Teschler Imre

(1896. október 17., Igló – 1919. augusztus 12., Magas-Tátra)


Édesapja dr. Teschler Antal iglói orvos, édesanyja Kolba Mária.
Kiváló hegymászó, már fiatalon 12-14 évesen önállóan jár a Tátrába. Az I. világháborúban először az orosz, majd az olasz fronton harcol, de szabadságai alatt is járja a Tátrát. Egyedüljáróként hegymászás közben tűnt el, a Gerlachfalvi-csúcs csoportjában, valószínűleg a Martin út bejárásakor, a csúcsról lejövetben. 1922. augusztus 13-án a Felkai-völgyben a Lengyel-nyeregre vezető ösvény mellett, kb. 50 méterre a nyereg alatt, helyezték el fekete gránitból készült emléktábláját a követkető felirattal: "In Memoriam Emerici Teschler 1896-1919" (Teschler Imre 1896-1919 emlékére). A masaryki Csehszlovákiában csak latinul kerülhetett fel a neve az emléktáblára, dacolva a családi akarattal. Ezt a táblát a családi emlékek szerint garázda kezek ismeretlen okból összetörték. Az új emléktábla ma a Poprádi-tó melletti Szimbolikus temetőben látható, rajta hibás születési dátummal. Csak 1977-ben került elő egy szemtanú, a prágai Řezník, aki 1926-ban 18 évesen járt a Tátrában, és a Karcsmar-folyosóban lejövetkor megtalálta Teschler Imre maradványait (lásd Ivan Bohuš cikkét).

Útjai közül:

Irodalom:


Teschler Imre

Teschler Imre

Forrás:
[Bácskay Miklós, Teschler Imre unokaöccse, személyes közlés]
[Ivan Bohuš, Krásy Slovenska, ? évfolyam, augusztus, 32-36. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Bácskai Gusztáv, személyes közlés]
[W.H. Paryski, Tatry Wysokie, XIII. kötet, 78. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Schermann Szilárd: Szögescipők nyomai a Kárpátok bércein, 18. fejezet]