes csúcsát. Kora egyik legjobb hegymászója. Leggyakoribb kötéltársai Grósz Alfréd, Kregczy Tibold (ez volt a híres szepesi trió), de más hegymászókkal is túrázott, pl. Hefty Gyula Andorral, Votisky Zoltánnal, Maurer Endrével, Balla Gyulával, Kátai Ernővel, Jordán Oszkárral.

Túrái közül:

Középső-Jávor-torony és Jávor-gerinc teljes bejárása, (Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L., D-ről ÉNy-ra, 1911. június 3.)
Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, ny. gerinc a Keleti-Batizfalvi-csorbából, (Grósz A., Kregczy T., Maurer E. és Rokfalusy L., 1911. július 12.)
Keleti-Vaskapu-csúcs, dny. fal az Omladék-völgyből, (Grósz A. és Rokfalusy L., 1911. augusztus 12.)
Nagy-Szoliszkó, é. gerinc a Lorenz-hágóból, (Hefty Gy. A., Maurer A., Rokfalusy L. és Vandracsek D., 1911. szeptember 1.)
Fehér-tavi-csúcs, d. fal a Vörös-tó katlanából, (Hefty Gy. A. és Rokfalusy L., 1911. szeptember 12.)
Kék-tavi-torony, d. fal a Kis-Papirusz-völgyből, (Grósz A., Hefty Gy. A. és Rokfalusy L., 1912. június 6.)
Hegyes-torony, é. fal, a Jávor-völgyből, egyenes út, (Kregczy T. és Rokfalusy L., 1912. július 9.)
Weber-csúcs, ény. él a Zöld-tótól, (Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L., 1912. július 26.)
Markazit-torony, d. fal a Kis-Nyereg-hágó-völgyecskéből, (Grósz A., Kregczy T. és Rokfalusy L., 1912. augusztus 22.)
Hátsó-Szoliszkó-torony, ny. csúcs, lemenetben, (Hefty Gy. A. és Rokfalusy L., 1913. március 25.) éveken keresztül ez számított a legnehezebb tátrai útnak,
Tátra-csúcs, a ny. fal bal oldali bordája, (Egerváry J. és Rokfalusy L., 1913. VIII.)
Hlinska-torony, első téli megmászás
Nagy-Zergetavi-torony, első téli megmászás
Triumetal, első téli megmászás
Sárkány-tavi-torony, első téli megmászás
Omladék-völgyi-torony, első téli megmászás
Sárkány-fal, első téli megmászás
Zerge-őrtorony, első téli megmászás
Jeges-tavi-csúcs, első téli megmászás
Markazit-torony, első téli megmászás
Zöld-tavi-csúcs, első téli megmászás
Papirusz-csúcs, első téli megmászás
Vörös-tavi-torony, első téli megmászás
Kék-tavi-torony, első téli megmászás
Fehér-tavi-csúcs, első téli megmászás
Határ-hegy, Bélai-Tátra, első téli megmászás

Hegyimentő is volt, a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság (TÖMB) tagja, hegyivezetőket oktatott, síoktató is volt (1907-től sízett). 1912-től a Zöld-tavi menedékház gondnoka. Az I. világháborúban a honvéd sí- és hegymászó kiképzést vezette a Zöldtavi menedékháznál mint civil oktató. Kedélyes, jóhumorú, BETE tag is volt. 1922-1923 között a TTE Salgótarjáni Osztályának alapítója és titkára volt. Nagy szerepe volt a városi turistaság és síelés megindításában. Közreműködött a salgói menedékház létesítésében. A Salgótarjáni Bányász Torna Club (SBTC) Turista Szakosztályának díszelnöke. Az 1920-as években még mászott. Az Alpokban is túrázott, télen-nyáron. Járt a Grossglockneren, az Ortleren és a Königspitze csoportban. Az MHE gazdasági és menház bizottságtagja (1931-). Az MTSZ Mentés és vezetésügyi bizottság előadója (1917-). Az MTSZ jubiláris emlékplakett tulajdonosa (1939).

Túrái leírása kéziratban maradt, hasonlóan, mint életrajzi könyve -- Életem útja. A könyv sorsa ismeretlen.

Rokfalusy Lajos naplótöredékéből:

Gerlachfalvi-csúcs (2663 m. pont)
Szivárvány, A Magyar Hegymászástörténeti Társaság nem hivatalos lapja, VII. évfolyam, 1. szám, 75-76. o.)

Rokfalussy Lajos

Rokfalussy Lajos

Forrás:
[B. Chwaściński: "Z dziejów taternictwa", Sport i turystyka, Varsó, 1979., 147. o.]
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 1024. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Dr Komarnicki Gyula: A Magas-Tátra hegymászókalauza, III. kiadás, Késmárk-Budapest, 1926., Turistaság és Alpinizmus lap-, könyv- és térképkiadó RT kiadása]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]