Középiskolai tanulmányait Poprádon, Miskolcon és Lőcsén végezte, erdészeti tanulmányait a selmeci Akadémián. 1842-től Koburg–Koháry herceg szolgálatába állt. 1848/49-ben a Cornides-féle szepesi gerillavadász-ezredben szolgált. Majd Szatmár és Abaúj vármegye nagybirtokain dolgozott. A kataszter bevezetése után, mint erdészeti ellenőr dolgozott a besztercebányai és kassai kerületben. Nyugdíjba vonulása után Kassán telepedett és aktívan vett részt a közéletben. Tagja volt a városi képviselőtestületnek, 1884 után a város gazdálkodásával kapcsolatos cikkekben számolt be, féleg a Kaschauer Zeitungban. Az állatvédő egyesület funkcionáriusa és az MKE Keleti Kárpátok osztály központi választmányi tagja. A Kazinczy Társaságban előadásokat tartott 48/49-es emlékeiről és a Tátra múltjáról. Ezt cikksorozatban tette közzé a Felsőmagyarország c. lap 1902. március 19–30. közötti számaiban A Tátra 1848 előtt címmel.

Cikkei a Verhandlungen des Vereines für Naturkunde c. pozsonyi folyóiratban (1860–61. Bemerkungen über die Marmarosh in stat. u. naturhist. Beziehung); a Vadász- és Versenylapban (1861. 13. szám. Az erdészeti magyar műszótár ügyében); az Erdészeti Lapokban (1862. Máramarosi közlések, A fának szállítása ügyében, 1863. A máramarosi erdőségek pusztításáról és ennek ellenszereiről, 1879–80. Adatok a cserhántás köréből; 1885. A véglesi uradalmi erdőkről); a Győri tört. és rég. Füzetekben (1865.) és a Magyarország képekben (1868. Rózsahegy); a Máramaros leírása c. monographiában (A dolhai vasgyár); a Természettud. Közlönyben (1901. Macskaösszebeszélés, Számoló pony ló); a 67-ki kiegyezés után ismertette a Zipser Bote-ban, a kassai és debreceni lapokban [Felvidéki Közlöny, Debreceni Lapok] a szepesi vadászzászlóalj 1848-49. szereplését; a Kaschauer Zeitungnak is munkatársa volt.

Forrás:
[Mihóková Mária: Slovník košických osobností 1848-1918, Kassa 1995, 351–352.)]
[Pesti Hirlap 1906. 38. sz. (Nekr.) és önéletrajzi adatok (Dianiska).]
[Balassa Zoltán, személyes közlés]
[Kalmár László, személyes közlés]