XI. rész
Menguszfalvi-völgy
Omladék-völgy
Menguszfalvi-völgy
A XI. részben használt földrajzi elnevezések magyar-szlovák szótára
Omladék-völgy
Menguszfalvi-völgy
A XI. részben használt földrajzi elnevezések magyar-szlovák szótára
Helyrajz:
Az egyik legnagyobb és legszebb tátrai völgy, kb. 8 km hosszú,
D felől nyitott. A Kopki D-i gerince (Poprádi-gerinc) a völgyet két részre osztja:
a K-i Omladék-völgyre, melynek mellékvölgyei: Ruman-völgy,
Sárkány-tavi-katlan, Sárkány-tavi-völgy; - és a Ny-i
részre, melynek zárlatánál a Békás-tavi-katlan, a Hunfalvy-völgy,
a Hincó-tavi-katlan található. K-ről a Koncsiszta-gerinc, É-ról a főgerinc,
Ny-ról a Bástya-gerinc határolja.
A völgy főbb csúcsai: Koncsiszta,
Márta-csúcs, Ruman-csúcs, Ganek, Tátra-csúcs, Tengerszem-csúcs,
Békás-tavi-torony, Ökör-hát-torony, Menguszfalvi-csúcs, Csubrina,
Hátsó-Bástya, Sátán, Pátria.
Az erdőhatárnál található a Poprádi-tó, partján egy hegyi szálló.
A Hunfalvy-völgyben található a Tátrában legmagasabban fekvő menedékház,
a Hunfalvy-völgyi ház.
Szálláslehetőségek: A Poprádi-tónál áll a ©tefan Morávkáról elnevezett hegyi szálló. A Hunfalvy-völgyi ház csak a nyári idényben üzemel, május közepétől október végéig. A völgyben, a tátrai villamos "Poprádi-tó" nevű megállójától a házig országút vezet. A völgyben számtalan bivak található.
Megközelítés: Csorbai-tótól a Felső turistaút (Magisztrálé) piros jelzésén 1 1/4 óra a Poprádi-tó, a villamosmegállótól szintén 1 1/4 óra a kék jelzés mentén. A Hunfalvy-völgyi házba a Poprádi-tótól előbb a kék, majd jobbra, a piros jelzésen 2 óra.
Átmenet a szomszédos völgyekbe:
A Batizfalvi-völgybe és a Felkai-völgybe a Felső turistaúton,
az Oszterva-nyergen keresztül 2 1/2 óra, illetve 3 1/2 óra.
A Poduplaszki-völgybe: 1 1/2 óra az Omladék-völgyben, a Jeges-tóig,
tovább 1 óra a Keleti-Vaskapu-hágóba, s a túloldalon havas folyosóban
le a Kacsa-völgybe. A tóig, a kék jelzésig 1 1/2 óra az út. Onnan le
a Karám-rétre (Pod Viszoka rétre), a hegymászótáborig 1/2 óra; Lysza Polanáig
további 2 1/2 óre, Javorináig még 30 perc.
A Hlinszka-völgybe és a Kapor-völgybe: A Poprádi-tótól a kék
jelzésen a Felső-Kapor-hágóba (2 1/4 óra), majd le a Hlinszka-völgybe,
s a Kapor-völgybe, a zöld út elágazásáig (1 3/4 óra). Tovább a kék
jelzésen a Háromforrásig, vagy Podbanszkóig 2 1/2 óre az út.
A Hunfalvy-völgyi házból 1/4 óra a piros jelzésen a Hunfalvy-hágó.
A túloldalon le a Cseh-tavi-völgybe, majd a hegymászótáborig 1 1/2 óra.
(Tovább mehetünk Lysza Polana és Javorina felé is).
Figyelem! A Vadorzó-hágó zöld és a Tengerszem-csúcs piros
jelzése kitűnő utat jelöl, de manapság az országhatárt rajtuk tilos átlépni!
KELETI-VASKAPU-CSÚCS (2340 m)
Nem magas, de trapéz alakjával és sima táblájával jellegzetes csúcs a főgerincen. ÉNy-i gerince a Keleti-Vaskapu-hágóból emelkedik, DK-ről az Omladék-völgyi-csorba választja el a Jeges-tavi-csúcstól. A vízszintes csúcsgerinc legmagasabb pontja az ÉNy-i végén van.
162. MOTYKA-ÚT A DÉLNYUGATI FAL BAL OLDALÁN
V, nagyon szép út, szilárd kőzet; 4 óra.
A fal kb. 170 m magas. Balról a Keleti-Vaskapu-hágó folyosója határolja.
