X. rész
Felkai- és Batizfalvi-völgy
Felkai- és Batizfalvi-völgy
A X. részben használt földrajzi elnevezések magyar-szlovák szótára
Felkai- és Batizfalvi-völgy
A X. részben használt földrajzi elnevezések magyar-szlovák szótára
Helyrajz:
A Felkai-völgy 5,5 km hosszú, teraszos völgy, mely D felől nyitott.
K-ről a Bibircs gerince választja el a Nagy-Tarpataki-völgytől,
É-ÉNy felől a főgerinc határolja, Ny-ról, a Batizfalvi-völgy felől a
Gerlachfalvi-csúcs masszívuma húzódik.
A völgy K-i oldalán emelkedik a Felkai-Gránátok csoportja és a Bibircs,
a völgy zárlatában a Kis-Viszoka és a Felkai-csúcs, a Ny-i oldalon
pedig a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs és a Gerlachfalvi-csúcs.
A Batizfalvi-völgy magasfekvésű, rövid és vad, D felé nyitott völgy. K-ről a Gerlachfalvi-csúcs tömbje, É-ról a főgerinc Ny-ról a Koncsiszta gerinc határolja. A völgy fölső részében különálló, magányos sziklatorony a Kápolna (Batizfalvi-Kápolna). A völgy főbb csúcsai: Batizfalvi-csúcs, Kacsa-völgyi-csúcs, Déli-Koncsiszta-torony, Kis-Koncsiszta. A völgy középső részén fekszik a Batizfalvi-tó.
Szálláslehetőségek: A Felkai-völgyben, a Felkai-tó partján áll a Sziléziai ház.
Megközelítés:
Tátraszéplakról a zöld jelzésen 2 óra a Sziléziai házig.
Ótátrafüredről előbb a sárga, majd a zöld jelzésen szintén 2 óra az út.
A Tarajkáról a Felső turistaúton (Magisztrálé) szintén 2 óra a Sziléziai ház.
A Batizfalvi-völgy a Sziléziai háztól 1 1/4 óra a Felső turistaúton, vagy
Tátraszéplakról előbb a zöld, majd a sárga jelzésen,
végül a Felső turistaúton 2 3/4 óra.
Átmenet a szomszédos völgyekbe:
A Sziléziai háztól a zöld jelzésen 2 óra a Lengyel-nyereg,
majd 5 perc a Fagyott-tó. Onnan a kék úton jobbra, a Hosszú-tavi házig 1 3/4 óra,
balra a Karám-réten (Pod Viszoka réten) lévő hegymászótáborig 2 1/2 óra,
Lysza Polanáig 5,
Javorináig 5 1/2 óra.
A Batizfalvi-völgyből a Felső turistaúton a Sziléziai házig 1 óra;
ellenkező irányban, az Oszterva-nyeregbe, és le a Poprádi-tóig 2 óra az út.
GRÁNÁT-FAL (2245 m)
A Gránát-fal gerincen négy kiemelkedő torony van: Gránátfal-csúcs (Margit-csúcs),
Nagy-Gránátfal-torony, Otto-csúcs és Fonatos. E tornyokból DK-re a Felkai-völgy
felé hatalmas bordák indulnak, ezek a völgy felett magas, meredek falakban
végződnek.
A Gránát-fal a Nagy-Gránátfal-torony ilyen kiágazása. Ideális háromszögletű alakja
a Felkai-völgy Virágoskert nevű középső terasza felett 400 m-re emelkedik.
Balról a Ny-i, jobbról a D-i borda harárolja. A fal közepének felső része
függőleges. Alatta egy katlanszerű kiszélesedés a fal alsó részén egy rövid
folyosóba torkol, amely 60 m-re a völgy felett vízmosta sziklákon végződik.
Megközelítés: A Sziléziai háztól a zöld jelzésen a Felkai-völgy
középső, Virágoskert nevű, részébe, az apró Virágoskert-tóhoz. A tó felett
balra letérünk a zöld útról és füvön, majd törmeléken a torony alá (3/4 óra).
144. ÚT A GRÁNÁT-FAL JOBBOLDALI BORDÁJÁN
IV; kitett, szép út; 5 óra.
A fal jobboldali bordája a Gránát-fal csúcsától indulva a fal jobb oldalát határolja.
A bordán több torony található, ezekből a legjellegzetesebb közvetlenül a
katlan felett található Gránátfal-Barát, melyet a felette lévő toronytól
a Gránátfal-Barát alatti rés választ el.
Megközelítés: A Virágoskertből füves lejtőn az Elülső-Gránátfal-bástya
Ny-fala alsó részének közepén húzódó bemélyedésbe. Ebben többször tízmétert fel
meredek táblaszerű folyosóban az Elülső-Gránátfal-bástya Ny-falának kezdetén lévő
szélesebb katlanba. A katlanból rögtön balra füves padkára a borda résébe.
A résből lefelé 40 m-t a katlanba.
