IV. rész
Poduplaszki-völgy
Poduplaszki-völgy
A IV. részben használt földrajzi elnevezések magyar-szlovák szótára
Poduplaszki-völgy
A IV. részben használt földrajzi elnevezések magyar-szlovák szótára
Helyrajz:
A Poduplaszki-völgy egyike a legszebb és legnagyobb tátrai völgyeknek.
A völgy alsó része erdős, míg felső szintjén kisebb mellékvölgyekre tagolódik.
A völgy zárlatánál megkapó sziklaamfiteátrumban gyönyörködhet az arrajáró.
A hegymászók többnyire nem csak gyönyörködni szoktak, hisz ez a környék egyike
a Magas-Tátra legnagyszerűbb mászókörzeteinek. Szép mellékvölgyei
a következők: Poduplaszki-Békás-tavak völgye, Cseh-tavi-völgy a Lejtő-völggyel,
Kacsa-völgy,
Litvor-völgy, Poduplaszki-Marmota-völgy, Rovinki-völgy. A Poduplaszki-völgy
tulajdonképpen a Bialka-völgy folytatása.
A környéken emelkedő főbb csúcsok: Molnár, Tengerszem-csúcs, Tátra-csúcs, Ganek, Ruman-csúcs, Márta-csúcs, Jeges-tavi-csúcs, Batizfalvi-csúcs, Hátsó-Gerlachfalvi-csúcs, Kis-Viszoka, Közép-hegység, Jávor-csúcs, Siroka, és így tovább. A völgyben folyik a Bialka-patak nevű folyócska, mely a Bialka-völgyben az államhatárt szabja meg napjainkban Szlovákia és Lengyelország között. Még a Bialka-völgyben, a Bialka-réten van a Tátrai Nemzeti Park (TANAP) erdészháza (szálláslehetőség nincs). A Poduplaszki-völgyben a Karám-réten (Pod Viszoka-réten) található egy hegymászótábor.
Szálláslehetőség:
A Poduplaszki-völgyben elszállásolási, vagy élelmezési lehetőség nincs.
A Karám-réten (Pod Viszoka réten) lévő hegymászótábort csak szervezett
hegymászók,
és kizárólag a Tátrai Nemzeti Park Hegyi Mentőszolgálata írásbeli jóváhagyásával használhatják.
A tábor kapacitása: 15 sátor 30 főre. Legközelebbi egyéb szálláslehetőségek:
Javorina; valamint a Hunfalvy-völgyi menedékház.
Megjegyzés: A felsőbb mellékvölgyekben bivaklehetőségek vannak.
Megközelítés:
Javorinából kocsiúton a kék turistajelzés mentén a hegymászótáborig (3 1/2 óra).
Átmenet a szomszédos térületekre:
A Javorinából jövő kék jelzés mentén tovább a Kacsa-völgybe (1 óra),
majd a Litvor-völgyön keresztül a Poduplaszki-Marmota-völgy felső reszére (1 1/4 óra).
Tovább a kék jelzésen a Rovátkára s át a Nagy-Tarpataki-völgybe,
a Hosszú-tavi házhoz (1 3/4 óra).
Vagy: A Fagyott-tónál jobbra a zöld jelzésen,
át a Felkai-völgybe, a Sziléziai házhoz (1 3/4 óra).
Ha a Kacsa-völgyben letérünk a kékkel jelzett ösvényről, s a völgy felső szintjére
vezető úton haladunk, rézsút jobbra a Keleti-Vaskapu-hágó széles és meredek,
gyakran behavazott folyósójáig, abban fel a hágóba (2 1/2 óra), s a túloldalon
le az Omladék-völgybe. A Poprádi-tóig 1 1/2 óra az út.
Vagy: A tábortól, az erdőben, jelzetlen ösvényen, egyenesen a Cseh-tóig (1 óra).
Onnan a Fagyott-tó mellett fel a Hunfalvy-hágóba (2 1/2 óra),
s a piros jelzésen 10 perc alatt a Hunfalvy-völgyi házba.
KIS-MOLNÁR (1975 m)
A Kis-Molnár nem túl határozott kettős csúcs a Molnár ÉNy-i gerincén,
a Középső-Molnár és a Berkényés között.
A két csúcsa közül DK-i csúcs (1975 m) a főcsúcs, rajta egy nagy kőgúla,
az alacsonyabb ÉNy-i csúcs a Felső-Berkenyés-csorbához van közelebb.
Hegymászó szempontból különösen
a Poduplaszki-völgy felőli oldala érdekes, ahol, maximálisan 350 m-ig
terjedő magassággal a következő fő formációk találhatók: a (kisebbik)
ÉNy-i csúcs ÉNy-i fala, É-i pillére és ÉK-i fala, a két csúcs közötti
csorbába vezető É-i vályú, valamint a DK-i főcsúcs ÉK-i és K-i fala.
A megközelítés hosszú és bonyolult, ezért külön leírást érdemel.
A Kis-Molnár első megmászása: Térképészek 1897 előtt, még előttük lengyel zergevadászok.
Télen: Józef Lesiecki, Józef Oppenheim, 1914.II.14.
50. MEGKÖZELÍTÉS A PODUPLASZKI-VÖLGYBŐL (ÉK-ről a Felső-Berkenyés-csorbán keresztül)
Részben I, helyenként sziklás terepen vezet; 4 óra.
(A) A Békás-rétről a kék jelzésen, a Békás-patak hídján át (2 perc)
arra a rétre, ahol az út ívelten eltér a patakparttól (5 perc).
Itt a jelzett út balra vezet a Bialka-patak hídján át, és jobbra élesen
elágazik a Poduplaszki Békás-tavak völgyébe vezető jelzetlen ösvény.
(B) A rétről tovább a völgyben, erdőn keresztül a Bialka-patak bal
partja mentén; majd a rosszabbik úton, a Kis-Molnár ÉK-i falának tövébe
vezető nagy, törmelékes folyosóba (25 perc).
