Szenczy Imre

(1798. július 8., Szombathely – 1860. március 2., Csorna)


Szülővárosában a premotreiek által vezetett gimnáziumban tanult. 1914-ben Csornára került: belépett a premontrei rendbe. 1806-ban a pesti központi papneveldében folytatta tanulmányait. 1821-ben Keszthelyen a' "második latin iskola professzorává" nevezték ki. 1925-ben "harmadik iskolás professzor" lett Keszthelyen. 1829-ben Szombathelyre került retorikát tanítani, és ahogy írta: "Itt édes szüleim és testvéreim társaságában tizenkét boldog évet töltöttem." 1833-ban Szabó Miklós biztatására kezdi fordítani Julius Caesar műveit. Kritikái, tanulmányai, fordításai jelentek meg többek között a Tudománytár, az Athenaeum és a Figyelmező hasábjain. 1838: A Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. A Magyar Tudós Társaság támogatásával megjelenik Julius Caesar-fordítása. 1840-ben Szaniszló Ferencz kérésére a Religio és Nevelés valamint a Fasciculi Ecclesiastico-Literarii c. folyóiratok segédszerkesztője lesz. Több száz apróbb teológiai írása, fordítása jelent meg az egyházi lapokban. Ismét Keszthelyre kerül – a gimnáziumi igazgató székébe – 3 évig. 1846-ban a Kisfaludy Társaság felkérte Quintilianus retorikájának átültetésére. 1847-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Megjelent Tacitus-fordítása (Agricola). Így írt: "1850-ki october' 1-én megkezdett ujrendszeri tanításnál a' négy felső osztályban a' latin remekírók' magyarázata esett reám (Szombathelyen); így működtem másfél hónapig... igazgató-tanárnak kineveztettem, 's illyenül a' m. minisztérium által megerősíttettem. Ez évben ezentul csak a' 3 felső osztályban a' latin remekírókat, 1850/2-ben csak a' 7-ik és nyolczadikban, végre a' következő 1852/3-ban csupán a' legalsó osztályban tanítottam hetenkint 8 óráig a' latin nyelvtant. 1855-ik juniusban tartott nagy gyűlésen a' kir. m. Természettudományi Társulattól rendes taggá választatni szerencsés voltam." 1856-ban Szenczynek két fordításkötete lát napvilágot: Tacitus Évkönyveit Szombathelyen, Quintilianus szónoklattanát Egerben adták ki. 1860. március 2-án hunyt el Csornán.

Szenczy Imre tanulmányai: Rándulás Carinthiaba, Glockner hegyéig

Szenczy Imre Szombathelyen őrzött herbáriuma


Szenczy Imre

Szenczy Imre

Forrás:
[Balogh Lajos, Köbölkuti Katalin (szerk.): Szenczy Imre emlékezete. – Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár – Savaria Múzeum, Szombathely, 1999]