(A) Innen balra a bordára és azon annak első tornyára, a Gránátfal-Barátra.
(B) A torony csúcsáról 18 m-es kötélereszkedés az alatta lévő résbe.
(C) A Gránátfal-Barát alatti résbe az alatta fekvő katlanból egyenesen is
feljuthatunk, jobbra a Gránátfal-Barát megkerülésével.
(D) A résből füves bemélyedlsben ferdén balra fel (a borda éle baloldalán)
sárga falacskához. Innen jobbra a kéménybe, majd benne (IV) a bordán található
sziklaablakba, majd ezek a második torony tetejére. Erről:
(E) vagy (V): Jobbra kerülve a torony mögötti bevágásba.
(F) vagy 6 m-es kötélereszkedéssel a torony mögötti bevágásba.
(G) Innen egyenesen fel a harmadik toronyra, majd arról:
(H) vagy (V): Jobbra kerülve a harmadik torony utáni nyeregbe.
(J) vagy 8 m-es kötélereszkedés a harmadik torony utáni nyeregbe.
(K) A torony utáni nyeregből a táblaszerű felszökés jobb oldalán (IV)
a negyedik torony nem igazán jellegzetes tetejére.
(L) Inne széles táblán (szög segítségével) egy bevágásba, ezen fel
az ötödik torony tetejére. Erről egy sziklatű mellett a hatodik torony előtti
résbe mászunk.
(M) A résből egyenesen fel a hatodik toronyra.
(N) Erről szűk gerincen le, majd egy nagy lépés a szembelévő falra,
innen bemélyedéssen egy füves állásra. Innen harántolás balra (IV) egy
repedésbe, ezen köves hátra és fel a Gránátfal-csúcsra.
E. Kiefer, Stanislav Samuhel, 1959.X.15.
145. ÚT A FAL KÖZEPÉN A JOBBOLDALI BEMÉLYEDÉSBEN
V, helyenként VI, egy helyen A1; 7 óra.
(A) Beszállás a fal közepén található folyosóba. Vízmosta sziklákon
egyenesen fel; ha a szikla nedves, megkerülhetjük baloldalról füves lépéseken.
50 m után harántolás a jobb oldalra (felettünk egy áthajlással megszakított
fehér sáv húzódik) és függőleges falacskán egyenesen fel a folyosóba, könnyebb
terepre. A folyosón fel, annak katlanszerű kiszélesedésében lévő
szétágazásáig.
(B) A katlanból vályúban jobbra, a vályú függőleges leszakadásba
megy át. A vályú vége előtt balra, majd fel egy szűk füves padra.
(C) A padon kiharántolhatunk a jobboldali bordára, a 144. sz. útba.
(D) Felettünk egy sima, összefüggő, tetőszerű áthajlással záruló fal van.
A fal jobb oldalán vezet egy másik út vezet (Ivan Gálfy, Ivan Urbanovič, 1957.VIII.1).
Néhány métert tagolt sziklákon a nyitott falba, majd szögek segítségével (A1)
25 m-t egyenesen fel az áthajlás jobb oldalán lévő sarokba. A sarokban
még 15 m-t fel egy nagy fűpárkányra.
(E) A fűpárkány bal oldaláról fel a falacskán, majd enyhén balra egy
jellegtelen folyosóba. Újra egy áthajláson (VI), az egyre mélyedő folyosóban tovább felfelé
tartva (vége a nehézségeknek) a jobb oldali borda legmagasabb résébe.
(F) A 144/N szerint a csúcsra.
Ivan Gálfy, Alan Jozef Stolz, Ivan Urbanovič és társuk, 1959.VIII.7-8.
146. ÚT A FAL BAL OLDALÁN
V-; 4 óra.
(A) Beszállás azonos a 145/A útnál leírtakkal.
(B) A katlanon balra egy kis kéménybe. A kéményiben áthajlások alá,
majd bevágáson 25 m-t balra füves terepre. Előttünk három kéményszerű beszakadás.
A középsőben az áthajlásokon 60 m-t egyenesen fel. Itt a beszakadás balra fordul
és elvész a falban. Még tövábbi 25 m-t mászunk egyenesen fel a nagy áthajlás
alatti ferde táblára.
(C) Ott, ahol a tábla jobb oldalán mohát találunk 15 m-t
egyenesen fel, egy fűpárkányra. Innen ferdén balra fölfelé húzódik
egy bevágás, fehér áthajlások alá. A bevágásban és az áthajláson
keresztül 60 m-t egyenesen fel, könnyebb terepre. További 60 m-t jobbra fel a csúcsra.
Ivan Gálfy, Kurilla, 1953.X.18.
147. LEMENET A GRÁNÁT-FALRÓL A FELKAI-VÖLGYBE
II, a legpraktikusabb és leggyorsabb lemenet; 1 óra.