(C) A folyosóban addig a helyig, ahol az elkanyarodik balra, mélyebb lesz,
és nagy sziklaküszöböt alkot (45 perc). Ott balra és kissé kitett párkányokon,
füves lépéseken (I) hosszú oldalazás ferdén fel egy bordára, melyet balról,
nagy cirbolyafenyő mellett érünk el (15 perc). A cirbolyafenyőtől, a borda
bal oldalán (törpefenyő), széles, fűvel benőtt áfonyásba, mely a Berkenyés-Barát
meredek sziklái alatt fekszik. Innen a füvön jobbra, sekély, de széles,
füves-sziklás vályúba, mely az előbbi folyosó folytatása (20 perc).
Vagy (a Kis-Molnár ÉK-i és ÉNy-i falai alá):
(D) Jobbra közvetlenül a Kis-Molnár ÉK-i fala alatt (az 54-57. sz. utak
beszállása) egy határozott borda nyergébe, ahol kis cirbolyafenyő nő
(52. sz. út beszállása).
(E) A nyeregből tovább harántollás -- most az ÉNy-i fal alatt -- (51. sz. út beszállása)
-- füves-sziklás padokon, mély folyosó felett.
(F) A folyosóban fel (I), a Felső-Berkenyés-csorbába (1 1/2 óra).
(Lemenet a Poduplaszki Békás-tavi-völgybe a 60/B szerint.)
(G) A Felső-Berkenyés-csorbából a gerincen a Kis-Molnárra (30 perc).
Vagy (a Kis-Molnár K-i fala alatt):
(H) Az említett vályúban, a függőleges K-i fal szélén fel. Kevéssel a vályú
felszökése alatt -- jobbra egy óriási kémény alatt van az 58. sz. út beszállása.
(J) Tovább a vályúban, füvön, sziklán (néhol I), majd ferdén jobbra fel
a Kis-Molnár csúcsára (40 perc).
A-F: Zbigniew Korosadovicz, Jan K. Petecki, 1935.VII.11.
HJ: Józef Orenburg (-Orr), Jan A. Szczepański, 1935.VII.12.
Télen: A Kis-Molnár ÉK-i fala alá való felvonulás esetében
A Poduplaszki Békás-tavi-völgyből a 60/B, 50/FED és 50/H szerint érhetők el a beszállások.
51. A KISEBBIK CSÚCS ÉNy-i FALA
V-, kitett és szép út, szilárd kövön; 3 1/2 óra (Janusz Kurczab)
A fal a Felső-Berkenyés-csorba folyosójából emelkedik, jobbról a Kis-Molnár
ÉNy-i éle, balról az É-i pillér határolja. Falmagasság mintegy 180 m.
Megközelítés: Vagy a Bialka-völgyből, ill. a Poduplaszki-völgyből,
50/A-E szerint (3 óra), vagy a Felső-Berkenyés-csorbából 50/E-F szerint (20 perc).
(A) A fal legalján áthajló sziklák 5 magas sávja húzódik. Ezt a legelőnyösebb
helyen, pár méterrel jobbra a fal közepétől, gyűrjük le. Utána füves-sziklás
lépéseken oldalazás jobbra, majd fel jobbra tartva, egy hasznos állásra,
a fal kiemelkedése álá (biztosító tömb).
(B) A falon enyhén jobbra fel 20 m-t (az elején IV), kis ferde, táblás
padkára, melyen jellegzetes, elvált tömb van. A padkát jobbról tető borítja,
balról pedig enyhén áthajló falacska határolja. A tömbre állunk, onnan kilépünk
a falra, melyen balra mászva jutunk keresztül (V-). Tovább pár méteres harántolás
jobbra, majd fel egy ferde, táblás padkára, melyen két elvált tömb található.
A padka jobb oldáról: Vagy (IV, nehéz):
(C) Harántolás jobbra, enyhén lefelé, egy él mögé, majd néhány métert fel
egy keskeny párkányra. Vagy (rendkívül nehéz):
(D) Egy repedésben 6 m-t fel (V-), a keskeny párkányra.
(E) A párkányról egy repedésben fel (IV), és tovább egy áthajlások alatti
állásra (biztosító tömb). A fal itt már kevésbé meredekebb. Egy táblán, majd egy
rövid kéményben, beszorult tömbök, (IV) fel, könnyebb terepre, melyen újabb, ferde,
8 m-es kéménybe. A kéményben, vagy ennek jobb, majd bal oldali bordáján,
háromszögletes padkára, melyen jellegzetes nagy sziklát találunk. (Jobbra és
balra is fűpárkányok indulnak.)
(F) Egy bordán, a borda jobb oldalán lévő széles kéménybe, abban fel, majd
harántolás balra. Most szabadon fel (II), megkerülve egy táblás felszökést,
jobbra elnyúló füves sávra. Jobbra, majd egy keveset fel, a Kis Molnár ÉNy-i csúcsára.
Andrzej Chojnacki, Janusz Kurczab, 1960.IX.21.
Télen: Wojciech Jedliński, Kazimierz J. Rusiecki, 1968.IV.21.
52. A KISEBBIK CSÚCS É-i PILLÉRE
Helyenként VI (A0); 4 1/2 óra.
A jellegzetes pillér magassága mintegy 250 m. Az ÉNy-i falat választja el az ÉK-i faltól.
Megközelítés: A Poduplaszki-völgyből 50/A-D szerint (3 óra), vagy a
Felső-Berkenyés-csorbából 50/E-F szerint 30 perc.
(A) A nyeregből, a nagy tömbökből álló pilléren 30 m-t fel, majd az éltől balra,
szűk kéményben sziklás-füves terepre. Azon egy padkára, a pillér felszökése alá.
A felszökést egy vályú szeli át. A vályú bal oldalán, egy rövid kéményben (IV),
újabb padkára.
(B) A padkáról rézsút jobbra fel egy ferde állásra, ahonnan harántolás balra,
a vályú bal oldali falán lévő, áthajló repedésbe. A repedésben fel (VI, A0, néhány
szögnek fogásként való felhasználásával), hajlott táblára. Jobbra fel egy elvált
tömbre ás arról jobbra (V-), füves lépéseken, a vályú jobb oldalán, majd fel egy
nagy füves teraszra, már a pillér felszökése fölött.