A fal alsó részén, a törmelékről ferdén balra fölfelé, jellegzetes, széles,
lent vizes bevágás húzódik.
Megközelítés: A Poprádi-tótól az Omladék-völgyön keresztül
a Keleti-Vaskapu-hágó folyosójáig (2 óra).
(A) Beszállás az említett vizes bevágás bal szélén. 40 m-t fel egy sziklafogig.
Efölött 6 m-es harántolás jobbra, majd 8 m-t fel, két áthajláson keresztül,
előnyös kiemelkedésre (az első áthajlást vagy vállra állással, vagy szöggel
gyűrhetjük le). A bütyökről tovább, kissé balra, majd egyenesen egy függőleges,
füves repedésben, sziklaobeliszken lévő szélesebb teraszra, a falban jobbra
látható, lapos, háromszög alakú csorbába.
(B) Itt hosszú jobbra tartó harántolás kezdődik. A teraszról 2 m-t egy elvált,
meredek sziklafokon keresztül jobbra, majd vállra állással 3-4 m-t egy éles
sziklafogon át, kis, megrepedt párkányra. (Jobbra meredek tábla látható,
két füves bevágással).
(C) A párkányról a táblán keresztül 2 m-t egy éllel végződő áthajlás alá,
már a tábla bémélyedései fölött. Az él alatt, majd tovább harántolás jobbra,
8 m-t a táblán, nagyon előnyös táblás teraszra. Erről 2 m-t le, egy másik
(kisebb) füves teraszra; és tovább harántolunk jobbra, 6 m-t az első függőleges
fal alá. Azon keresztül, kissé ferdén, balra fölfelé húzódik egy repedés.
(D) A repedésben fel, a végén beszorult tömbön keresztül, előnyös füves
padkára, egy bevágás kezdetére. A bevágásban fel, a falban húzódó füves vályú
aljáig. A vályúban, könnyű terepen a csúcsra.
Stanisław Motyka, Kazimierz Mrózek, 1935.VIII.21.
ÉSZAKNYUGATI GERINC
A Keleti-Vaskapu-hágóból emelkedő, 85 m magas, hatalmas, háromszög alakú,
nagyon meredek felszökés távolról sem tartozik a megszokott, középszerű
gerincek közé.
Megközelítés: A Poprádi-tótól 2 1/2 óra.
163. DIREKT ÚT A JOBB OLDALI ÉLEN
VI, A2-es szakaszokkal; nagyon kitett út; 4 óra.
(A) Beszállás egyenesen a hágóból. 25 m-t fal, majd ferdén jobbra tovább,
a táblán, a felszökés élére. Az élen fel, majd egy elvált torony mögötti
repedésben, a torony tetejére. Tovább, aránylag könnyen, három sziklafogon
keresztül, az él sima része alá.
(B) Most az élen, egyenesen, szögek segítségével (A2),
egy táblára (szögelési nehézségek), s az éltől jobbra, áthajlás alá. Azon
trepnivel juthatunk át (A2). Tovább az élen egy padkára, az utolsó felszökás
alá, melyet ismét szögek segítségével győzünk le. Végül könnyű gerincen a csúcsra.
K. Zlatník, Karel Tille, 1948.VII.30.
164. KOROSADOWICZ-ÚT A GERINC BAL OLDALÁN
V; nagyon kitett út; 3 óra.
Az út a gerinctől balra vezet; a legfölső részen megy át az élre.
(A) Beszállás a hágóból. Egy tömbön keresztül, kövekkel borított állásra,
majd egy falacskán át szokatlanul meredek táblára, a bal oldali falon. Innen:
(B) Vagy (IV): Tovább egy falacskán pár métert fel, majd 5 m-es harántolás
balra, egyenes és mély hasadék segítségével, a végén kissé lejjebb, egy kis
állásra, nagyon meredek bevágás kezdetére.
(C) Vagy (V): A táblán át 5 m-t balra fel (V), annak élére, majd rézsútosan
balra fel a meredek bevágás kezdetén lévő kis állásra.
(D) Az állásról, áthajló falacskán teljes kitettség mellett (legnehezebb hely)
a bevágásba, s abban 7 m-t egy füves odúba. Onnan egy falacskán balra (?),
az élen lévő állásra, már az áthajlások fölé. Az állásról egyenesen fel, az
elvált táblától balra lévő tökéletes biztosító tömbhöz, ott stand.
Innen 7 m-t egy falacskán, sziklapárkányig, s azon balra, egy kéménybe.
