Gyógypedagógus. Léván tanítói (1904), Bp.-en gyógypedagógiai tanítói oklevelet
szerzett (1906). 1938-ig a Siketnémák Orsz. Tanintézetében tanított Vácott,
1941-ig igazgató ugyanott. Később egy-egy évig a Beszédhibások Áll. Intézetében
és a Siketnémák Tanintézetében tanított Bp.-en, majd a Gyógypedagógiai
Tanárképző Főiskolára helyezték, ahol nyugalomba vonulásáig (1958) tudományos
munkatárs, könyvtáros, szakfordító és az igazgatói adminisztráció vezetője.
Váci működése idején széles körű szakmai propaganda és népművelő tevékenységet
fejtett ki: rádió-előadássorozatot tartott, analfabéta-tanfolyamokat
szervezett, megindította a Szülők és Anyák Iskoláját, megalapította és vezette
a Váci Városi Könyvtárat. A Siketnémák Zsebnaptára (1911–18), a Siketnémák
Közlönye (1920–21), a Siketnémák és Vakok Oktatásügye c. szakfolyóiratok
szerkesztője (1934–38). Szovjet gyógypedagógiai szakirodalmat fordított.
Fő művei:
Irodalom:
Az MTE Váci Osztály választmányi tagja (1928).
Szentgyörgyi Gusztáv
Forrás:
[Kalmár László, személyes közlés]
[Székelyhidi Ferenc, személyes közlés]