(C) A terasz fölött a pillér éle keskeny, meredek, késpenge szerű. Ettől balra
10 m-rel, fel egy elvált tömbre, ahol pár métert lépéseken, s egy áthajláson
keresztül (V), füves teraszra. Arról jobbra, a pillér csorbájába, már az
"éles"rész fölött, majd egy kis áthajláson keresztül (IV) füves terepre.
(D) Innen jobbra kioldalazhatunk a gerincre.
(E) A pillér utolsó felszökését balra kerüljük, majd könnyű terepen a csúcsgerincig.
Piotr Misiurewicz, Bernard Uchmański, 1960.IX.4.
Télen: Irena Gellner, Janusz Skorek, 1971.IV.15.
53. A KISEBBIK CSÚCS ÉK-i FALA
V+, leírás hiányzik, 5 (?) óra.
Valószínűleg lengyel hegymászók mászták először, kb. 1969.IX.1-én.
54. ÉSZAKI VÁLYÚ
V, nagyon szép, rendkívül kitett út, a fal-legalsó részeit kivéve tömbkőzet; 4 óra.
A mászás útvonalául szolgáló sziklavályú már messziről jól látszik. A Kis-Molnár
két csúcsa közötti csorbába vezet, az ÉK-i falat átszelve. A felső részén kéményt
alkot, mely lent a táblánal elvész. A mászóút magassága mintegy 300 m.
Megközelítés: Vagy a Poduplaszki-völgy felől, 50/A-D szerint,
vagy a Felső-Berkenyés-csorbából, 50/DEF szerint.
(A) Beszállás jobbra a vályú aljától, ahol jobbról fűpárkányok érkeznek
a vályúhoz. A párkányokon balra (IV), egy nagy padkára, mely már a vályúban van.
Innen egy falacskán 20 m-t fel (IV), újabb padkára. Erről füves-sziklás terepen
50 m-t enyhén balra fel, a fal törésénél lévő padkára.
(B) A padkáról nagyon kitett, 10 m-es harántolás balra az él mögé,
előnyös lépésre. Innen egy repedésben 5 m-t fel (V), majd ferdén jobbra
egy állásra. Tovább jobbra, lemezes párkányon, a vályúba, s annak bal oldali
falán 8 m-t fel, majd balra, kissé furfangosan, és végül 2 m-t fel (V-) egy
füves teraszra. Erről 4 m-t jobbra egy táblára és 10 m-t fel egy falon (V),
áthajlás alá. Onnan egy lépéssel jobbra, könnyű terepre és azon a vályú kis,
füves katlanához.
(C) A kis katlan fölött a vályú mély kéményben folytatódik. A kéményben,
majd annak bal oldalán, jó kőzeten, néhány kötélhosszt fel, a végén enyhén jobbra,
könnyű, füves-sziklás terepre. Azon vagy egyenesen a főcsúcsra, vagy füves
repedésben a két csúcs közötti csorbába, és onnan balra a főcsúcsra.
Zbigniew Korosadovicz, J. Wawrzyniec Żuławski, 1935.VII.26.
Télen: Jan Mostowski, Maciej Popko, 1960.III.14.
A főcsúcs ÉK-i fala
A fal magassága mintegy 350 m. Jobbról az É-i vályú, balról a K-i fal határolja.
A fal jobb oldalán egy nem túlságosan kifejezett pillér húzódik.
Megközelítés: A Poduplaszki-völgyből 50/A-C szerint (2 óra), és még
kissé jobbra a D-variáns szerint; Vagy a Berkenyés-csorbából az 50/DEF alapján.
55. KURTYKA ÚT (A FŐCSÚCS ÉK-i FALA JOBBOLDALI PILLÉREN)
Szélsőségesen nehéz, VI (egy helyen VI+), szép út, szilárd kőzeten; a tátrai
mesterseges segédeszközök nélkül mászóutak között egyike a legnehezebbeknek; 15 óra.
(rajz van, de használhatatlan)
A fal jobb oldalán jellegzetes, sárga, áthajló kémény látható, mely
füves katlanba vezet. Ettől a kéménytől jobbra található a fal fölső részében a
kerekded pillér, mely lent sima homlokfalat alkot. Kissé jobbra a pillér legfölső
homorulatának esésvonalától, a fal legalsó részén is van egy kis füves katlan,
mely fölött emelkednek a kéményt elzáró aláhajlást is létrehozó fehér, áthajló falak.
(A) Meredek füvön ferdén jobbra, ennek az utóbb említett katlannak a bal szélére.
Fűpárkányon pár métert balra, és rézsútosan tovább balra, egy falacskán keresztül (IV),
a legfelső fűpárkányra, melyen 10 m-t balra, egy jellegzétes bevágásba. Abban végig
fel (V+), és füves lépéseken a fal letörése alá. Ott 5 m-es jobbharántolás,
közben legalább két törpefenyő bokor. Közvetlenül a második után enyhén jobbra fel,
egy jellegtelen bordára, és azon 4 m-t fel (V+, VI), füves állásra. Tovább a borda
jobb oldalán 4 m-t fel (V+), májd ferdén jobbra -- előbb egy falacskán, a végén
füves lépéseken (IV) -- egy füves padka bal szélére. Innen vagy (nehezebb?):
(B) Ferdén balra, pár métert fel, egy, a faltól elvált tömbre. Vagy (nagyon nehéz):
(C) Pár métert visszafelé, és 8 m-es harántolás balra egy cirbolyafenyő irányában (IV),
a jellegzetes, elvált tömbig, majd 4 m-t fel, balról a tömbre (IV).
(D) A tömbről egy falacskán át (V) nagy, füves, átfedett, ferdén jobbra húzódó
padkára. Füves lépéseken, közvetlenül a padka áthajlása alatt, 10 m-t fel,
egy mélyedésbe. Arról kissé fel és jobbra, majd közvetlenül egy törpefenyő mögött,
áthajláson keresztül (VI) fel, egy aláhajlásokkal fedett, rövid kéménybe.
A kéményben, majd az áthajláson jobbra (V+), és tovább fel, enyhén jobbra,
15 m-t (V), nagy füves padka jobb oldalára, a fal középső letörése alá.
(E) Innen jobbra kioldalazhatunk a nagy vályúba: a padka jobb széléről
jobbra fel, egy 5 m-es falacskán át (V), újabb padka bal szélére, és tovább
az 54. sz. útba, még annak fő nehézségei előtt.