A kéményben 12 m-t fel, a végén áthajláson keresztül (V), aláhajló tömbök
alatti fülkébe. Innen jobbra, a gerinc élére, s azon fel, a csúcstömb alatti
padkára. A padkáról egy bevágásban ferdén balra, az É-i falon lévő nagy állásra,
ahonnan hasadozott falacskán egyenesen a csúcsra.
Zbigniew Korosadowicz, Marian Kozik, Jerzy Ustupski, 1932.VII.14.
Télen: Vladimír Haleą, Jiří Maąek, 1956.IV.24.
165. LEMENET A DÉLKELETI GERINCEN ÉS A FOLYOSÓBA
II; az egyetlen és leggyorsabb lemenet; 3/4 óra.
A vízszintes gerincen, majd kissé a Kacsa-völgy felőli oldalon az Omladék-völgy-csorbába. Onnan jobbra, törékeny, időnként havas folyosóban le a Jeges-tavi-katlanba. Az Omladék-völgyön keresztül még egy óra a Poprádi-tó.
GANEK (2459 m)
DÉLNYUGATI FAL
A Ganek-masszívumnak a Ruman-völgy felőli formációi jobbról balra:
a Ganek széles, háromszög alakú DNy-i fala; a Ny-i borda;
a Középső-Ganek-rés kéménye; a Középső-Ganek bordája; a Kis-Ganek-rés
folyosója és a Kis-Ganek DNy-i fala. A falon, kb. 100 m magasságban,
keresztben húzódik a Keleti-Ruman-csorbából induló
és a Márta-csorbában végződő Ruman-terasz (Ganek-terasz)
széles füves-törmelékes sávja. A terasz alatti rész
hegymászó szempontból érdektelen, csak a Ny-i pillér kezdődik a völgy
talapzatáról, a többi mászóútvonal a teraszról indul.
Felmenet a falhoz: A Poprádi-tótól az Omladék-völgyön át
a Jeges-tó elágazásáig (1 1/4 óra). Ott balra, a Ruman-völgybe (1/2 óra),
majd a Márta-csúcs és Ruman-csúcs fala alatt a Ruman-tóig (1/2 óra).
A tótól ferdén balra fel a Ganek-rés folyosójáig, s azt keresztezve,
a Ganek DNy-i falának tövébe (1/2 óra).
166. MOTYKA ÚT A FAL JOBB OLDALÁN
V; nagyon szép és népszerű út; 2 1/2 óra.
(A) Beszállás a Ruman-terszról, a fal felénél. Kissé balra 25 m-t,
majd nehéz kéményben balra fel, egy, jobbról is látható sziklalépcsőre.
Harántolás jobbra, egy bordán keresztül, jó állásra. Áthajló repedésben fel,
annak középső részéig (V), óriási áthajlások alatti padkára.
(B) A padkáról ismét harántolás egy táblán keresztül, és füvön ferdén
jobbra fel, törmelékes vályúba, mely világos áthajlásokhoz fut. A vályútól
jobbra lévő sziklákon áthajló, vizes kémény alá, és meredek párkányon újfent
jobbra, egy, a falból kiálló, feltűnő borda irányában.
Vagy a bordán, vagy annak hosszában, a füvön, a csúcsra.
Stanisław Motyka, Jan Sawicki, 1931.VII.24.
167. ÚT A FAL KÖZEPÉN
VI, helyenként A2; 4 1/2 óra.
(A) Beszállás a Ruman-teraszról, a fal bal oldalán, ahol a fűpárkány
legmagasabbra nyúlik. A párkányról ferdén jobbra egy áthajlás alatti
bevágásba. Innen sima táblán rézsútosan 8 m-t fel, és harántolás vissza,
az áthajlás fölé, egy padkára.
(B) A padkáról a bal oldali repedésben egyenesen fel (V), majd két
lépés balra, és meredeken, a jobb oldali vályúban tovább (egy padkán ülve
lehet biztosítani). Tovább jobbra, széttörött áthajláson keresztül
(V, keskeny párkányra, melyen ferdén jobbra fel, áthajlások alatti párkányra,
elvált tömbökhöz.
(C) Két elvált tömbön keresztül 8 m-t egyenesen (A2), majd 2 m-t balra,
és - már könnyebben - egy törékeny, füves és vizes mélyedésbe (biztosítás).
Jobbra, a bordára, s azon egyenesen (vége a fő nehézségeknek). Utána
törékeny vályúban, majd ismét a bordán, vagy mellette a füvön, a csúcsra.
B. Kaufman, Vladimír Suchý, 1954.VIII.7.
168. PU©KÁ© ÚT A NYUGATI PILLÉREN
V; nagyon szép, szellős mászás, szilárd kőzet; 3 óra.