A csúcsról két sziklafogon keresztül könnyen le a füves nyeregbe, a Gránát-fal és a Gránátfal-torony közé. Tovább É-i irányban, a széles, eleinte enyhe és füves, majd meredek és lépcsőzetes folyosóban le, a Gránátfal-katlanba. A szakadókon keresztül a túloldali bordára, s annak másik falán le a völgybe, a zöld jelzésre. További 20 perces út a Sziléziai házig.
GERLACHFALVI-CSÚCS (2655 m)
A hatalmas csúcsmasszívun a Hátsó-Gerlachfalvi-csúcsnál (Róth Sámuel csúcsnál)
ágazik ki a főgerincből. A vízszintes csúcsgerinc legmagasbb pontját
vasháromszög jelzi. A Hátsó-Gerlachfalvi-csúcstól a Tetmajer-horhos
választja el, míg DK-i tornyától a Batizfalvi-próba csorbája.
A DK-i mellékgerinc a Kis-Gerlachfalvi-csúcsnál megketőződik,
és a jellegzetes Gerlachfalvi-katlant zárja közre.
A DK-i ágon az ún. Ördög-hát vonulat tagjai sorakoznak; míg
a DNy-i ága a Dromedár-hátban folytatódik, és a Batizfalvi-tó fölött ér véget.
A Gerlachfalvi-csúcs nemcsak a legmagasabb, hanem az egyik legnehezebben
elérhető csúcsa is a Magas-Tátrának. Turistaútjai a legnehezebb láncosutak
közé tartoznak, és a feljutást a fal sok jellegzetes képződménye közötti
bonyolult tájékozódás nehezíti. Hegymászók a masszívumnak elsősorban a
következő helyein szoktak mászni: Gerlahfalvi-csúcs DNy-i fal és K-i fal,
Katlan-torony K-i fal.
148. NORMÁL ÚT A FELKAI-VÖLGYBŐL A GERLACHFALVI-PRÓBÁN KERESZTÜL
I, nehéz tájékozódás, fárasztó út, a leggyakoribb útirány; 3 1/2 óra.
(A) A Sziléziai háztól a zöld úton az Örökös-eső sziklacsoportjához,
a Virágoskertig (1/2 óra). Elhagyva a szerpentint, balra, át a patakon.
Tovább füves lejtőn, nem túlságosan jól kivehető ösvényen a Katlan-résből
lefelé húzódó határozott folyosó irányában. A folyosó közvetlenül jobbra
fekszik a hegytömegből meglehetősen előlépő sziklaháttól, mely az Örökös-eső
tófalának peremere támaszkodik, s a Virágoskert-toronyról tart alá.
(B) A folyosó nyílásánal jobbra a bordára, vaskampók, meg láncok
segítségével, 15 m-es kitett falacskán, az ún. Gerlachfalvi-próbán
keresztül, enyhén hajlott, törmelékes lejtőre. A folyosóval párhuzamosan,
jobbra attól, kis szerpentinen fel, majd ferdén balra, a Katlan-résbe (1 1/2 óra).
(C) A Katlan-résből a túloldalon egy keveset le, majd rövidesen újból fel,
Ny-i irányban, néhány folyosót és bordát átszelve, a Kis-Gerlachfalvi-csúcs
alatti csorbába (3/4 óra). Innen válik először láthatóvá a csúcs. .
(D) Kissé le a Batizfalvi-völgy oldalán, majd hosszú, hullámos harántolás
a Batizfalvi-folyosóig.
(E) Átkelte a folyosón a túloldalon láncok segítségével fel a
Gerlachfalvi-csúcsra.
KELETI FAL
A fal két részből áll; alsó, mintegy 350 m magas része kevésbé érdekes,
de a Tetmajer-horhos folyosója fölötti 250 m magas, ötszög alakú fal,
egységes, nagyszerű kőzetével elsőrangú hegymászóterep.
Felmenet a fal felső része alá: Vagy a Darmstädter úton (kőhullás),
vagy a Paryski-féle útvonalon.
(A) A Sziléziai háztól a zöld jelzésen fel a Hosszú-tóig (1 1/4 óra).
Ott letérve a jelzett útról, füvön és törmelékén balra, a Tetmjer-horhos
folyosója alá. A tényleges folyosó kb. 100 m-rel a völgy fölött kezdődik.
Addig, az alsó, merédek falletörést barázdáló négy határozott vályú közül
balról a másodikban egy keveset fel, majd a bal oldali bordáján tovább,
a főfolyosóig. A folyosóban, vagy a jobb oldali sziklákon a folyosó
felénél lévő katlanba (hó), majd a meredekebbé váló folyosóban balra fel,
a fal fölső részénék beszállásáig (2 óra,II).
(B) A Sziléziai háztól a 148/AD szerint a Gerlachfalvi-próba alá.
A folyosótól jobbra, fél magasságig fel (1 1/2 óra). Itt egy füves-törmelékes
padon ferdén jobbra, az Katlan-torony K-i fala fölött, majd a Karcsmar-folyosón
át (hó), újabb padra, melyen keresztezzük a Gerlachfalvi-torony mindkét
K-i bordáját, s így érkezünk a Gerlachfalvi-csúcs K-i falának fölső része alá (1 óra II).