(F) A fűpadkáról pár métert balra, annak megszakadásáig (pár méterrel lejjebb
újabb párkány kezdődik). Itt 8 m-t egyenesen fel (VI), egy áthajlás alá,
melyet jobbról kerülünk (V). Most kissé fel, és ferde harántolás balra (V+),
kerülve egy cirbolyafenyőt, pillangó-alakú plafon jobb szélén lévő füves állásra,
nagy szabad tömb mellé.
(G) Innen 10 m-t rosszul rétegzett sziklán fel (V, VI), előnyös füves
állásra. Arról 2 m-t fel egy ferde párkányra, előretolt sziklák alá.
Most ferdén jobbra egy határozott sziklafogra, melyről 3 m-es harántolás balra,
és tovább egy falacskán fel, füves-sziklás vályúba, balra a nagy sziklafogtól.
(Ez már a fal alja óta látható, a füves állástól 4 m VI+, majd V+).
A vályúban pár métert fel, áthajlások alá (II).
(H) A vályúból jobbra oldalazhatunk az 54. sz. útba.
(J) Harántolás balra egy függőleges falon keresztül (V) egy cirbolyafenyőhöz,
s kissé fel (V) nagy, sárga plafon alatti fűpárkányra. (Kissé feljebb nagy
cirbolyafenyő.) A fűpárkány bal széléről fel (V-), balról kerülve a plafont,
kissé balra, a cirbolyához, egy párkányra. Most 40 m-t ferdén jobbra fel (III,
az utolsó méterek IV), a pillér csorbájába. A pilléren 30 m-t fel (III+),
előnyös padkára.
(K) A padkáról könnyebb terepen, a pillér felszökésének jobb oldalán,
80 m-t fel (helyenként II), már az 54. sz. úttal közösen, a a két csúcs közötti csorbába.
Első megmászás:Michał Gabryel, Janusz Kurczab, Wojciech Kurtyka, 1970.VII.13-14. (az út alsó és középső része);
valamint 1970.VIII.2 (felső rész)
Télen: Jerzy Kalla, Jerzy Kukuczka, Zbigniew Wach, 1971.IV.16-18. (az első bevágás A1,
utána klasszikus)
56. ÚT A FŐCSÚCS ÉK-i FALÁNAK KÖZÉPSŐ RÉSZÉN
V+, egy helyen VI, A1-A3-as szakaszokkal; szép út, sok klasszikus
és technikai jellegű nehézséggel; 20-25 óra.
(A) A fal középső részén jellegzetes, nagy áthajló kémény húzódik enyhén
jobbra fel, a plafonok első sávjánál repedést alkotva. Beszállás a falba
a kémény esésvonalában. A fűvön 30 m-t fel, mígnem a kémény kifejezettebbé
válik. A jobb oldalán, kis falacskán fel 15 m-t, majd harántolás balra,
egy sekély bevágásba, melyben fel (V+), nagy, előnyös párkányt képező
fűpadkára, Itt standol az 57. sz. út is.
(B) Innen jobbra, fölfelé meg lehet kísérelni a feljutást a nagy kémenyben.
(C) A padkáról egy falacskán keresztül 10 m-t fel, kis, sekély, füves katlanba.
Abból előbb kissé ferdén balra, majd jobbra, egy plafon alá. Áthajló terepen,
törékeny, szűk kéményben -- balról egy párkányra (V+, A1-A3). Balra kerülve
egy keskeny plafont, enyhén jobbra futó nem túl hátározott repedés segítségével
(V+ A1-A3), sziklapárkányra, melyen cirbolyafenyő áll. Tovább, enyhén balra fel,
ferde sziklapárkányok és falacskák rendszérén keresztül (V+), könnyű terepre,
s azon egy, a fal nagy részén végighúzódó sávra.
(D) Ezen a sávon érhető el az 57. sz. út.
(E) Jobbra, az él mögé, és egy áthajló bevágásbsn fel (V+, A1),
könynyebb terepre. Most füvön és sziklákon fel egy nagy, törpefenyős párkányra.
(A párkányról balra lefelé füves sáv húzódik az alsó párkányhoz).
(F) A párkány bal széléről egyenesen, áthajláson keresztül (V+) egy
vízmosásba. A vízmosás bevágásában fel, kis áthajlás alá, majd
10 m-es traverz balra (V, VI), nagy háromszögletű tömbig. (Innen leereszkedhetünk
egy előnyös párkányra.)
(G) A tömbről 15 m-es traverz jobbra, áthajló falak tövében, majd egy
elvált tömbön keresztül, fel és ferdén balra, át egy aláhajló falacskán (V, A1, A3),
kis állásra, többé-kevésbé már a plafonok második sávja alatti meredek táblára.
(H) A táblán a plafon alá, keresztül rajta, rézsút balra, határozott
repedés-rendszerig, melyben fel (V+, A1 és A2), könnyebb terepre, egy széles
bevágásba. Áthajló falakat kerülünk balra, majd harántolás jobbra a falak
fölött, és könnyebb terepen a csúcsra.
Eugeniusz Chrobak, Andrzej Heinrich, Andrzej Mróz, Lucjan Sadu¶, 1964.IX.3-5.
57. ÚT A FŐCSÚCS ÉK-i FALÁNAK BAL OLDALÁN
VI (vagy V+?); sok nehézség (V és VI), nagyon kitett és szép út; 7 óra.
Az ÉK-i fal itt a legmagasabb, kb. 350 m. A fölső részen sárga áthajlások húzódnak,
és alsó részen egy nagy, 80 m-es bevágás látható, mely az útvonal egy részéül szolgál.
Ezen bevágás és az É-i vályú között található az 56. sz. út leírásánál említett
világos, áthajló kémény.
(A) Beszállás a falba, annak legalsó pontján. Fűvel benőtt táblás sziklákon
40 m-t fel egy szabálytalan bevájásba (mely a fentebb említett 80 m-es bevágás
esésvonalától jobbra van). A bevágásban 30 m-t, át egy sztklaküszöbön (IV), nagy,
előnyös parkányra. (Itt találkozunk az 56. sz. úttal.)