(A) Beszállás a pillérbe, 30 m-re jobbra a Középső-Ganek-rés kéményétől.
Jó fogásokon 60 m-t direktben, egy elálló tömb irányában. Efölött harántolás
jobbra 5 m-t, és áthajló falacskán át egyenesen fel. Áthajlás következik.
Ezen keresztül, és enyhén balra, a pillér irányában, füves standra, 20 m-t.
Egy falacskán és táblákon tovább, végül balra tartó harántolással pilléren
lévő padkára, az első felszökés alá.
(B) Ide juthatunk a Ruman-teraszról a Ganek DNy-i falának tövében vezető
füves sávot végig követve. Ott enyhén lefelé, fűpárkányokon, függőleges, a
középső részen áthajló fal alá. A falacskán 30 m-t egyenesen fel az említett padkára (IV).
(C) 30 m-t egy kéményben, majd egy falacskán, a pillér második felszökése
alatti padkára. Innen fel, s az élen, egy falacskán keresztül, a pillér jobb
oldalán lévő jó standra.
(D) Tovább egy párkányon, a pillér mögött, 10 m-t a végén lévő padkára.
Erről a felszökésen 30 m-t, a pillér utolsó felszökése alatti padkára. Itt
8 m-es traverz és 4 m-t egyenesen egy bevágásban, majd harántolás, vissza
a pillér élére, egy padkára, 25 m-t. Tagolt terepen az élre, ahonnan még
60 m a Ganek csúcsa.
Lemenet a csúcsról a 72. sz. út leírása szerint.
Jozef Brandobur, ifj. Frantiąek Kele, Arno Puąkáą, 1950.VIII.30.
SÁRKÁNY-FAL (2364 m)
A Sárkány-fal a Tátra-csúcsból DK-re, a Déchy-csúcson keresztül kiágazó mellékgerincen elhelyezkedő három toronyból áll. A legmagasabb, a Dubke-torony közvetlenül a Sárkány-fal-csorba mellett emelkedik, utána a Behn-torony, majd a Breuer-torony sorakozik. A gerinc sajátos táblák formájában ér véget a Jeges-tó fölötti hegyháton.
169. DÉLKELETI GERINC
III, A0; nagyon szép, szilárd kőzet; 2 1/2 óra.
Felmenet a gerinchez: A Poprádi-tótól az Omladék-völgyben az első
teraszra (1 óra), majd tovább, utóbb balra, a nem túl egyértelmű kőgúlás
úton a Sárkány-tavi-hágó katlanába. (Édemes ügyelni arra, hogy ne a Sárkány-tó
katlanába gyalogoljunk fel!) A katlanban egy táblás küszöbig, mely elzárja
az utat. Ennek jobb oldalán fel a Sárkány-fal tövébe. Ott jobbra, a gerincút
beszállását alkotó kémény tövéhez (1 3/4 óra).
(A) A szűk kéményben fel egy beszorult tömbig, mely a kéményt két részre
osztja. A jobb oldali repedésben fel, egy padkára, a tömb fölé. Tovább törékeny
sziklákon ferdén jobbra, majd 20 m-t egy könnyű vályúban, áthajlások alá.
Itt egy sziklafokon át balra, meghajlott táblára, már a kémény fölső része alatt.
Itt a kéményben egy eltorlaszoló tömb van, s így két repedéssel átvágott
lépcsőt alkot. A jobb oldali repedésben (III) a kémény folytatásába.
A kéményben még egy keveset fel, a gerinc letörése alatti füves sávra (1 óra). Innen:
(B) Vagy (III): A gerinc jobb oldalán lévő kéményben a Breuer-torony
csúcstömbje alá. Innen jobbra, szűk, függőlegesi, teljesen sima, 5 m-es
alagúton a torony K-i oldalára. Az alagút fölött nagy kőtömb van, melytől
rövid harántolás jobbra, majd ferdén jobbra fel a Breuer-torony mögötti csorbába.
(C) Vagy (II): Néhány métert a füves sávon a Ruman-völgy felőli oldalra,
s a fal törésének közelében balra fel egy repedésben. Majd sziklás-füves
lépéseken és végül egy kis kéményben vissza a gerincre.
(D) A gerincen kőtömbökön és egy táblán ferdén jobbra fel, majd a gerinc
nagyon meredek és kitett élén fel a Breuer-torony csúcsára (1/2 óra).
