Édesapja dr. Teschler Antal iglói orvos, édesanyja Kolba Mária.
Kiváló hegymászó, már fiatalon 12-14 évesen önállóan jár a Tátrába.
Az I. világháborúban először az orosz, majd az olasz fronton harcol, de
szabadságai alatt is járja a Tátrát.
Egyedüljáróként hegymászás közben tűnt el, a Gerlachfalvi-csúcs
csoportjában, valószínűleg a Martin út bejárásakor, a csúcsról lejövetben.
1922. augusztus 13-án a Felkai-völgyben a Lengyel-nyeregre vezető ösvény
mellett, kb. 50 méterre a nyereg alatt, helyezték el fekete gránitból
készült emléktábláját a követkető felirattal:
"In Memoriam Emerici Teschler 1896-1919" (Teschler Imre 1896-1919
emlékére). A masaryki Csehszlovákiában csak latinul kerülhetett fel a neve az
emléktáblára, dacolva a családi akarattal.
Ezt a táblát a családi emlékek szerint garázda kezek ismeretlen
okból összetörték. Az új emléktábla ma a Poprádi-tó melletti Szimbolikus
temetőben látható, rajta hibás születési dátummal. Csak 1977-ben került elő
egy szemtanú, a prágai Řezník, aki 1926-ban 18 évesen járt a Tátrában,
és a Karcsmar-folyosóban lejövetkor megtalálta Teschler Imre maradványait
(lásd Ivan Bohuš cikkét).
Útjai közül:
Teschler Imre
Forrás:
[Bácskay Miklós, Teschler Imre unokaöccse, személyes közlés]
[Ivan Bohuš, Krásy Slovenska, ? évfolyam, augusztus, 32-36. o.]
[Neidenbach Ákos, személyes közlés]
[Bácskai Gusztáv, személyes közlés]
[W.H. Paryski, Tatry Wysokie, XIII. kötet, 78. o.]
[Dr Komarnicki Gyula, A Magas-Tátra hegyvilága, Budapest 1985., 2. kiadás]
[Schermann Szilárd: Szögescipők nyomai a Kárpátok bércein, 18. fejezet]