(B) A párkányról balra, nagyon meredek bordára, melyen fel (V) egy lentről is
látható párkányra (cirbolyafenyő). A párkányról 25 m-t balra (IV) a 80 m-es bevágáaba.
A bevágás jobb oldalán 20 m-t fel egy kis állásra, a bevágás aljára (a végén 10 m V).
Az állásról: Vagy (rendkívül nehéz):
(C) Tovább a bevágásban, két áthajláson keresztül (V), majd enyhén balta tartva,
egy párkányra. Vagy (V-):
(D) Harántolás balra, a bevágást szegélyező pillérre, és azon enyhén jobbra
a párkányra. A párkányról: Vagy (VI, A0):
(E) Nagyon ívelten fel, jobbra az F-variánsnál említett repedéstől, majd
kötélharántolás balra, az F-re és azon tovább. Vagy (V):
(F) A párkány bal széléről egy repedésben 10 m-t fel (V), és tovább, már
könnyebben, 25 m-t enyhén balra, az első tönkre. Arról 15 m-t fel (III),
a második, határozottabb tönkre. Innen elhagyhatjuk a falat, a következő módon (III):
(G) A második tönkről 60 m-t balra, és részben lefelé, meredek táblákon;
tovább nagyon meredek füvön abba a vályúba, melyben az 50/H útvonal vezet.
(A további harántolás útvonala a Berkenyés-Barát falának alsó részén Paryski/1101B
alatt található.)
(H) A második tönkről függőleges falon 15 m-t fel, majd balra egy táblára,
melyen sekély repedés van. A repedésben fel (V-) egy meghajlott táblára,
a nagy sárga áthajlások alá. A tábláról függőleges pilléren keresztül jobbra (V),
és egy falacskán fel (V+), 3 m-t, keskeny párkányra. A párkányon 3 m-t jobbra,
egy áthajlás alá, melyen át egyenesen fel, újabb áthajlás alá, ahonnan:
Figyelem! A J- vagy K-variáns részben rosszul van leírva!?)
vagy (VI, előnyösebb):
(J) Harántolás az áthajlás alatt, jobbra 3 m-t, és tovább egy pilléren
keresztül egy teraszra (4 m VI). Vagy (VI, kevésbé előnyös):
(K) Az utolsó aláhajlást a bal oldalán átmásszuk (V), és tovább 3 m-t fel
egy függőleges falacskán, majd egyenesen jobbra 6 m-t, függőleges pilléren
keresztül, meredek táblára. A tábláról, kis plafon bal oldalán 5 m-t fel,
a teraszra (az utolsó 12 m VI).
(L) A teraszról lépés jobbra és 4 m-t fel, majd: Vagy (könnyebb):
(M) Harántolás jobbra egy vályúba, melyben fel, áthajlás alatti nagyon
meredek táblára. Vagy (rendkívül nehéz):
(N) Balra egy átfedett padkán (V+) és egy falacskán 5 m-t fel, a nagyon
meredek táblára.
(O) A tábláról balra 10 m-t (IV), egy pillér élére, majd 50 m-t egyenesen fel a csúcsra.
Jerzy Czerczuk, Maciej Gryczyński, Józef Nyka, Adam Szurek, 1960. IX.4.
Télen: Krystyna Lipczyńska, Eugeniusz Chrobak, 1963.XII.2-3.
58. ÚT A FŐCSÚCS K-i FALÁN
VI, sok mászási nehézséggel (V és VI), rendkívül kitett és szép út; 5 óra.
A K-i falon hatalmas kémény húzódik, mely az 50/HJ útvonalául szolgáló hosszú
vályúból indul. A fal magassaga kötéptájon mintegy 200 m, a fal alapja nagyon ferde.
Megközelítés: A Poduplaszki-völgyből 50/ABCH szerint,
vagy a Berkenyés-csorbából 50/FEDH alapján.
(A) Kevéssel a nagy vályú felszökése alatt óriási áthajló kémény indul jobbra,
keresztül az egész falon. Először egy jellegtelen bordán, a kémény jobb oldalán
mászva (IV), előnyös párkányra, melyen egy kőtömb van. A párkány fölött fehér,
áthajló sziklák emelkednek, és enyhén balra, fölfelé ferde plafon húzódik,
ami bevágásba megy át. A bevágás a fölső részében balra kanyarodik, és újból
tetőáthajlást hoz létre. A tető alatt egyenes hasadékkal átvágott tábla található.
(B) A párkányról (innen 60 m folyamatosan V, vagy VI) a ferde plafon
alatt egy tábla szélére (V). Az áthajláson át a bevágásba, melyben fel
az egyenes hasadék alá, és balra egy kis lépésre. Innen oldalazás a táblán
balra, s a végén le egy áthajlásig, mely elzárja a kémény beszállását.
Ott fel és enyhén balra, az áthajláson át a kéménybe.
(C) A kéményben fel egy hatalmas beékelődött tömb alá, melyet jobb
oldalról mászunk át. Tovább egyenesen a kéményben (rendkívül kitett) egy
tetőáthajlás alatti nagy párkányra (a legnagyobb nehézségek vége).
(D) Jobbról át a plafonon (III), további áthajlások alá. Onnan ferdén
balra fel (IV), könnyű terepre, s ezen jobbra fel a főcsúcsra.
Michał Gabryel, Andrzej Gierych 1969. IX.27.
59. LEMENET EGYENESEN Ny-ra (a Poduplaszki Békás-tavak völgyébe)
Könnyű lemenet; a tóig 1/2 óra, a Békás-rétig 1 1/2 óra.
(A) A főcsúcsról füves-köves lejtőn, ritka törpefenyőben egyenesen le az
Alsó-Békás-tóhoz.
(B) A tópartról jól kivehető, jelzetlen úton le a Bialka-rétig,
ahol elérjük a kék jelzést.
(C) A kék turistaúton lefelé, néhány perc alatt a Békás-rétig (1 óra).
60. LEMENET A BERKENYÉS-CSORBÁN KERESZTÜL (a Poduplaszki-Békás-tavak völgyébe)
Könnyű lemenet; a tóig 3/4 óra, a Békás-rétig 1 3/4 óra.
(A) A főcsúcsról a gerincen 20 perc alatt a Berkenyés-csorbába.