149. KUPCZYK ÚT
V, helyenént VI, nagyon szép út; 4 óra.
(A) A padka legalacsonyabban lévő pontjáról a tulajdonképpeni fal
kezdetéig még egy keveset jobbra; így jobbról érjük el a két sarkantyú közül
a bal oldalit, s azt a sziklapiliért, mely közvetlenül jobbra van egy
gyakran behavazott fedre folyosótól. A pillér bal oldali falán, szép
táblás sziklákon már a folyosó alja fölé, abba a magasságba, ahol a folyosó
véget ér, függőleges falak alatt. Itt függőleges repedések futnak egyenesen fel,
ezektől jobbra egy bevágás, tovább jobbra a pillér újabb szakasza húzódik. Most:
(B) Vagyj (könnyebb): Jobbra, az élre (de nem mászunk a bevágásig),
s azon fel, kitett mászással, egy kéménybe, melyben a pilléren lévő padkára.
(C) Vagy (V): A bevágásbam fel a padkára.
(D) A padka fölött két táblás mélyedés rajzolódik ki: a jobb oldali
megközelíthetetlen bevágás; a bal oldali, elég határozott, rendkívül
meredek, kéményszerű vályú. A padkáról harántolás jobbra ebbe a vályúba,
s annak a fenekén fel, előnyös állásra, mely fölött a vályú 8 m-es áthajló
bevágássá válik. A bevágásban fel (bal oldala eléggé kifelé taszít, jobb
oldalát sima, nagyon meredek tábla alkotja) - a fölső 6 m VI - a jobb oldalon
lévő lapos standra. A standról balra kerülünk, s egy vályúban 10 m-t jobbra
fel, újabb állásra, ahonnan további vályú indul. Ettől jobbra egy sziklapárkányon
(15 m IV), áthajlás alá. Ét az aláhajláson (V), könnyebb teropre. Ott
egyenesen fel, átkelve még egy jellegtelen, nehezebb vályún, a vízszintes
csúcsgerinc É-i szélére. Balra még 150 lépés a csúcs.
Wincenty Birkenmajer, Jan K. Dorawski, Kazimierz Kupczyk, J. A. Szczepański, 1930.VII.7.
Télen: Radovan Kuchař, Bohumil Svatoš, 1953.III.21.
150. KUCHAŘ ÚT
VI, nagyon kitett és szép út; 5 óra.
(A) Beszállás a fal legalacsonyabban lévő pontján, balra a gyakran havas,
ferde folyosótól. Aránylag könnyű terepen 120 m-t fel egy törmelékes padkára.
Tovább kitett vályúban jobbra, kb. 40 m-es, jobbra emelkedő párkány kezdetére.
A párkányon - kezdetben könnyen - 20 m-t, majd függeszkedve (V) annak végéig,
vizes, törkeny kémény alá.
(B) A kéményben 30 m-t fel egy padkára, 3 m-t jobbra, és egy tábla szélén
(VI), sekély, fehér vályúba. Abban 30 m-t, és a végétől még 50 m-t a csúcsig.
Radovan Kuchař, Bohumil Svatoš, 1953.VII.16.
KATLAN-TORONY
KELETI FAL
Kb. 500 m magas, szép, háromszögletes fal, a Felkai-völgy középső terasza fölött.
Jobbról a Karcsmar-folyosó, balról a Felkai-szakadék határolja. A fal csúcsát és
ÉK-i pillér kerekded tornya alkotja. A torony mögötti csorbától a bordának még
kb. 100 m-es szakasza húzódik, mely a három fogú Katlan-torony középső csúcsában
kulminál.
Felmenet a falhoz: A Sziléziai házból a zöld úton a Felkai-völgy
középső részére, s a Hosszú-tó mellett balra, füvön és kőtömbökbn a fal tövébe (1 óra).
151. JOBB OLDALI BORDA
IV, két szakaszon V, nagyon és szép út; 5 óra.
A fal alatt még jobbra, a karcsmar-folyosó kezdetére, onnan:
(A) Vagy (könnyebb, kerülve a borda alsó felszökését):. A Karcsmar-folyosóban
40 m-t fel, a bal oldali sziklákon lévő állásra. Lépéseken fel a felső két törmelékes
párkányra, melyek balra, a borda élére vezetnek. A fölső párkányon egyenesen balra
tartunk, az élre, már a felszökés fölé.
(B) Vagy (V, a borda alsó felszökősén egyenesen): A Karcsmar-folyosó
kézdetéről, balra, egyenesen a borda élére, nagy, kettős padkára, mely fölött
szélesebb fal emelkedik. Határozott bevágában 8 m-t,
szögelve fel (V), majd harántolás jobba, egy táblára, s azt megkerülve, vissza a
borda élén lévő padkára. Az élen fel, többnyire a jobb oldalon, végül egy jellegtelen
kéményben (V), az élre, melyen tovább arra az állásra, ahol az A-variánssal találkozunk.