(E) Vagy (III): Az óriási táblán (az ún. "Focipálya"),
a bal oldali repedésben fel, majd jobbra, félköríves bevágásba. Efölött
harántolás jobbra, egy tömb és a fal közötti nyeregbe, majd a gerincre.
Tovább a D-variáns szerint a csúcsra (1/2 óra).
(F) Vagy (V): A tábla közepén a gerinc élére, melyen, áthajló szakaszokon
keresztül a csúcsra.
(G) A csúcsról a másik oldalon egy lépést le, majd 6 m-es kötélereszkedés
(A0), kissé az éltől balra, a csorbába.
(H) A csorbából ferdén balra fel, egy meredek vályúba, melyben enyhén
jobbra haladva vissz fel a gerincre. A gerinc élén néhány métert, majd a
szikláélen keresztül balra, és egy sima, fölül kissé áthajló kéményben;
a végén a gerinc egy tömbjén át a Behn-torony csúcsára (20 perc).
(I) A csúcsról pár lépést egyenesen a DK-i gerincen, majd a Ny-i oldalon
nyitott, törékeny kéményben le, és tovább 8 m-t jobbra, nagy, nem meredek
táblán, az ÉNy-i gerincre. Itt egy 3 m-es függőleges fallépcsőn le a következő
csorbába (10 perc).
(J) Innen ÉNy felé fel, az elég meredek sziklaélt alkotó gerincen,
függőleges felszökás alá. Itt egy bevágásban ferdén jobbra fel, a gerinc élére.
Át a jobb bldalra egy tömbön keresztül és kissé balra ismét a kiszélesedő
gerincre, nagyon meredek, 6 m-es fal tövébe. Azon fel, keskeny és sekély hasadék
mentén (III). Följebb a fal enyhébb lesz; azon rézsútosan balra, a gerincre.
Az élen pillanatok alatt a Dubke-toronyra érkezünk (1/4 óra).
Kienast Ferenc, Komarnicki Román, Waldemar Wanjura, 1910.VIII.8.
Télen (a teljes gerincet): Zofia Siwak, Jerzy Krajski, Piotr Misiurewicz,
Andrzej Skupiński, Andrzej Trebicki, 1960.IV.1.
A DÉLKELETI GERINC TÁBLÁJA
A Breuer-toronytól DK felé a gerinc meredeken ereszkedik, s az alsó
részen szélesebb, háromszögletes falat alkot, hatalmas táblákkal.
A táblák magassága kb. 150 m.
Megközelítés: A Sárkány-tavi-katlanba az utat elzáró völgyfalig,
s az alatt jobbra, a fűpad végéig, s egy széles lapon keresztül, a
mászás irányát meghatározó bevágás alá (a Poprádi-tótól 1 3/4 óra).
170. PL©EK ÚT A TÁBLA JOBB SZÉLÉN
V+; nagyon szép út, szilárd kőzet; 5 óra.
(A) Beszállás a sima, áthajló táblák esésvonalától jobbra. A táblákon 50 m-t fel,
egyenesen a Ruman-völgy fölé. Az utat elzáró aláhajlást egyenesen másszuk át (A1).
Innen visszatérünk a feltűnő áthajlás alá, melyet a bal oldalán győzzük le (A1).
A DK-i gerincet keresztező fűsávra érkezünk, melyről tovább a 169. sz. út alapján
a csúcsra.
Frantiąek Pląek, Václav Zachoval, 1949.IX.9.
171. PU©KÁ©-TÁBLA
VI, A1; szép, népszerű út, szilárd kőzet; 4 óra.
(A) Beszállás azon a helyen, ahol a tábla V-alakot formálva, legalacsonyabbra
lenyúlik a füves törmelékre. Jó fogásokon egyenesen egy kifelé taszító bevágásba.
Abban nehezen fel (A1), és tovább a táblákon kissé balra, nagy füves padkára.
Arról 3 m-es áthajláson keresztül (A1) a tábla hajlatára. Tovább egy bevágásban
kb. 5 m-t, majd kissé ferdén balra, nagy elválás mögé. Rövid harántolás balra,
és egy bevágásban egyenesen, nagy, áthajlással lezárt, meredek táblára. Az
áthajláson, annak sarkánál átmászva (A1), jó lépéseken a focipálya alatti
fűsávra érkezünk. Tovább a 169. sz. leírás alapján haladhatunk.
Andrási Gyula, Arno Puąkáą, 1948.VII.30.
Télen: Ivan Gálfy, Juraj Weincziller, 1957.IV.28.
172. LEMENET AZ ÉSZAKNYUGATI GERINCEN A SÁRKÁNY-FAL-CSORBÁBA
III, A0; a legpraktikusabb és leggyorsabb lemenet; 1/2 óra.