(B) A Berkenyés-csorbából füves terepen egyenesen Ny-ra, Le az
Alsó-Békás-tóhoz.
(C) Innen az 59BC szerint le a Békás-rétre (1 óra).
GANEK (2459 m)
A hármas csúcs a Ruman-völgy, a Cseh-tavi-völgy és a Kacsa-völgy között helyezkedik el,
ahol a DNy-ról érkező főgerinc élésen DK-nek fordul.
A főcsúcstól ÉNy-ra a Középső-Ganek-rés, Középső-Ganek, Kis-Ganek-rés, Kis-Ganek található.
A Kis-Ganektól elágazó É-i mellékgerincen a Kacsa-völgyi-torony és a
Kopár-tornyok emelkednek. Az egész masszívumot DK-ről a Ganek-rés választja el
a Ruman-csúcstól, DNy-ról pedig a Ruman-csorbák a Tátra-csúcstól. Mindhárom oldalra
meredek falakkal szakad le. Legnagyobb közülük a 750 m magas ÉK-i fal a Kacsa-völgy
felől. A falat balról a mély Stanisławski-folyosó határolja. Ettől jobbra a szintén
jellegzetes ¦wierz-folyosó húzódik a Középső- és Kis-Ganek-résbe.
A két folyosó között a hatalmas ÉK-i pillér emelkedik, mely kb. 150 m-rel a völgy
fölött, az önálló tornyot alkotó ún. Ganek-púp után kezdődik. A Ganek-púpot két
oldalról két meredek folyosó, az Kupczyk-folyosó, illetve a Birkenmajer-folyosó szegélyézi.
KIS-GANEK ÉNY-FAL -- GANEK-KARZAT
A Kis-Ganek ÉNy-i falának mintegy 2/3 magasságában, sajátos, széles, törmelékes karzat
húzódik, két részre osztva a falat. A felső rész hegymászó szempontból könnű és érdektelen.
Ezzel szemben az alsó rész, a kb. 280 m magas, teljesen függőleges, fölül áthajló fal
egyike a legnehezebb tátrai mászóhelyeknek.
Megközelítés: A völgyben lévő hegymászótábortól a Fagyott-tóig 1 1/2 óra.
A tótól ferdén jobbra fel, füves lejtőn, majd a sziklaküszöbön átvezető folyosóba,
annak feléig. Onnan rézsútosan egy padkán jobbra, füvön és kisebb sziklaküszöbön keresztül,
nagy törmelékmezőre. A törmeléken egyenesen a Karzat tövébe (3/4 óra, összesen 2 1/4 óra).
61. PU©KÁ©-PILLÉR
V-, kitett mászás szilárd kövön; 4 óra.
A falat jobbról az elég határozott Ny-i pillér szegélyezi, mely alul V-alakban mélyen
lenyúlik a törmelékbe. A pillér alsó részét többnyire nem másszák, mivel az kellemetlen
és könnyű füves-sziklás terepen vezető 3-4 kötélhossz.
(A) A katlanból, a fal közepe alatt, jobbra húzódik egy padka, a pillérre.
A padka jobb széléről áthajló kéményben kitett táblára (IV), és tovább közvetlenül
az élen mintegy 100 m-t, nagy, ferde táblára, mely fölött sötét, sima, áthajló fal emelkedik.
Itt 10 m-es nehéz harántolással balra (V-), majd 3 m-t egyenesen fel. Kitett lépés egy
kis, jobbra húzódó folyosóba. Jó lépéseken meredek táblára jutunk, a csúcs-szakasz alá.
A tábla helyenként füves és vizes. 50 m után áthajló és sima falhoz érünk (mely már a Karzat
szélére vezet), nagy biztosító tömbhöz. Innen nagyon nehéz 20 m-es harántolás balra (V-),
hosszú lépés egy vizes, füves kéménybe, melyben fel egy nagy tömbhöz. Innen 8 m-es
harántolás jobbra, vizes lépéseken, majd nagy és nehéz átlépés egy nagy táblára,
és azon egyenesen, egy áthajláson keresztül, jó lépéseken a Karzat jobb szélére.
Jolana Petrlová-Pospíąilová, Arno Puąkáą, 1948.VII.26.
Télen: Veigl testvérek és mások, 1959.III.
62. STANISŁAWSKI-KÉMÉNY
V-, kitett, nagyon szép út; 4 óra.
A mászóút a fal jobb szélén, a Puąkáą-pillértől balra lévő határozott kéményben vezet.
(A) A katlanból, a fal közepétől jobbra, egy falacskán keresztül, sziklás-törmelékes
sávra. A sávot követjük, amíg az egy nyílt falban megszűnik.
(B) A sáv vége előtt fel egy falacskán, és sziklalépcsőkön 25 m-t nagy sziklák
közötti padkára. (Innen indul jobbra a Puąkáą út)
(C) Tovább jobbra, a borda élére, és egy tömbön át fel. Innen már látható a fal felső
részén végighúzódó nagy kémény. A borda ellaposodó hátát repedés szeli át. A repedés
kezdetétől: Vagy (könnyebb):
(D) Pár métert jobbra le, és egy falacskán át balról egy rövid kéménybe. Abban,
egy sziklaablakon át, sziklákkal fedett jó teraszra. Vagy (nehezebb):
(E) Pár métert balra egy repedésig, mely a sarok mögé húzódik, s a repedésben 12-15
m-t fel. A repedés vége előtt pár métert jobbra, a sziklákkal fedett teraszra.
(F) A teraszról egy rövid kéményig, és közvetlenül annak sarkától
balra, a sziklákra. Ott fel, a nagy kémény kezdetéig. A kéményben 25 m-t fel,
annak első lépcsőfoka alá. Az alacsony áthajláson és egy beszorult tömbön keresztül
egy állásra kerülünk. Most pár métert a kémény jobbfalán fel, majd balra, vissza a kéménybe.
Abban tovább fel, mígnem a kémény két részre válik. Onnan: Vagy:
(G) A jobb oldali ágon magas, törmelékes padkára, majd azon pár métert balra. Vagy:
(H) A bal oldali ágon, a beszorult tömbön keresztül, egyenesen a törmelékes padkára.
