Történetkutató, tanár. Bukarestben nevelkedett; egyetemi tanulmányait 1891-től
Kolozsvárott végezte. 1893-ban a kolozsvári Kereskedelmi Ak. helyettes tanára.
1894-től 1897-ig Bécsben az Institut für österreichische Geschichtsforschung
oklevéltani osztályán ösztöndíjas. Hazatérve Déván tanár. 1898-ban a kolozsvári
tudományegyetemen bölcsészdoktorrá avatták. 1902-ben a Román Földrajzi
Társaság levelező tagjává választotta. 1903-ban a kolozsvári egyetemi könyvtár
osztályvezetője. 1915-ben a vallás- és közoktatásügyi, később a külügymin.
osztálytanácsosa. Éveken át a Budapesti Kir. Törvényszék hites román tolmácsa.
Az MTA támogatásával gyűjtött m. anyagot külföldi levéltárakban. Ezeket az
adatokat számos közleményben valamint az általa szerk. Fontes rerum
Transylvanicarum (I-V., Bp., 1911-1921) c. sorozatban tette közzé,
főleg Erdély 16-17. sz.-i politikai történetéről (pápai követek,
Basta György levelezése stb.). Másik sorozata: Documente privitoare la istoria
Ardealului, Moldovei şi Tării Româneşti (I-XI., Bucureşti, 1929-39).
Közzétette a paduai egy. és a római Collegium Germanicum et Hungaricum
magyarországi tanulóinak anyakönyvi bejegyzéseit (1915-1917). Román-magyar
bibliográfiája is a Román Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg
1931-ben. A Duna-völgyi népek egymásrautaltságát és megértésének fontosságát
hirdette. Sok kiadványt tett közzé, ezek azonban nem mindig készültek kellő
alapossággal és pontossággal.
Fő művei:
Forrás:
[Kalmár László, személyes közlés]
[Molnár-Veress Mária, személyes közlés]