|
Egyszerű szülők gyermekeként Lengyeltótiban született Egy bátyja volt, aki a
Don-kanyarban vesztette életét. Ő maga leventeként élte meg azokat az
éveket. Amikor Kaposvárt elborította egy rendkívüli havazás, sítalpakon
segítették a beszorult emberek ellátását.
Zoltán remek síző lett, Hideghegyre jártak, amikor még nyolc kilométert kellett felgyalogolni a kisvasúttól, amelynek kocsijait vaskályha fűtötte. Sífutó versenyeket nyert, nem volt ügyetlen a síugrásban, jól ment a lesiklás és a túrasízés, később tanítványait és más érdeklődőt is tanított, a maga módján. Évről-évre sátortábor Nagyhideghegyen, szilveszterkor! Nappal síoktatás és túrasízés, este vigalom a házban, alvás odakint a sátorban.
Az ötvenes évek elején intenzíven foglalkozott a kajaksporttal is. Új hajótípusokat kísérletezet ki, mozgásfolyamatokat elemzett, új edzésmódszereket próbált, tehetségek felkutatásában vett részt és segített eljutatni a világ élvonalában. A mai kajaksikerek mögött az ő munkája is ott van.
Jött Ötvenhat, amikor Zoltán a TF egyik vezető egyéniségeként kétféle tevékenységet fejtett ki: megakadályozta, hogy a hallgatók kimenjenek könnyelműségeket elkövetni, és mások bejöjjenek zabrálni. Ezt két év börtönnel honorálták. Szabadulása után csak hajóépítő műhelyben helyezkedhetett el, mint segédmunkás. Ügyes kezével, alaposságával ott is boldogult.
Majd Pannonhalmán térhetett vissza a pedagógiához. Sokak szerint ő lett az egyetlen pedagógus, az igazi nevelő, a férfi-példakép, akit a páterek között hiába kerestek.
Közel négy évtized alatt diákok nemzedékeit tanította. Testnevelési órák, asztalitenisz és labdarúgó bajnokság, országosan is magas színvonalú kosárlabdaélet szervezése, vezetése, csapatok versenyeztetése, atlétikai szereplések, természetjáró, hegymászó, barlangász szakkör, persze szinte mindenben személyes részvétellel és példával.
Pannonhalmán bontakozik ki aztán igazán polihisztor mivolta: fotószakkört szervez, dekorációkat, illusztrációkat készít. A megépített modern mosoda kezelésére betanítja a falusi asszonyokat, és egy darabig vezeti az egészet. Honvédelmi ismereteket kell oktatni, ezt is végzi, némi kispuska-forgatással. Mikor a Szent hegy tövében házat épít és csodás rendben tartott gyümölcsöst, szőlőt telepít, az öreg parasztok hozzá járnak tanácsért. A Pannonhalmára látogató szülők tőle kérnek és kapnak gyermeknevelési ötleteket. A turista tanárnő feleségével és három lányával példás családi életet élt.
1960-as években született meg a Pannonhalmi hegymászó kör. Ez is Zoltános stílusban. Hangsúly nem a mászótechnikán és a teljesítményhajhászáson, hanem a természet, a hegy tiszteletén és a völgyben is folytatódó kötélpartnerségen. A régi BETE hagyományok szerint, Komarnicki Gyula szellemében.
Első Tátrai túrájára még '56 nyarán jutott ki. '60-tól előadásokon vetítette nagyszerű diáit és oszlatta a hegymászást övező félreértéseket, homályt. Kiváló előadó volt és szuggesztív előadásaival lebilincselte hallgatóságát, ezúton számtalan hívet és érdeklődőt szerzett a hegymászásnak. '61 nyarán híveivel, együtt drukkoltak, hogy kiengedik-e a Tátrába. Ekkor még a szocialista országokban sincs útlevél, úgynevezett cseretúrára lehet menni, közös papírral, odakint vezetővel. De a Tátrában még ott járhatott mászhatott az ember, ahol akart, hegymászó sátortáborok voltak a Poprádi- és a Zöld-tónál, és másutt is tűrték a sátrazást. Két új tátrai útját említi a Komarnicki kalauz:
Hegyivezetőt soha nem vett igénybe. Ő lett sokak Hegyivezetője, pédamutatásával.
Cikk:
Irodalom:
|
Forrás:
[Karlovitz Kristóf, személyes közlés]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
