A szepességi magyarság gyászbaborult. Elköltözött váratlanul a mi sorainkból a Torontálból a Tátraaljára került vérbeli ujságiró, aki itt uj otthont talált Szepesben. Eltávozott hirtelenül a szepességi magyarságnak gerinces és tántoríthatatlan vezetőegyéni zsurnalista, de legelsősorban is áldottszivű ember volt. Telléry Gyula tollát mindenkor szeretettbe mártotta. Nem bántott, csak intett, nem taszitott, hanem kézenfogott, dem vádolt, de védett.
      A Szepesség egyetlen magyar lapja mély gyászt ölt. Mi vesztettünk a legtöbbet távozásával. Amig Iglón élt, ő tartotta magasra a magyarság szent zászlaját, ő volt a tanítómesterünk és vezetőnk. Gazdasági tapasztalatait sohasem sajnálta rendelkezésre bocsájtani. Szeretettreméltó irányitó és kartárs, lebilincselően kedves ember és aranyos kedélyü, örökké optimista barát volt Telléry Gyula.
      A lapjánál csak a családja állott közelebb hozzá. Most bánatos özvegye, szül. Haltenberg Malvin és három árván maradt leánya siratja a jó férjet és a szerető édes apát.

      Telléry Gyula iskoláinak elvégzése után egész fiatalo állt be a sajtó munkásainak sorába.
      A Budapesten elindult ujságiró első felvidéki iróasztala a Lekly Gyula szerkesztésében magyarrá lett régi kassai német lapnak, a Pannóniá-nak szerkesztőségi műhelyében állott.
      Az eleventollú,mozgékony s magas kulturájú fiatal ujságiró kvalitásait nem kissebb közéleti nagyság ismert föl, mint Csáky Albin gróf miniszter és sikerült a nagy látókörü kulturpolitikusnak megnyernie az ő munkásságát a Szepesség sajtója számára.
      Első szepesi lapját Csáky Zenó gróf főispánsága idején Szepesváralján -- a Csákyak ősi fészkének, Szepesmindszentnek közelébe alapitotta. Ennek a lapnak cime: Szepesvidék volt.
      Ez az elevenszavu és nivós ujság a nagy magyar mágnás család hagyományos nemzeti kulturtörekvéseinek palladiuma alatt első igazi zászlóhordozója lett Telléry szerkesztésében a magyar állameszmének, a zipszeer összetartásnak, a magyar kulturának és az egész megye egyre növekedő érdeklődéssel figyelt föl valahányszor a fiatal szerkesztő valamelyik közkérdéshez hozzászólott, vagy kozhasznu iniciativa érdekébenállt sorompóba.
      Telléry teljes mértékbenméltóvolt a Csáky-családizallmára, ami kifelé abban reprezentálódott, hogy gróf Csáky Albinné harminc éven át munkatársa volt Telléra Gyula lapjainak.
      A liberális éra egyik legértékesebb nemzeti Nagyasszonya és a lelkes és fáradhatatlan fiatal szerkesztő együtt készitették elő egész seregnyi közhasznu tervet és gondolatot, amelyeket intenziv propagandával valósitottak meg a nemzeti művelődés, a Tátra-kultusz és a társadalmi egység javára. ............. politika terén, az ipar világában, Szepesvármegye közgazdasági életében, az idegenforgalom s főként a Tátra-propaganda területén, társadalmi vonatkozásban nem történhetett olyan közcélu mozgalom és munka, amelyből Telléry Gyula nem vette volna ki a részét.
      Egyik legmaradandóbb s a mai gyászos időkben hatványozott fontosságu alkotása Tellérynek a zipszer-összetartás művének kiépitése. Ő hozta össze a hires szepesi kongresszust, amelyeni a világ minden tájáról négyezeri Zipszer sereglett össze, hogy hittvallást tegyen a nemzeti egység mellett. E téren kifejtett munkálkodásának óriási méreteit mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy a Szepesi Otthon részére 100.000 béke-koronát tudott összegyüjteni.
      Telléry közgazdasági munkássága nagyon sokoldalu volt.
      Szepesség ipari életének és társadalmi békéjének főként a Korompa cimű lapjával tett értékes szolgálatot. Mint emlékezetes, a munkáskérdés első nagy offenzivája a Rimamurányi Vasművek korompai gyártelepe ellen volt irányitva és Telléry a féktelen és felelőség nélküli izgatás ellen a felvilágositás és valódi jóakarat fegyvereit szegezte e lapban.
      A Szepességérdekeit a Kassa-Oderbergi Vasut forgalmi és tarifális politikája körül képviselte és ott tartotta mindig kezét a közlekedésügy e nagy ütőerén, amely főként gazdasági és a Tátra felé irányuló idegenforgalom szempontjából rendkivül fontos.
      A Tátra ügye ...
      Ennek elismert specialistája volt Telléry Gyula és a különleges és intenziv Tátra-propaganda első megszervezője volt ő.
      Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter, aki a Tátra ügyét különös előszeretettel viselte szivén, állandó szaktanácsadóját birta ebben a mindenhez értő szepesi lapszerkesztőben, akivel a Hohenlohe hercegi javorinai birtok állami megvásárlásának tervével kapcsolatban, majd az állami fürdők francia bérletbe adásának ügye körül sok és beható tanácskozást folytatott a miniszter.
      A közélet e minden területét felölelő munkásság nem folyt anélkül, hogy a fáradhatatlan ujságiró és közéleti harcos számára ne hozta volna meg a maga erkölcsi gyümölcseit. Ami tisztességet a közélet munkása csak kivánhat, Telléry Gyula az ő második hazájában, a kedves és szép Szepességben mind elnyerte polgártársai bizalmából. Megyei bizottsági tag és városi képviselő lett, társadalmi és kultúregyesületek és körök irányitó tényezője.
      Szava kölönleges sullyal esett a mérlegbe, ha fontos politikai ügyek megvitatása került szóba.
      Münnich Aurél, maga Párvy Sándor, a boldogemlékü szepesi püspök és Szmrecsányi Pál püspök minden fontos kérdésben kikérték axi szívvel-lélekkel, minden idegszálával szepességivé lett Telléry Gyula véleményét. Az az időközi választás, amely Hieronymi személyében az első mandátumot hozta az akkor alakuló munkapártnak, az ő tanácsának a gyümölcse volt.
      Bartsch Gusztáv halálával üresedett meg az iglói mandátum s az ellenzék Batthyány Lajos grófot léptette föl, mig a kormány Hieronymit jelölte. A kereskedelmi miniszter nem merte a bukást megkockáztatni az izzó politikai atmoszférában, de Telléry határozott igéretet tett, hogy Hieronymi fellépése sikerrel jár majd. És mikor ez a próféciája bevállott, e nagyfontosságu politikai szolgálat jutalmául sajtófőnök-helyettessé akarta a kormány kinevezni, de Telléry elháritotta a kitüntetést.
      Egész életére lekötelezte magát Szepesség közügyeihez. Ott volt az ő helye, igazi munkaköre, hazája. Életének minden gyökerével Szepesség földjéhez tapadt.
      Szepesség volt az ő egész élete.
      Ennek multját kutatta, e mult kultuszát ápolta ama levéltári kutatásaival, amelyeket Hradszky József kanonokkal együtt a káptalani levéltárban végzett.
      Szepesség talajából termett a fiatal korában a szépművészetek muzsájának is áldozó költő -- Telléry "A nevelő" cimü szinjátékánk főhőse, akinek felsőmagyarországi zamatu története éveken át volt a felvidéki szinjátszás műsordarabja.
      És itt irta Telléry a Budapesti Hirlap hasábjain megjelent cikkeiben vészkiáltásait a nemzetiségi kérdésről, amelynek eredőit kutatta s amelynek kulisszatitkait ismerte.
      Legmesszibb hangzó -- sajnos ránézve később tragikus bonyodalmakat hozó -- sikere e téren a schisma-ügy s ebben az állampörré dagadó szakadár ügyben Beskid Antalnak, Ruszinszkó mai kormányzójának akkori szerepe volt, amelyre Telléry mutatott rá ........ , -- a nemzetiségi kérdés körül folytatott harcai során találta magával szemben.