(C) Az állásról a borda élén 2 m-t balra és 2 m-t fel, majd harántolás
ferdén jobbra fel (IV), kis párkányra (biztosítás). A párkányon tovább jobbra,
csaknem a végéig, és nyílt falon 5 m-t egyenesen (V) egy bemélyedésbe. Abban 20 m-t
a borda élére (IV) melyeben kitett mászással, annak felszökése alá. Áthajló kéményben,
a felszökés jobb oldáláról, az él alatti állásra, majd jobbról, könnyen a legközelebbi
toronyra. Áthajláson keresztül lemenet a toronyról egy nyeregbe. Onnan kis sziklafogon
keresztül az újabb nagyobb siklafog alatti nyeregbe. A. jobb oldali repedésben a fogra.
Most egyenes bordán a nagy torony alá. A táblán jobbra. egy kéménybe (beszorult tömb).
A kéményben, majd a tompa élen, az áthajlástól balra, a borda élére, egy tömb mellé.
A tömbön át egy fűpárkányra. Azon, egy fal alatt pár métert kis, meredek repedésbe.
Onnan
(D) Vagy (V): A repedésben, majd jobbra, az él mögé, nyílt falacskára, ahonnan
visszatérve az élre, annak bal oldalán lévő állásra jutunk. Az állásról 8 m-t egyenesen
egy torony csúcsára. A toronyról le a mögöttes nyeregbe.
(E) Vagy (nagyon könnyű): Tovább a fűpárkányon a torony mögötti nyeregbe. Tovább:
(F) Vagy (II): A borda élén egyenesen egy sziklaoszlop alá, és onnan egyenes
sziklalécen balra, egy széles folyosóba.
(G) Vagy (III): Pár métert balra le a folyosóba, s abban végig.
(H) Tovább a szétterülő borda nagy tömbjein, újabb toronyra. Arról le a széles,
törmelékes nyeregbe. (Itt halad át a Kienast út a csúcsra, illetve Paryski variánsa
a Tetmajer-horhos felé). A nyeregből:
(I) Vagy (III): Tömbökkel betemetett párkányon az oldalél kis kéménye alá.
A kéményben pár métert az él mögé, majd a sziklás-füves bordán a legközelebbi toronyra.
Arról kis áthajláson keresztül, sima táblán és meredek élen le a torony mögötti keskeny
csorbába.
(J) Vagy (nagyon könnyű): A tornyot balról kerülve, a mögötte lévő csorbába.
(K) Onnan, néhány sziklafogon át, újabb határozott torony előtti folyosóba.
Nem követjük a folyosót a csorbáig, hanem egy áthajláson keresztül az élre mászunk.
Újabb sziklafogakon keresztül a borda utolsó felszökésének kezdetére. Balról, a
felszökés nagyon meredek élén egy kiálló sziklacsücsökre, s arról a túloldalon 3 m-t
ferdén balra fel, az él mögötti könnyű terepre, melyen fel, vissza a bordára,
és azon; kis tornyon és nyergen keresztül egynesen az Katlan-torony középső csúcsára.
Marzena Skotnicówna, Jan K. Dorawski, Kaziemierz Kupczyk, Alfred Szczepański, Jan A. Szczepański, 1929.VIII.31.
Télen: Andrási Gyula, Ivan Gálfy, Július Parák, Kurt, Pavlík, 1957.I.31.
152. WEINCZILLER ÚT
A katlanig VI, egy szakaszon A2, tovább III; 5 óra.
A jobb oldali borda alsó fele és a középső borda között határozott vályú huzódik,
melyet az alján táblás sziklák és áthajlások zárnak el. Ezeken át visz az út a katlanba,
fölötte a vályúban a jobb oldali bordára. Beszállás a fal alsó szirtjének legmélyebb pontján, ahonnan:
(A) Vagy (III): A törmeléken kissé jobbra, majd 10 m-es, nagyon meredek falacskán
egyenesen fel egy ferdén balra húzódó sávra, s azon balra.
(B) Vagy (II): A törmeléken kissé balra és fényes, vízmosta sziklákon egyenesen fel
az említett sávra, annak közepe tájára. (Balra a sáv függőleges, sima bevágássá alakul,
mely fölött a fal bal oldali mélyedése húzódik).
(C) Többé-kevésbé a B-variáns meghosszabbításában, 15 m-es áthajló bevágásban,
szög-segítséggel (A2) a fehér áthajlás plafonjának magasába, attól 6 m-re balra.
A táblán harántolás jobbra (VI), az áthajlásig, ahol szélesebb repedés látszik.
Ebben a repedésben szögekkel (A2) fel. Tovább 10 m-t egy táblán ferdén jobbra,
áthajlások alatti bevágásig. Nem mászunk át a vizes áthajláson, hanem 5 m-rel lejjebb
jobbra harántolunk, a bevágás falának éle mögé. Most nyílt, kitett falon 50 m-t fel,
áthajlások sávja alá. Ott harántolás balra, áthajló kéményig,, melyben fel egy táblára.
