XII. rész

Kapor-völgy

Kapor-völgy

A XII. részben használt földrajzi elnevezések magyar-szlovák szótára

Helyrajz: 10 km hosszú, erdős völgy a Magas-Tátra Ny-i részén. Kisebb-nagyobb mellékvölgyei: Rút-szakadék, Kriváni-katlanvölgy, Nefcer-völgy, Hlinszka-völgy, Szmrecsini-völgy, Kolbenheyer-tó katlana.
Ny-ról a Liptói havasok, É-ról a főgerinc, K-ről és D-ről a Kriván masszívuma határolja. Hegymászó szémpontból a környezetéből magasan kiemelkedő, fenséges Kriván a legjelentősebb.

Szálláslehetőségek: A Kriván közelében nincs elszállásolási lehetőség. Legközelebb Csorbatón (hotel, turistaszálló), vagy Podbanszkón (hotel, turistaszálló) hajthatjuk álomra fejünket - feltéve, hogy nem óhajtunk bivakban hálni.

Megközelítés: Autóbusszal Podbanszkóra, vagy a Felső-turistaúton (Magisztrálé) a Csorbai-tótól 1 1/4 óra alatt a Gödör-tóhoz (Jamszko-tóhoz).

Átmenet a szomszédos völgyekbe:
Podbanszkóról a Felső-turistaút piros jelzésén a Gödör-tóig 3 óra, tovább a Csorbai-tóig még egy óra.
Podbanszkóról a Menguszfalvi-völgybe: a sárga jelzésen 1/4 óra alatt a Tátrai Nemzeti Park erdészházáig, majd jobbra a zöld úton, a Kapor-völgy bejáratáig (1/2 óra). Onnan balra, a kék jelzés mentén a Kapor-völgyben és a Hlinszka-völgyben a Felső-Kapor-hágóba (3 1/2 óra). A túloldalon le a Poprádi-tóig még 2 óra.
A Gödör-tótól a Kapor-völgybe: A Felső-turistaúton 1 1/4 óra alatt a Háromforrásig, s onnan jobbra a kék úton a Kapor-völgybe.

Fennséges csúcs a főgerincből a Csubrinánál elágazó szárnyvonulat Ny-i végén. Magasan kiemelkedik környezetéből, ezért hitték egy időbén a Tátra legmagasabb ormának. A csúcsból legyezőszerűen több gerinc indul. Az ÉK-i gerinc A Kriván-vállon és a Spára-hágón a Krátkával köti össze. A D-i gerinc a Kriván-nyergen keresztül a Kis-Krivánra vezet, majd itt elszélesedik és a Pál-háton végződik. DNy-i gerinc két jelentős magaslaton - a Felső- és Alsó-Kriván-vállon (Felső- és Alsó-Priehybán) - áthaladva az erdős Grunikon végződik. Ny-ra a Kapor-völgy felé kiágazó gerince két magasan fekvő völgyet választ el: a Rút-szakadékot és a Kriváni-katlanvölgyet. Az ÉK-i gerinc a Kriván-vállról indulva a Kriváni-katlanvölgyet a Nefcer-völgytől választja el. A csúcsról a Magas-Tátra egyik legszebb kilátása nyílik. D-ről jelzett ösvényeken érhető el: a Csorbai-tótól a kék, a Háromforrástól a zöld jelzés.
Hegymászók É-ról, a Nefcer-völgy felől másznak a csúcsra, illetve annak előreugró mellékormára, az ún. Kriván-vállra.

ÉSZAKI FAL - KRIVÁN-VÁLL

A mintegy 400 m magas falat az ÉNy-i, illetve a K-i gerinc szegi körbe, a Nefcer-völgy törmeléke fölött. Balról, ferdén jobbra fölfelé húzódó folyosó osztja két részre a falat, az ÉNy-i gerinccel való találkozásánál egy csorbát az előtte lévő Katlan-tornyot hozza létre.
Megközelítés: A Gödör-tótól a kék jelzésen a Kriván felé, a sárga út elágazásáig (1 óra). Tovább a sárgán a Kriváni-Zöld-tóig (1/2 óra). A tó bal partja mellett, majd füvön és törmeléken a Spára-hágóba (1/2 óra). A hágóból vízszintes párkányon jobbra, egy bordára, s azon szerpentinezve le az É-i fal tövébe (1 óra).

182. ÚT AZ ÉSZAKI FAL KÖZEPÉN, A KATLAN-TORONYRA
VI, nagyon kitett út, helyenként törékeny kőzet; 7 óra.

39. ábra (28025 byte)

182. útvázlat (9806 byte)