A csúcsról Ny-i irányban le, keresztezve az élet, táblás párkányra.
Azon jobbra, K-i irányban, a végéig, és ott meredeken le az ÉNy-i gerincen
lévő széles padkára. Ez alatt a gerinc függőlegesen törik le a Sárkány-fal-csorbába. Tovább:
(A) vagy: Táblákon le a Ny-i oldalra, és három áthajláson keresztül,
12 m-es, helyenként szabad kötélereszkedés egy fűpadra, majd könnyen a csorbába.
(B) vagy: Egyenesen az ÉNy-i letörésen, 17 m-es, nagyon kitett kötélereszkedés
egy gerincpadkára, közvetlenül a csorba fölött. A csorbából DNy-ra le,
majd a Sárkány-tavi-katlanba és az Omladék-völgyben le a Poprádi-tóig (1 1/4 óra).
ÖKÖR-HÁT-TORONY (2355 m)
Az Ökör-hát-vonulat legmarkánsabb csúcsa, a főgerincen, a Hincó-tavi-torony felé húzódó, fogazott, de egyenes gerincszakasz és a Békás-tavi-torony között. Egyike a Tátra legnépszerűbb csúcsainak.
DÉLNYUGATI FAL
A fal kb. 200 m magas, jobbról a D-i él, balról a DNy-i pillér határolja.
A fal teljes szélességében húzódik egy fűsáv, melyet alulról egyenesen,
vagy a K-i gerinc csorbájának folyosójából, jobbról érhetjük el. A mászások
erről a fűpadról indulnak. A DNy-i fal csúcspontját rövid gerinc köti össze a főcsúccsal.
Megközelítés:
A Poprádi-tótól a kék jelzésen, majd a piroson jobbra, a Békás-tavak katlanába
(1 1/2 óra). Balra letérve, kőgúlás úton a Felső-Békás-tóhoz (1/2 óra).
A tótól ferdén jobbra fel, törmelékes lejtőn, a DNy-i fal tövébe (1/2 óra).
173. DÉLI BORDA
III; helyenként nagyon kitett, szép út, szilárd kőzet; 2 óra.
A borda kb. 250 m hosszú, és jobbról szegélyezi a DNy-i falat.
(A) A borda legalsó részétől (az Ökörhát-tornyot K-ről határoló gerinccsorba
folyosójától balra) egyenesen fel, a DNy-i fal alá húzódó fűsávra.
(B) A fűről fel, jobbról kerülve a borda első tornyát, majd tovább fel,
és a borda élétől pár méterre jobbra, hasadékok és egy repedés segítségével
12 m-t. Tovább balra az élre, a három jó állás közül a felsőre. Erről 2 m-t
egy falacskán újabb állásra, ahonnan az élen, míg az meredekké és elég simává
válik. Innen a jobb oldalon, majd közvetlenül az éltől balra lévő 8 m-es
repedésben fel egy állásra. Erről egyenes párkányon 3 m-t balra, elvált tömb mögé.
Tovább a bal oldali repedésben fel, vissza a bordára, annak felszökésén lévő
kis fog mögötti nyeregbe. Onnan a helyenként éles bordán, mígnem a borda
ellaposodik. Sziklalépcsők és repedések között enyhén balra, a DNy-i fal és
a DNy-i pillér találkozási pontjára, majd a rövid gerincen jobbra, a csúcsra.
Janusz Chmielowski, Adam Ferens, Mieczysław ¦wierz, 1927.VIII.21.
Télen: Andrási Gyula, Rosszay Károly, 1949.IV.17.
174. ©TÁFLOVÁ ÚT a FAL JOBB OLDALÁN
V; nagyon szép út; 3 óra.
(A) Beszállás kb. a fűpad felénél. Törékeny sziklákon 15 m-t egyenesen,
majd az első áthajláson keresztül balra, és egy párkányon ferdén balra,
10 m-t, egy teraszra. Annak végéről a főáthajlás alá. Jobbról át az aláhajláson,
majd balra, nagy szabad tömbhöz. Tovább ferdén balra a központi tábla alá,
melynek közepén egyenesen a D-i borda felső végéhez. Onnan balra, a fal
tetejére, majd vízszintes gerincen jobbra, az Ökörhát-torony csúcsára.
Vlasta ©táflová, Karel Čabelka, J. ©abata, 1935.VII.9.
Télen: Karel Cerman, Oldřich Kopal, 1952.III.18.
175. STANISŁAWSKI ÚT
V; nagyon kitett, szép út; 3 óra.