Arról fel a füves katlanba. Itt vége a nehézségeknek. (A katlanból minden bizonnyal ki
lehet harántolni balra, a Gerlachfalvi próbáig).
(D) A katlan jobb oldalán húzódik néhány párhuzamos kémény. Ezekben a jobb oldali
bordára, s tovább a 151. sz. út szerint az Katlan-torony csúcsára.
Milan Rybanský, Juraj Weincziller, 1959.IX.4.
153. LEMENET A KATLAN-TORONYRÓL A GERLACHFALVI PRÓBÁN
1/4 óra a 148. sz. útig
(A) Az Katlan-torony középső csúcsáról DNy-i irányban 25 m-t le, majd jobbra le egy széles sziklavályúba. Abban keveset le, és jobbra, a borda nyergébe, ahol találkozunk a 148. sz. úttal. Ezen jobbra még egy óra a Gerlachfalvi-csúcs, balra szintén 1 óra a Sziléziai ház.
Gerlachfalvi-csúcs DNy-i fala
Kb. 400 m magas, keskeny fal, melyet két pillér és a köztük lévő mely kémény alkot.
A fal legfelső pontja egy torony, melyet a fal bal oldali pilléránek meghosszabbításában,
mintegy 100 m hosszú, kevéssé meredek gerinc köt össze a csúccsal.
A bal oldali pillér alul függőleges falú, karcsú tornyot alkot. A jobb oldali pillér
kb. 200 m magas. Nem a völgyben, hanem a Batizfalvi-főszakadék alsó letörése fölött kezdődik.
A pillér négy tornyot tartalmaz, a legmagasabb a Középső-Gerlachfalvi-csúcs.
Megközelítés:
A Sziléziai háztól a Batizfalvi-tóig 1 1/4 óra. Kőgúlás úton hatalmas morénatömbök között
füves kiemelkedésre, majd
törmeléken jobbra, később füves lejtőn a Batizfalvi-főszakadék alatti teraszra,
és ferdén balra fel a fal tövébe (2 óra).
154. SAWICKI-KÉMÉNY
V; a felső része nagyon kitett; 4 óra.
Az út a két pillér közötti óriási, több helyen áthajló kéményben vezet.
(A) Katlanból a Batizfalvi-főszakadék letörése alatt balra fel,
a kémény szájához. Ettől jobbra, a perernrepedésben egy sziklapárkányra,
s azon ferdén balra, a kéményben lévő padkára. Kőtömbökből képződött
aláhajláson át újabb padkára, és a törmeléken a kémény függőleges szakaszának
két óriási áthajlása alá. A kéményben az első áthajlással átívelt odúba,
a kémény fél magasságába. Innen harántolás jobbra, és egy szihlaablakon
keresztül az áthajlást alkotó kőtömbre. A második áthajlást szintén sziklaablakon
keresztül másszuk át, majd tovább a kéményben, törmelékes teraszra.
A teraszról egy repedésben jobbra, a bordára.
(B) Innen 30 m-os harántolás balra, vissza a kéménybe, az áthajlás
fölötti törmelékbe. Tovább a kéményben, 9 kisebb áthajláson keresztül arra
a helyre - 150 m-rel a csúcs alatt -, ahol a kémény véget ér négy szétágazó
vályúnál. A bal szélső vályúban a bal oldali pillér nyergébe. Onnan:
(C) Vagy (könnyű): Törmelékes párkányon jobbra a Batizfalvi-főszakadékig
(menekülő útvonal).
(D) Vagy (V): 8 m-es harántolás balra egy áthajlással kezdődő kéményig.
Egyenesen (V), újabb áthajlás alá. Ezt a falon, balról másszuk át. Egyenesen,
3 áthajláson keresztül (a kémény folytatásában) az azt elzáró tömbig.
Harántolás balra és fel a bal oldali pillér fölső tornyának csúcsára.
Onnan még kb. 100 m, csaknem vízszintesen, keskeny gerincen (II) a csúcsra.
(E) Vagy (IV): 30 m-es harántolás ferdén balra fel, egy kéményig,
s abban végig fel. Utána nem túl meredek terepen még kb. 100 m-t a pillérünk
gerincére, már a torony mögött, s a gerincen a főcsúcsra.
(F) Vagy (III): A törmelékes párkányoról jobbra, de csak a jobb oldali
pillér nyergéig, s onnan balra fel a bal oldali pillér fölső tornyának lejtőjén,
majd kb. 100 m-t a keskeny gerincen a főcsúcsig.
Jan Gnojek, Jan Sawicki, 1934.VIII.1.
Télen: Rudolf Antoníček, H. Polášek, 1956.IV.1-2.
155. BAL OLDALI PILLÉR
részben V-; nagyon kitett út; 5 óra.