A torony fala mintegy 400 m magas. A közepén fekete pillér húzódik, mely fél magasságában, ahol egy fűpárkány keresztezi, kissé balra tolódik. A pillér kezdetétől törmelékes sáv ágazik jobbra fel.
(A) Néhány métert ezen a sávon, majd harántolás balra, a legfelső füves állásra, kiemelkedő tömb alá (1). Balra, a tömb mellett egy bordán, s azon fel, áthajló bevágás alá (2). A bevágásban pár métert egy lyukba (VI). Ennek bal oldalán emelkedik az említett pillér. A vályúban fel, és tovább, enyhén jobbra, majd egy falacskán keresztül balra, újabb bevágás alá. Előbb a bevágásban fel, majd harántolás balra, egy vályúban lévő elvált lépésig (3,VI). Följebb két összetartó borda szegélyezi a vályút. Balra tartva a vályúban, egy elvált tömb irányában, majd jobbra fel (V), arra a helyre, ahol a két határoló borda már csak egy törékeny repedést zár közre. A repedésben fel (VI), füves területre (4). 20 m-t jobbra és 50-60 mt fel, könnyebb terepen, a falat keresztező párkányra.
(B) A párkányon balra egy bevágás alá (10 m-re a pillér élétől (5). A bevágásban végig (V+,6), majd egy falacskán egyenesen és harántolás balra fölfelé, a pillér élén keresztül, újabb falacska alá. A falacskán egyenesen fel, egy tetőáthajlés alatti füves padkára (7).
(C) A padkáról pár méteres harántolás jobbra egy táblás vályúba. Abban fel és tovább enyhén balra, törékeny kéménybe. A kéményben egy-két métert, majd a falacskán jobbra fel 10 m-t, egy bevágás alatti állásra (V). A bevágásban tovább ferdén jobbra, a pillér élére (8). Hatalmas friss letöréssel díszített plafon alá, s ott néhány métert balra, egy nagy vályúba, kőtömbökhöz (9).
(D) A vályúban fel, enyhén jobbra, egy nagyon törékeny, balra húzódó táblarendszer szintjéig (V, nagyon törékeny). A táblákon balra, áthajlás alatti szűk kéményig (10). Az áthajlás bal oldalán, balra, a pillérre, s azon pár métert fel, majd harántolás jobbra, az áthajlás fölötti kéménybe (VI, roppant törékény). A kéményben és tovább egy vályúban, füves sávra (V), melyen 25 m-t jobbra, a Katlan-torony csúcsára.
(E) A toronyról le a csorbába, s onnan az ÉNy-i gerinc felszökését jobbról mellőzve, a Kriván-vállra.
(F) A csúcsgerinc éles és néhány felszökést alkot. Az utolsó felszökés alatt pár lépést jobbra egy padon, majd keveset egyenesen, végül kéményben, és tömbökön át a Kriván csúcsára.
ABCD: Zbigniew Jurkowski, Andrzej Kantowicz, 1960.IX.14.
(Ezen a toronyfalon napjainkig további négy út vezet, melyeket 1955-1967 között másztak; leírás nincs róluk, csak technikai rajzok).

183. ÚT AZ ÉSZAKI FAL KÖZEPÉN, KRIVÁN-VÁLLRA
IV, elég zavaros, de szép útvonal, általában szilárd kőzeten; 4 óra.

39. ábra (28025 byte)

(A) A Nefcer-völgy törmelékéről a Klemensiewicz úton, a nagy folyosóban fel, a bal oldali falban található harmadik bemélyedésig. Itt a folyosóból balra (elég nehezen), a legközelebbi törmelékes padkára. Arról egy sima repedésben egyenesen fel, ferdén balra húzódó, morzsalékos rámpára. A rámpán balra egy nagy tönkig. 10 m-t balra a tönktől, egy padon, majd kivályt falon egyenesen tovább. Az eredetileg széles mélyedés vályúvá, majd nehéz kéménnyé szűkül. A kémény odújából balra, a falra, és egyenesen a második teraszra. Azon néhány métert jobbra, a legközelebbi tönkig, melytől egyenesen fölfelé húződik egy borda. Egyenesen a bordán, majd rosszul rétegzett felszökésen balra, fehér fal alatti teraszra. A teraszon jobbra, a sarokig, s ott egyenesen fel, elálló szikla mögötti kényelmes térségre. Innen:
(B) vagy (V): Jobbra a falon, egy padkára, majd ferdén jobbra fel, egy csábítő párkány jobb szélére, s azon balra, hátrafelé taszítő fal alatt, a párkány végéig. Onnan nagy lépés tovább balra, határozatlan kis állásra, s pár métert fel, (már a C-variáns szerint) újabb teraszra.
(C) vagy (V, a mászás legnehezebb része): Jobbra, a falban lévő padkára, majd fel, - nem a vonzó párkányra - balra, nagyon meredek, egy helyen áthajló sziklákon, a B-variánsnál említett teraszra.
(D) A teraszon jobbra, annak két ágra válásáig, s onnan a fölső ágon, annak végéig. Itt fel, enyhén balra, egy bevágásban, feltűnő tömbre. Arról könnyű terepen kissé jobbra, majd egyenesen fel, a csúcsletörés alá. Itt balra fölfelé meglehetősen széles, táblás padok húzódnak. A legfölsőn balra, a végéig, egy törékeny pillérre. Ott 2 m-t le a pillér mögötti kéménybe, majd a túloldali borda élén fel, egy előnyös tönkre. Arról egy falacskán 20 m-t egyenesen, füves teraszra. A teraszról jobbra, egy bordát keresztezve, a másik borda élére. Annak jobb oldaláról könnyű lépéseken, majd hosszabb kéményben, egy padkára, balra. Innen három repedés indul. A középsőben, vagy a bal oldaliban (részben IV), a K-i gerincre, s azon jobbra, a Kriván-vállra.
(E) A l82/F szerint a Kriván csúcsára.
Jan K. Dorawski, Marian Sokołowski, Jan A. Szczepański, 1930.IX.8.
Télen: J. Hýsek, J. Ševčík, 1962.IV.17.

184. LEMENET A KRIVÁNRÓL DÉLRE, A JAMSZKÓ-TÓHOZ (GÖDÖR-TÓHOZ)
A szokásos turistaút a kék jelzés mentén; 2 óra.

A D-i gerincen a Kriván-nyeregbe, s jobbra le a zöld jelzés elágazásáig. Tovább a kék jelzésen a Gödör-tóig. Onnan a Felső-turistaúton még 1 1/4 óra a Csorbai-tó.