      A háboru alatt, az akkor Iglón katonai szolgálatot teljesitő Ruman János ellen a mindenkiben ellenséget látó gyanu orosz kémet vélt felfedezni. Telléryben és Matolcsy János iglói rendőrfőkapitányban azonban, akik ismerték a szlovák meggyőződésü, -- de mint később is igazolta ezt -- abszolut becsületességü férfit, védőkre talált Ruman.
      Ez a Ruman revanzsálta magát Telléry életmentő védelmeért, mindent elkövetett, hogy Telléryt megvédje a zaklatás és üldözés ellen.
      Azt azonban nem sikerült megakadályozni Rumannak, hogy a magát mindig büszkén magyarnak valló s a magyar kissebbségi politikában tevékeny résztvevő Tellérynek lapját, a "Szepesi Lapok"-at a hatalom 1921 elején be ne tiltsa, amely később, mint "Szepesi Hirlap" támadt uj életre 1925 nyarán a lőcsei "Szepesi Hiradó"-val.
      Nemsokára ezután fájó szívvel mond búcsút a szép Szepességnek. Hiába minden marasztalás. Magyar kötelessége hívja. a Magyar Nemzeti Párt delegált főszerkesztője lesz a "Kassai Napló"-nál. Ez a lap azonban rövidesen megszünik és ekkor kezdődik Telléry Gyula angy vívódása az élettel. A "Prágai Magyar Hirlap" szlovenszkói szerkesztője lesz, Kassa székhellyel, amely lapba már annak megindulásakor, 1921-ben bekapcsolódott, -- amikor is részvények gyüjtésével jelentékenyen hozzájárult a lap első beszervezéséhez -- és a lap kötelékében maradt élete csaknem utolsó napjáig.

      Telléry Gyulával a Szepességnek egyik legrajongóbb barátja szállt a sirba. Életét, existenciáját és fiatal éveiben összegyüjtött vagyonát az a fordulat döntötte romokba, amely számtalan más egyén tragédiáját ......... részvét mellett ment végbe a temetés. Eljöttek az elhunyt régi jó barátai és tisztelői igen nagy számban, a szepesiek részéről megnyilvánult részvét ....... látszott csak igazában, hogy távol a Szepességtől is milyen népszerü volt Telléry Gyula. A katolikus lelkész egyházi szertartása után lapunk nevében Förster Rezső, magyarországi szerkesztőségünk nevében pedig Krisch Jenő szfőv. felső-kereskedelmi iskolai igazgató megható szavakkal csucsuztak Telléry Gyulától. A sok koszoru között ott volt a magyarországi szepesiek nemzeti szinű szalaggal diszitett koszoruja és a Prágai Magyar Hirlap koszoruja mellett lapunk fenyőkoszoruja, Szepesvármegye kék-piros szineivel diszitett szalagján e felirattal: Telléry Gyulának -- a "Szepesi Hiradó -- Szepesi Hirlap".