(A) Beszállás a bal oldali pillér alsó tornya mögötti csorbába vezető 90 m-es
kéménybe. (A kémény ÉNy-i irányban van, ezért a Batizfalvi-főszakadék felől
nem látható). A kéményben 90 m-t fel, több küszöbön keresztül, (az utolsó
előttit egy sziklaablakon át gyűrjük le) az emlegetett csorbába.
(B) Innen a pilléren 60 m-t fel, az újabb torony nagyon meredek felszökésén
vezető 30 m-es kémény alá. A kéményben az azt föntről elzáró áthajlás alá.
Az áthajláson keresztül (V, legnehezebb hely) egy standra. Tovább a bal oldali
élen, majd a kéményben (IV), annak élére, már a második torony felszökése fölött.
Több kis tornyocskán kerestül (melyeket általában megkerülünk, nehéz tájékozódás,
helyenként IV), - végül az él jobb oldalán a csúcstorony alatti csorbába.
Tovább a 154/C, D, E, vagy F szerint a Gerlahfalvi-csúcsra.
Stanislav Samuhel, Ľudovít Vestenický, 1961.VII.23.
156. LEMENET A CSÚCSRÓL A BATIZFALVI-PRÓBÁN KERESZTÜL A BATIZFALVI-VÖLGYBE
A legpraktikusabb és leggyorsabb lemenet a Gerlachfalvi-csúcsról
(A) A csúcsról DNy-i irányban, a szakadékban, láncos úton le a Batizfalvi-főszakadékba,
melynek felső harmadában le a főszakadékot két ágra választó határozott törmelékes
sziklahátig.
(B) Ha a szakadékban hó van, akkor a l48. sz. út mentén (lemenetben) keresztezve
a Középső-Gerlahfalvi-csúcs DNy-i bordáját, egy másik szakadékba jutunk. Abban,
meredek sziklákon le az említett törmelékes hátig.
(C) Tovább, szerpentinezve át a sziklaháton, helyenként jelzett úton,
majd balra füves-törmelékes bordára, a láncokig. Ott balra, egy mellékfolyosóba,
a láncok segítségével, s abban le a legalsó, fehér sziklákból álló letörás fölé.
Hosszú harántolás jobbra, s egy padkáról, annak végén harántolás balra, majd
egyenesen le a Batizfalvi-völgybe, a fehér fal alá.
(D) Tovább a Sziléziai házig a megközelítési útvonalon 1 1/2 óra.
BATIZFALVI-CSÚCS (2448 m)
KELETI FAL
A Batizfalvi-völgy felől a csúcsnak tulajdonképpen három fala emelkedik:
a K-i csúcs D-i pillérének DK-i fala (150m), a tényleges D-i fal,
mely 200 m magas, a bal oldalán 300 m; valamint a DNy-i fal, mely kb. 150 m-es.
Megközelítés: A Sziléziai háztól a Batizfalvi-tóig (1 1/4 óra).
Onnan kőgúlás úton fel a völgyben, a Kápolna mellett balra, a legfölső katlanba,
a Jeges-tavi-hágó folyosójának lejtőjéig. Ott jobbra, a törmeléken fel
a Batizfalvi-csúcs D-i falánák tövébe. (1 óra).
157. A KELETI CSÚCS DÉLI PILLÉRE
V; nagyon kitett, szép út, szilárd kőzet; 3 óra.
A pillér az alsó harmadában sima és függőleges, a középső része, a nagy
áthajlásoktól a fehér letörésig még nagyon meredek, efölött a felső része enyhébb hajlású.
(A) Beszállás a fal alatt jobbra haladó folyosó fél magasságában,
egy odúból. Az éltől jobbra, fel, és közel az élhez, az átbajlások alatti
táblán lévő standig. Harántolás balra, az élre, s azon az áthajlások fölé.
Tovább 30 m-t a világos táblán az éltől jobbra, és egyenesen fel a fehér
letörésig. A jobbra lévő kéményben is haladhatunk, az könnyebb. A letöréstől,
a nehézségek végeztével, végig a pilléren, majd a gerincen a közeli K-i csúcsra.
Tarzicius Kuffa, František Staš, 1962.X.27.
158. KUBÍN ÚT
V; szép út, szilárd kőzet; 3 óra.
(A) Beszállás a falba 30 m-rel egy kis gerinctűre vezető hatalmas borda
esésvonalától jobbra. Rézsútosan jobbra fölfelé vezető bevágásban egy
füves teraszra. A teraszról egy falon egyenesen, áhajlások alá. Most balra,
két füves foltra, melyek fölött egy tábla húzódik. A táblán 15 m-t fel,
piros áthajlások alá. Az áthajlás alatt harántolás balra, a tábla közepéig (V),
majd jobbra fel, a bordát felosztó bevágásba. A bevágásban fel. egy áthajlás
alá, és újabb harántolás balra, a táblára (IV). A táblán fel, sekély
bevágásba, s azt körvetjük, áthajló fal tövébe. Jobbra, rézsútosan fel,
egy kis kéménybe, mely táblás rámpa fölső végére vezet. A rámpáról ferde
padon (V), kitett mászással jobbra fel, az élre, és pár métert egyenesen,
egy standhoz. Tovább a csúcs irányában, egyenesen, 45 m-t fel. Fűre érünk,
melyről, 25 m-t tovább egy párkányra. Erről még 30 m-t fel, majd harántolás
egy kéményszerű bevágásban lévő állásra. Ennek sarkából határozott, 30 m-es
repedés indul fölfelé. Enyhén jobbra tartva, egyenesen a Ny-i csúcsra.
