|
Takarékpénztári ügyész, kormányfőtanácsos, a Magyar Turista Szövetség másodelnöke.
Már kora fiatalságában a turistaság felé fordult figyelme, bár más sportágakkal is foglalkozott. 1895-ben az MTE tagja lett, s 1899-ben jelent meg első túraleírása a Turisták Lapjában ("Két nap a Vértesben"). Az MTE Egyetemi Osztályának 1897-ben intézője, majd elnöke lett. Az MTE központi választmányának 1904-1906 között volt elsőízben tagja, majd ismét 1923-1925 között. 1926-1928 alelnöke, 1929-1930-ban ügyvezető elnöke. Az ő nevéhez fűződik az MTE egyik legkiemelkedőbb alkotása, a Bánkúti jubileumi menedékház létesítése. Egyesülete 1935-ben tiszteletbeli tagjává választotta meg. Az MTSz munkájába 1922-ben kapcsolódott be, mint titkár; Mint cserkésztiszt 1924-ben a Cserkészszövetség főtitkára lett, majd 1933-ig ügyvezető elnöke. A cserkészeknél ő vezette be a vitorlázó repülést s az ő fáradhatatlan munkájának lett ez eredménye a vízicserkésztelepi és cserkészház. 1930-ban tért vissza az MTSz-be, amikor átvette a másodelnöki tisztet.
Irodalmi téren is sokat munkálkodott. Szerkesztette a Turisták Lapját (1922-1923) és a Magyar Cserkészt (1927), Evezést, Vezetők Lapját (1925). Cikkei jelentek meg a Turisták Lapjában, Turista Közlönyben, az MTSz Hivatalos Értesítőjében. Művei közül:
Zsembery a turistaság és a rokonsportok legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakértője volt, főleg a turista vezetőképzés terén ért el szép eredményeket, mint az MTSz vezetőképző bizottságának elnöke.
Forrás:
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 229. o.]
[Zsembery Gyula, Dr. Zsembery Gyula unokája, személyes közlés]
[Kovalik András, személyes közlés]
|