(I) Tovább a kémény alján a második lépcsőfok alá. Azt kissé balra
tartva gyűrjük le, majd az összeszűkülő kéménybén egy nagy padkára jutunk, a harmadik,
hatalmas lépcsőfok alá. A kémény feneke 15 m-es táblát ás áthajló falacskát képez.
Afölött kis padka található, s fölötte a kémény nagyon szűken és felülről egy kőtömbbel
áthidaltan folytatódik.
(J) Törékeny tömbökön egy repedésig, balra a falacskától. A repedés és a falacska
is áthajló. Előbb a repedésben egyenesen fel, beszorult, ingó kő alá. Most a falon
jobbra, majd fel az említett kis padkára, a szűk kémény kezdetére.
(K) A sima, nagyon szűk és vizes kéményben egy áthajlás alá, melyet átmászunk.
Az aláhajlás és a beszorult tömb között 5 m-es alagút van. Az alagúton át a tömbre.
Onnan jobbra, egy hasadékba. Abban pár métert fel, majd alacsony áthajláson keresztül,
a kémény függőleges, kiszélesedő része alatti állásra. A kéményben az azt elzáró
áthajlások alá. Tovább:
Vagy (V-, 2 szög segítségével): 3 m-es harántolás jobbra egy, a bordán lévő táblás padkára.
Vagy (V-): Nem megyünk egészen az áthajlások alá, hanem a kémény bal oldali falán
egy kis szegélyre mászunk, majd a jobb falon lévő lépésre. Arról rövid harántolás jobbra
a bordán lévő padkára.
(L) A padka bal széléről pár métert egyenesen fel, egy hajlott táblára. Jobbra, a borda
éle mögé, majd vissza az élre. Onnan, nem túl magas, sima lépcsőn keresztül, 3 m-t
vízszintesen jobbra, majd néhány lepésen, egyenesen fel a Karzat jobb szélére.
Wiesław Stanisławski, Marek Żuławski, 1931.VIII.19.
Télen: Karel Cerman, Radovan Kuchař, Jiří Maąek, Bohumil Svatoą, 1955.III.4-5.
63. ORŁOWSKI ÚT
VI-; nagyon kitett út, végig szilárd kőzet; 6 óra.
(A) Beszállás: A katlanból, a fal közepe alatt, kissé jobbra 50 m-t fel,
a bal oldali bordán, egy piros, fönt áthajló bevágásba, és a végén az aláhajláson
keresztül egy állásra. Onnan tovább fel, újabb, határozott bevágásig.
(B) A vörös táblától, előnyös padkákon pár méteres harántolás jobbra, egy
jellegtelen kéménybe. Abban egy kis tömbre. Rövid harántolás balra, majd egy
bevágásban fel, elálló tömbre. Erről balra, újabb elálló tömbön át arra a helyre,
ahonnan egy nagy tábla látható. A tábla bal alsó sarkától egyenesen fel egy hasadékig,
s annak mentén jobbra, elálló tornyocska és a fal közötti csorbába, majd a toronyra.
(C) A toronyról 10 m-t jobbra fel, majd 20 m-t rézsútosan balra felfelé,
megkerülve a bordát, nyílt falon lévő kis padkára (stand egy elálló tömbnél).
Tovább balra, egy bevágásig, és abban egy állásra. Arról egy táblán keresztül harántolás
jobbra, újabb bevágásba, amelyben végig fel. Utána harántolás jobbra, kéményszerű
bevágásba, a borda éle mögé. A bevágásban egyenesen fel, annak végződéséig, egy kis
állásra, és harántolás jobbra, áthajló sziklák alatti ferde kis padkára. Innen
a falacskán át egyenesen fel, az újabb bevágásban lévő standig. Onnan, átlépve
a bordán, 10 m-t balra, nagy, táblás mélyedés alá. Egyenesen fel, újabb táblára.
(D) Az említett tábla bal felső sarkából harántolás balra egy tömbre,
és tovább ferdén balra, hasznos kis mélyedésbe, már egy elálló és eddig nem látható
tornyocska mellett. Egyenesen fel a toronyra, és balra fel egy nagy, megrepedt táblára.
A táblán jobbra fel egy, a tábla szélén lévő állásra. Tovább pár métert fel és balra,
kis bordán keresztül, újabb táblára, meredek bevágás tövében lévő kis mélyedésbe.
A bevágásban egyenesen fel egy jó standra. Arról balra és fel egy padkára,
majd tovább balra fel, a végén kis aláhajláson keresztül, a Karzatra.
Tadeusz Orłowski, J. Wawrzyniec Żuławski, 1943.VIII.6.
Télen: Ivan Gálfy, Jaroslav Sláma, Ivan Urbanovič, Juraj Weincziller, 1959.III.3-4.
64. STUDNIČKA ÚT
VI, nagyon kitett, a felső része kimerítő, 12 óra.
Az Orłowski út és a Łapiński-Paszucha-kémény között, a fal harmadában feltűnő
pillér húzódik. Mindkét oldalról sima szöglet szegélyezi. Följebb a pillér
megszűnik a sima és áthajló falban.
(A) Beszállás: A katlanból, a fal közepe alatt. A pilléren fel, és a szembeötlő
ferde bevágásban balra. Áthajló tömbbel díszített nehéz falacskán és egy bevágásban
(a végén nagy szabad kő), a pillér csúcsára. Innen jobbra, a sarok mögé, és 8 m-t
vízszintesen, egy táblán keresztül, áthajlások alatti szögletbe.
(B) A tábláról, egy csaknem vízszintes hasadék mentén, az áthajlás plafonja alatt
jobbra, és egy vizes falacskán fel, kis teraszra. Innen rövid bevágásban egy odúba.
Az odú mennyezetén hasadék húzódik, mely a sima falon is folytatódik (a hasadék
mintegy 5 m hosszú). Ebben a hasadékban fel (V+). A végén a kerekded pillér mögé jutunk,
mely balról határolja az odút. Mintegy 3 m-t le.
(C) Itt óriási beszögellés kezdődik, mely a Karzaton ér véget. Előbb a szögletben,
majd a bal oldali falon (V+). A Karzat pereme alatt vissza a szögletbe (VI),
és egy kis padkán át a Karzatra.