Róbert Kubín, Viktor Roland, 1937.VII.5.
159. NAGY BEVÁGÁS A NYUGATI CSÚCSTÓL BALRA LÉVŐ CSORBÁBA
V; törékeny kőzet; 3 óra.
A mászás útvonala a Ny-i csúcstól balra lévő csorbába vivő, s az egész falon
végighúzódó nagy bevágásban vezet.
(A) Beszállás a bevágásban, ahol a törmelék és hó magasra felnyúlik
a falba. A bevágásban, vízzel átfolyt sziklákon, 75 m-t egyenesen, egy áthajlás
alá, melyet balról veszünk. Utána 35 m-t újabb áthajlás alá, melyet jobbról
mászunk át. Kis áthajló fal következik, és néhány kisebb aláhajlás, melyeken
egyenesen át, az egész bevágást elzáró törékeny fal alá.
Itt a táblákon balra, egy hosszú párkányra, melyről egyenesen, nagy elvált
tömbhöz. Tovább 15 m-t a táblákon, majd vissza jobbra a csorbába. Onnan jobbra,
meredek lépéseken egy kis tű (Batizfalvi-sziklatű) csúcsára. Arról függőleges falon pár métert a
szűk nyeregbe, és meredek gerincen a Batizfalvi-csúcs Ny-i ormára, a Nyugati-Batizfalvi-csúcsra.
Ivan Gálfy, František Gažo, Jozef Koreň, 1953.VIII.17.
160. KUTTA ÚT A TÁBLÁKON
VI; mérhetetlenül kitett, a legszebb tátrai táblamászások köözé tartozik; 4 óra.
Az útvonal a D-i fal legnagyobb tábláján keresztül vezet. A tábla
a fal teljes masságát elfoglalja, jobbról az a nagy bevágás határolja,
melyben a 159. sz. út visz; balról pedig egy borda, a Bernadzikiewicz-Kenar út
útvonala (III). A nagy táblát három részre osztják a két sávban ferdén
balra fölfelé húzódó áthajlások.
(A) Beszállás kissé balra a 159. sz. úttól. A legelőnyösebb módon,
sziklákon fel egy függőleges vályú alá. Ettől balra, sima, elvált táblán
keresztül egy kis biztosítópadkára. Tovább egyenesen, előbb egy mélyedésben,
majd ettől jobbra, a nagy tábla bal szélén, az áthajlások első sávjáig.
Azt jobbról kerüljük a táblán, sima párkányokon, óriási sima tábla alá,
melyet jobbról az áthajlások második szalagja határol. A táblán először
balra, nagyon kitett mászással, már az alsó áthajlások fölött, majd a
tábla bal szélén fel, egy fűtérség jobb oldali végére, a tábla felénél,
a két áthajás között. (A fűről ki lehet harántolni balra a bordára).
(B) A fű jobb széléről tovább fel a táblán, a második áthajlás-sor
alá. Az áthajlást a közepén vezető párkányon győzzük le, s így újabb,
előnyösen megrepedezett táblára érünk. A táblán ferdén jobbra, majd
tovább balra fel, a Ny-i gerincre, a Batizfalvi-púptól balra.
A gerincen jobbra a Batizfalvi-csúcs Ny-i ormára, a Nyugati-Batizfalvi-csúcsra.
František Kutta, Karol Rada, 1956.VIII.29.
161. GERINCÁTMENET A KELETI CSÚCSRA, MAJD LEMENET A BATIZFALVI-VÖLGYBE
II; szokásos lemenet; 1 óra.
(A) A Ny-i csúcsról az É-i oldalon, meredek falacskán le, és a gerincen
a két csúcs közötti csorbába, majd tovább a K-i csúcsra, a főcsúcsra (1/4 óra).
(B) A K-i csúcsról 30 m-t le a K-i gerincen, táblás sziklákon.
Az É-i oldal felől, a gerinc hosszában, 60 m-t le. Alkalmas helyen
a gerincet keresztezve, a DK-i lejtőre, s azon a Batizfalvi-horhos Ny-i
bemetsződésének D-i folyosójába. A folyosó lejjebb elágazik. A középső
ágban le a Batizfalvi-völgy legfölső teraszára (3/4 óra). Tovább a
törmeléken, a Gerlachfalvi-csúcs DNy-i falának tövében,
a Batizfalvi-főszakadékig (1/4 óra). 0nnan a Sziléziai házig még 1 1/2 óra.
