Wernher György

(szintén Werner, Wernherus, Vernerus)
(1497 körül, Paczków, Szilézia, ma Lengyelország -- 1567., Eperjes)


Német humanista és költő. Tanulmányait Wróclaw-ban kezdte, majd a krakkói egyetemen folytatta, ahol 1519-ben bakalaris fokozatot ért el. Ezután Kassán és Eperjesen tanított.

1527-től I. Ferdinánd oldalán vett részt a magyarországi háborúkban. Mint királyi tanácsos 1535-1540 között többször volt diplomáciai küldetésben Lengyelországban és Csehországban. 1540-től sárosi várkapitány és a szepesi kamara intézője, ekkor telepedett le Eperjesen. A Pannoniae Luctus, Krakkó 1544. című művében Magyarország török hódítás okozta keserű sorsáról ír.

Wernher György a legrégibb Tátra-leírás szerzője. Ez a magyarországi -- köztük a Szepességi és Liptói -- ásványvizekről De admirandis Hungariae aquis hypomnemation, Bázel 1549., majd új kiadás Bécs 1551., majd további kiadások is műben jelent meg. Ez egy rövid, általánosan ismert dolgokat tartalmazó leírás, de Frölich Dávid 1639-ben megjelent művéig az egyetlen ismert. A műben először jelenik meg nyomtatásban a hegység elnevezése Tatri formában.

Az ásványvizekről megjelent mű nagy érdeklődésre tett szert, gyakran idézték, újra és újra megjelentették (a Tátra-leírással együtt). Több szerző idézte vagy latin eredetében vagy német fordításban, pl.

Wernher György ásványvizekről szóló művét -- nem nagy terjedelmű saját kiegészítésekkel -- teljességében átvettte Csiba M. István a Dissertatio historico-physica de admirandis Hungariae aquis, Nagyszombat 1713. művébe.

Wernher művenek 1556-bani kiadása fakszimile kiadásban és szlovák fordításban Juraj Wernher: O podivuhodných vodách Uhorska, Túrócszetmárton 1974., Augustín Rebro magyarázataival jelent meg. Magyar fordításban is kiadták.

Kevésbé ismert Wernher György egy másik műve, amely szintén érinti a Tátrát, bár nem említi azt. A mű a szepességi ásványvizekről szól:

A művet gyakran De admirandis in Scepusio aquis, Bécs 1551. cím alatt is idézik. E műben Wernher már ír egy forrásról a Szepességben a Kárpátok (azaz a Tátra) lábánál: "in radice montis Carpathis", de pontosabb helyhatározás nélkül. Az összefüggésekből nagyon valószínű, hogy az egyik ótátrafüredi forrásról van szó. Az 1549-ben megjelent műben két forrásról tesz említést, az egyik forrás vizét, amely "acidula", azaz savanyú, gyógyításhoz használják. Ez az ótátrafüredi források legelső nyomtatásban megjelent említése.

Az 1549-ben megjelent művet Szlovákiában szintén kiadták fakszimile kiadásban és szlovák fordításban: Georgius Wernherus: Hypomnemation de aquis in Scepusio admirandis , Juraj Wernher: Podivuhodné vody na Spiąi, Túrócszentmárton 1980., de az eredeti címlap nélkül.

Irodalom:

Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska, Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 1323. o.]