Siegmeth Károly

(1845. szeptember 11., Znaim , ma Znojmo, Csehország -- 1912. április 21., Munkács)



Morvaországban született. Egyetemi tanulmányait Bécsben, Zürichben és Münchenben végezte, ahol gépészmérnöki diplomát kapott, s kezdetben a műegyetem asszisztenseként tevékenykedett. Magyarországra 1869-ben munkája kapcsán került, a magyar állampolgárságot 1882-ben vette fel. Először a tiszavidéki vasutak mérnöke, majd 1871-től Sátoraljaújhelyen a keleti vasutak üzletvezetője volt. 1890-től Debrecenben majd 1905-től Budapesten dolgozott, és 1906-ban a Magyar államvasutak igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba.

Hivatása mellett életét a Kárpátok, különösen a Keleti-Kárpátok megismerésére, a Baradla-barlang megmentésére és a barlangügy felkarolásának szentelte. Létrehozta és 35 éven keresztül vezette a Magyar Kárpát Egyesület kebelében a Keleti-Kárpátok osztályát. Az MKE központi választmány tagja (1881-1889), tiszteletbeli tagja (1889). Felkutatta a Keleti-Kárpátok addig még ismeretlen természeti látványosságait, oda kirándulásokat vezetett és népszerűsítette azokat. Kezdeményezésére a Keleti-Kárpátok osztálya a Baradlát kezelésébe vette, felmérte és tervet készített a műszaki létesítmények felújítására. A látogatás megkönnyítése érdekében megnyittatta a barlang Vörös-tói bejáratát. A barlangról számos magyar és német nyelvű leírást jelentetett meg. A Kárpátok, a Baradla és más barlangok mind szélesebb körben való megismerésének érdekében saját felvételeiből diasorozatot állított össze, amelyekhez szöveges magyarázatot is írt, s ezzel a bemutatóval járta az ország nagy városait. Az 1910-ben megalakult tudományos barlangkutató szervezetnek, a Barlangkutató Bizottságnak első elnöke volt. A bizottság első feladata a magyar barlangok irodalmának összeállítása volt, s ezt a feladatot maga végezte el. Emlékét őrzi a Baradla barlangban egy pihenő és az aggteleki bejáratnál egy emléktábla.

Főbb művei:

Két német és francia nyelven kiadott tátrai turistakalauz szerzője.

Forrás:
[Székely Kinga, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Bp., 1997., 722. o.]
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 1084. o.]