(A) Beszállás a fűsávról, a fal bal sarkánál, egy hosszú repedésbe
A repedésben fel, három áthajláson keresztül, hatalmas áthajlás alá.
(B) Innen jó lépéseken jobbra a falon, majd meredek falacskán
egyenesen újabb padkára. Kb. a kötélhossz felénél, enyhén áthajló
falacskán át egy állásra, és tovább kissé jobbra, rövid repedésbe.
Abban egyenesen, áthajlások alatti táblás lépésre, egy szögletbe.
(C) Most vízszintes harántolás jobbra 4 m-t egy sima táblán,
könnyű szakaszra, melyen pár métert fel, előnyös padkára (jobbra,
a padkán kijuthatunk a D-i bordára). A hatalmas tábla esésvonalától
jobbra egy repedésben 30 m-t egyenest fel, meredek falacska alá,
s azon át egy megszakadó padra. Táblás bemélyedésben és egy falon
pár métert balra, áthajlás alatti hatalmas tömbön át. (A leírás eme része,
nem tünik helyesnek).
(D) Közvetlenül az áthajlás alatti párkányon jobbra, a sarok
mögötti padkára. A padka bal sarkából, repedésekben fel, majd balra,
a fal csúcsára és a vízszintes gerincen jobbra, az Ökörhát-torony csúcsára.
Wiesław Stanisławski, Jan Staszel, 1931.VIII.9.
Télen: Jan Długosz, M. Baranowski, R. Berbeka, J. Biederman, 1959.III.27.
176. JANIGA ÚT
VI, A1-es és A2-es szakaszokkal; nagyon kitett, szép út, szilárd kőzet; 4 óra.
Az út a D-i pillér jobb oldalán vezet, a Stanisławski úttól balra.
(A) Beszállás a fűsávról, a fal bal sarkában, jellegzetes repedés
(a Stanisławski út) mellett. Pár métert le, majd harántolás balra, és fel,
egy hasadékkal átszelt tábla alá (25 m,1). A hasadékban fel, a végén lévő
áthajlás alá (A1). Jobbra, egy kis szögletben lévő standra (25 m, 2).
Tovább 10 m-t a szögletben, annak végéig, majd áthajlások alatt harántolás
balra, és feljebb, jobbra, újabb standhelyre (l5 m,3),
(B) Balra és fölöttünk áthajlások húzódnak; jobbra, föntebb pedig egy
tábla. A táblán fel, áthajlás alá, s ott balra, nagy tető alá (4, trepnis
stand 15 m A2). A plafon alatti hasadékban, majd át az aláhajláson (A2),
a legmagasabban bevert szögig. 1 m-t lefelé, majd 2 m-es harántolás balra
(VI), egy bevágásha. Abban fel, kényelmes standra (30 m,5). Tovább, még egy
kötélhosszt, könnyebb terepen, a gerincre. Azon további 2-3 kötélhosszt jobbra, a csúcsra.
Miroslav Eątok, Ladislav Janiga, 1962.IX.15.
177. PU©KÁ©-PILLÉR
A tábláig IV, utána VI; kitett út, szilárd kőzet; 4 óra.
A DNy-i falat balról szegélyező, főként táblákból álló pillér kb.. 270 m hosszú.
Megközelítés: A Felső-Békás-tó-tól ferdén balra, a törmeléken, a pillér alá.
(A) Beszállás a borda közepén, ahol háromszögletű sarkantyút alkot.
Kissé jobbra, az első áthajást vállról állva győzzük le, tovább 25 m-t tömbök
között fel, füves padkára. Onnan 7 m-t ferdén balra, egy repedésben, majd könnyebb
terepen fel egy padra. Arról egyenesen egy elvált tömb repedésben a tábla kezdetéig.
A további útirányt nagy áthajlások mutatják, melyek alá hasadék vezet. Itt kezdődik
a mászás legnehezebb szakasza.
(B) A hasadéktól balra, át az aláhajláson, 15 m-t fel (A2). Utána jobbra,
a sima táblákon húzódó repedésben 10 m-t (VI, függeszkedve), óriási áthajlások
alatti ferde táblára. A tábláról vállról állva 4 m-t fel, majd 3 m-es kitett harántolás
balra (VI, a legnehezebb rész), utána 10 m-t fel egy elég széles hasadékba. Abban
fel egy padkára (a nagy áthajlások jobbról elmaradnak). A padkáról a bordán fel,
s egy kémény beszorult tömbjén keresztül a DNy-i fal tetejére. A gerincen az
Ökörhát-torony csúcsára.
