Zejszner Lajos
(szintén Zeuschner, Zeischner)
(1805., Warsó -- 1871. január 3., Krakkó)
Híres lengyel geológus és őslénykutató. Tanulmányait 1822-28 között a
varsói, berlini és göttingeni egyetemeken folytatta. 1829-1833 valamint
1848-1857 között a krakkói egyetem tanára, a varsói Orvosi-Sebészeti
Akadémia ásványtan tanára, az egyik legjelentősebb Tátra- és Kárpát-kutató,
a tátrai termeszetvédelem úttörője.
Lengyel, német, osztrák, francia, orosz, cseh és magyar kiadók közel 300
tudományos közleményét adták ki; ezek között több foglalkozik a Tátra
geológiájával, de a földrajzával, sőt néprajzával is. Néhány munkája két,
három nyelven is megjelent.
A Tátrában 1829-ben járt először, meglátogatta az északi és déli oldalát és a
Pienineket is. Az utazását a
- Über das Tatra-Gebirge, (Leonhard’s und Bronn’s Jahrbuch für
Mineralogie, Geognosie und Petrefaktenkunde, 1830.)
című műben írta le. A következő években egészen 1870-ig többször utazott a Tátrába,
de az Alpokba is.
Geológiai tanulmányai közül több foglalkozik a Tátrával, pl.
- Rzut oka na budowę geologiczn± Tatrów i wzniesień od nich równoodległych,
(Biblioteka Warszawska, 1842.),
a tanulmány 1847-ben Szent-Péterváron németül,
majd 1856-1858 között csehül a "Ziva" című cseh folyóiratban,
- Nowe lub niedokładnie opisane gatunki skamieniało¶ci Tatrowych, Varsó 1846.,
- Opis skał plutonicynych i przeobrażonych wraz z pokladani metalicznemi w Tatrach
i pasmach przyległych, (Roczniki Towarys. Naukowego, Krakkó, 1851., 5. szám),
- Monograficzny opis wapienia liasowego w Tatrach is przyległych pasmach karpackich,
Roczniki Towarys. Naukowego, Krakkó, 1852., 6. szám),
ugyanez németül Bécsben 1856-ban,
- Carte géologique de la chaine de Tatra et des soulevements paralleles, Berlin 1844.,
ez sok éven keresztül a legjobb Tátra-térkép volt,
- Über eine alte Längenmoräne im Thale des Bialy Dunajec bei dem Hochofen in
Zakopane in der Tatra, (Sitzungberichte der kaiserl. Akademie der Wissenschaften, Bécs 1856.,
e műben először közölt adatokat a Tátra valamikori eljegesedéséről,
- Pomiary barometryczne Tatrów wykonane w roku 1838, (Rozprawy Wydzialu Lek.,
Krakkó 1839., 2. szám),
1838-tól a Tátrában végzett magasságmérésekről,
- Pomiary barometryczne Bieskidów, Tatrów i wzniesien od nich równoodleglych, (Biblioteka
Warszawska, 1844.),
- O temperature zródel tatrowych i pasm pryleglych, (Biblioteka Warszawska, 1844.),
a tátrai források hőmérsékletéről.
Zejszner műveiben a klimatikus, hidrográfiai, fiziográfiai viszonyok leírásán kívül az ott élő népet is
leírta. E leírások a mai napig a Tátra-kutatás értékes forrásai:
- Podhale i północzna pochyło¶c Tatrów czyli Tatry polskie, (Biblioteka Warszawska,
1849., 1851., 1852.),
- Orawa, (Biblioteka Warszawska, 1854.),
- Spiż slowacki, (Biblioteka Warszawska, 1855.),
- Liptów, (Przyroda i Przemysl, 1856., 25-27. szám),
- Rzut oka na Podhalan, (Biblioteka Warszawska, 1844.),
néprajzi tanulmány
- Piesni ludu Podhalan cyzli górali tatrowych polskich, Varsó 1845.,
az előző mű újranyomtatása az addig megjelent legteljesebb népdalgyűjteményben,
- O nazwie Tatrów, Tygodnik Lit., 1841., 24. szám),
a Tátra elnevetéséről.
Nem csak tollal, de szóval is minden lehető alkalommal, különösen Krakkóban és Varsóban
ösztönözte honfitársait a Tátra látogatására és ő vetette fel először Zakopane fejlődésének
lehetőségét. Ezzel már az 1840-es években nagyban hozzájárult Zakopane és a Tátra
népszerűsítéséhez a lengyel társadalomban. Zejszner művein felbuzdulva látogatott el a
Tátrába Titus Chałubiński is.
Zejszner volt az első, aki fellépett a már akkor veszélyeztetett tátrai természet védelmében.
Tisztán elvi indításból 1839-1851 között többször írt a nagymértékű erdőirtásról,
a törpefenyő irtásáról, a zergék és mormoták pusztításáról és védelmük szükségéről.
Felhívásait, figyelmeztetéseit ugyan a Tátra akkori tulajdonosai nem vették figyelembe,
de a lengyel társadalomban mégis elvetette a természetvédelem gondolatát.
Úttörő érdemei elismeréseként a Lengyel Tátra Egyesület 1876-ban az első Lengyel-Öt-tó
melletti menedékházát róla nevezte el.
Irodalom:
- Aleksander Kremer: Ludwik Zejszner, (Spraw. Komis. Fizjogr., 1871., 5. szám),
- Aniela Chałubińska: Ludwik Zejszner jako geograf, (Kosmos, 53, 1928., 2-3. szám),
- Stanisław Czarniecki: Ludwik Zejszner (1805-1871), (Wszechswiat, 1858., 4. szám),
- Stanisław Czarniecki: "Notaty" Ludwika Zejsznera i ich znaczenie dla badań
nad historia geologii w Polsce, (Studia i Mater. z Dziejów Nauki Pol., C4, 1961.),
- Juliusz Zborowski: Itineraria Ludwika Zejsznera w Tatrach i na Podtatrzu,
(Prace Muzeum Ziemi, 1966., 8. szám),
- Józef Szaflarski: Poznanie Tatr., Varsó 1972., 25. kötet: Najwybitniejszy polski geolog
XIX w. jako wchechstronny badacz Tatr.
Zejszner Lajos
Forrás:
[Z. Radwańska-Paryska, W. H. Paryski: Wielka encyklopedia tatrzańska,
Wydawnictwo górskie, Poronin 1995., 1408. o.]