Körtvélyessy Alexius, Arno Puąkáą, 1947.VIII.15.
178. LEMENET A KELETI GERINCEN (a csorbába és a Békás-tavakhoz)
I; a leggyakoribb lemenet; 1/2 óra.
(A) A csúcsról ÉK-i irányban, két falllépsőn le, majd 70 m-t egy nagy
mélyedésben ferdén jobbra le. Alkalmas helyen jobbra, a K-i gerincre,
és még pár métert a csorbába.
(B) A csorbából egyenesen le a DNy-i fal alatti fűpadra. Tovább
a Poprádi-tóig még 1 1/2 óra.
HÁTSÓ-BÁSTYA (2380 m)
Hármas csúcs a Bástya-gerincen, a Kis-Zergetavi-toronytól a Felső-Bástya-hágó, míg az Ördög-toronytól az Ördög-felyosó csorbája különíti el.
KELETI FAL
Kb. 500 m magas, népszerű fal, három határozott pillérrel. Megközelítés: A Poprádi-tótól a kék jelzésen fel a Menguszfalvi-völgyben, s a Hincó-tavi-katlanhoz vezető szerpentin felénél balra a törmeléken fel a Hátsó-Bástya falának tövébe (1 1/4 óra).
179. ÚT A FAL KÖZÉPSŐ MÉLYEDÉSÉBEN
VI, A1-es szakaszokkal; helyenként törékeny kőzet; 7 óra.
(A) Beszállás a fal közepén lévő nagy, fehér elváláshoz vezető mély,
fehér bevágásba. 25 m-t jó lépéseken fel. Utána 3 m-es szöges harántolás
jobbra, majd 8 m-t a bevágás jobb oldalán egyenesen (VI), egy fehér
táblára. Ezen keresztül 4 m-es szöges harántolás balra. Áthajló falacskán
2 m-t egyenesen, majd 5 m-t jobbra, fekete, áthajló fal alatti nagy kőtömbhöz.
A falon szög segítséggel fel (A1,VI), majd rögtön balra (VI) - a legnehezebb
hely. 5 m-t egyenesen a bevágás szélesebb részéhez.
(B) A bevágásban, kidudorodó és helyenként szabad köveken 75 m-t fel,
addig a helyig, ahol a bevágás meredekké válik. Itt 10 m-es harántolás jobbra,
és egy kitett falacskán keresztül 15 m-t fel, ferde táblára. Azon átlépve,
jobbra, füves padkára, feltűnő tömbökhöz. Innen füves, helyenként áthajló
kéményben 5 m-t fel. Utána nagyon törékeny sziklákon 5 m-es harántolás balra.
Áthajló falacskán keresztül füves vályúba érünk, mely egy padkára vezet.
Jó lépéseken a nagy fehér elválás jobb szélére.
(C) Az elválástól a fal fölső részében szabadon (helyenként II), a csúcsra.
Andrási Gyula, Arno Puąkáą, 1948.VII.28.
Télen: Ivan Gálfy, Juraj Weincziller, 1959.II.5.
180. ÚT A BAL OLDALI PILLÉREN
V; nagyon kitett, szép út; 3 1/2 óra.
Az út a fal közepén húzódó mély fehér bevágástól balra lévő pilléren vezet.
(A) Beszállás a pillérbe, a legalsó pontjától balra. Lépéseken ferdén
jobbra, függőleges, mohával benőtt szöglet alá. Abban, részben szögeken,
egyenesen, könnyebb terepre, melyen tovább a pillér középső, enyhe részére.
Fölöttünk függőleges felszökés.
(B) Jobbról, a bevágásban, annak végéig. Itt mintegy 6 m-es vízszintes
harántolás balra, egy táblán keresztül, és 20 m-t egyenesen a pillérre.
Tovább a pilléren, már könnyen a csúcsra.
Ivan Gálfy, Ivan Urbanovič, 1958.VI.10.
Télen: Ivan Gálfy, Ivan Urbanovič, 1960.III.7.
181. LEMENET A MLINICA-VÖLGYBE
II; a legpraktikusabb és leggyorsabb lemenet; 1/2 óra.
A Hátsó-Bástya D-i főcsúcsáról a gerincen a főcsúcs és a középső csúcs közötti csorbába. Innen ferdén balra, a Mlinica-völgybe sziklafolyosó ereszkedik alá, mely hatalmas sziklaablakkal nyílik a gerincre. Ebben a folyosóban le a Mlinica-völgy törmelékére, majd a sárga turistajelzésen még 1 1/4 óra az út a Csorbai-tóig.