Karel Hauschke, Zdenek Studnička, 1960.IX.22.
Télen: Zdenek Studnička, Pavel Černík, 1961.IV.22-23.
65. ŁAPINSKI és PASZUCHA KÉMÉNYE
VI, két helyen A1, klasszikusan VI+, nagyon kitett, egyike a Karzat legszebb útjainak; 10 óra.
A fal közepétől kissé balra húzódik a mély, több helyen áthajló, végig vizes kémény,
mely az alján mintegy 50 m-es, táblás lejtővel esik a katlanba.
(A) Beszállás: A fal közepe alatt, a katlanban enyhén balra, az említett kémény alá.
Fűvel benőtt falacskán -- párkányok és sziklalépcsők segítségével -- 25 m-t egyenesen fel,
vizes áthajlás alatti párkányra (IV). Az áthajlásan keresztül (V) fel, majd egy falon
20 m-t balra, a tulajdonképpeni kémény kezdeténél lévő padkára. A kéményben fel,
annak első nagy áthajlása alá, melyet a bal oldali párkány-rendszeren, szög segítségével
gyűrjük le (V+). A párkányról: Vagy (szélsőségesen nehéz, csak száraz kőzet esetén praktikus):
(B) Kissé jobbra, majd egyenesen fel, függőleges, sima, általában vizes falacskán.
A végén vissza a kéménybe, egy mélyedésbe. Vagy (szélsőségésen nehéz):
(C) A kéményben fel -- két áthajláson át a mélyedésbe.
(D) A mélyedésből a kéményben 25 m-t fel, majd balra egy fűpárkányra.
(E) A párkányról 4 m-es falacskán egy ferde, megrepedt táblára. Onnan vagy (VI):
(F) Ferde harántolás a táblán jobbra, és nagyon hosszú lépés egy repedésbe,
melyben vissza a kéménybe, és abban egy mélyedésbe (összesen 10 m). Vagy (V):
(G) A falacskán 8 m-t egyenesen fel, áthajlások alá, s ott jobbra, a kémény bemélyedésébe.
(H) A bemélyedésből ferdén jobbra fel egy elvált tömbre.
(J) A tömbök fölött egy bevágás húzódik fölfelé, régi szögekkel. Ne másszunk
ebbe az irányba!
(K) A tombökről balra és fel egy áthajlás alá, a kéménybe, s az áthajlás alatt balra
egy ferde párkányra.
(L) A párkányról a falon 12 m-t fel, egy repedésben, a kémény bal oldalán lévő
háromszögletű padkára. Majd a kémény jobb oldalán fel, utóbb a kéményben, annak végéig.
Ezt követően: vagy (V):
(M) A kéménynek mintegy meghosszabbítását képező bevágásban kissé fel (az N-variánssal
együtt), majd 4 m-es szöges harántolás jobbra, egy párkányra, melyről egyenesen fel
a bevágás fölötti második párkányra. Vagy (V):
(N) A bevágásban 40 m-t fel, annak végéig, ebből 15 m-t szögelve (A1), s utána
ferdén jobbra, könnyű terepre, a párkányra. Onnan vagy (V):
(O) Pár métert ferdén jobbra fel, újabb, áthajló bevágás kezdetéig, melyben szög
segítségével fel, a Karzat középső részére. Vagy (III):
(P) Rézsút balra egy kéménykében fel, majd 3 m-es harántolás balra, és egy törékeny
pilléren a Karzat középső részére.
Czesław Łapiński, Kazimierz Paszucha, 1944.IX.6-7.
Télen: Budín, Kolínko, Miroslav Matras, Veselý, 1960.IV.18-19.
66. ĎURANA-POCHYLÝ ÚT
VI, néhány helyen A2, rendkívül kitett, szép út, szilárd kőzet; 12 óra.
(A) Beszállás a klasszikus út beszállásánál. Egyenesen a táblán fel, könnyebb lépésekre,
majd balról kerülünk egy üreget. Onnan jobbra, egy széttöredezett lépésen keresztül, és egy
elvált tömbig (biztosítóhely).
(B) Innen egyenesen fel, két plafon közötti áthajláson keresztül (A2), majd egy
hasadékban annak végéig (A2). Újabb áthajlás következik; tovább balra a pillérre,
könnyebb lépésre (az első megmászás bivakhelye).
(C) Tovább egy falacskán keresztül jobbra, és át egy lépcsőzetes, sima táblán,
határozott beszögelésbe (A2). A beszögellés bal oldali falán (A2, IV+) a Karzat bal szélére.
Ján Ďurana, Pavol Pochylý, 1963.IX.11-12.
Télen: Ján Ďurana, Pavol Pochylý, 1964.IV.12-13.
67. KLASSZIKUS ÚT
Helyenként IV, kitett, nagyon szép út; 2 1/2 óra.
(A) Beszállás a katlanból, a fal közepe alatt, ahonnan balra fölfelé határozott
repedés húzódik, mely a falat átszelve a Karzet bal szélén végződik. A katlanból
sziklapárkányokon ferdén balra fel a repedésig, mely meredek, részben táblás folyosóként
indul. Ebben néhány kötélhosszt fel egy nedves, törmelékes fülkéig, amely fölött a
sziklák áthajlást alkotnak. Innen egy meredek táblán keresztül harántolás balra,
a repedést balról kísérő széles bordára. A borda jobb oldalán fűvel és mohával benőtt
sziklákon, lépcsőkön és falacskákon fel, egyre nehezebben. Ahol a borda függőlegessé válik: Vagy:
(B) A bordát jobbról kerülve, fel egy nagy törmelékes állásra, a borda 10 m-as falacskája fölé. Vagy:
(C) Balról, a 10 m-es falacskán keresztül a nagy törmelékes állásra.
(Ne folytassuk az utat a párkányokon jobbra!)
(D) Az állásról fel egy további padkára, mely fölött a borda függőleges, sima,
és alul áthajló bevágással díszített fala emelkedik. Innen vagy (IV):
(E) A bevágásban enyhén jobbra fel a borda élén lévő kis nyeregbe (jó biztosítóhely).
Vagy (III, nagyobb kitettség):
(F) A bevágás kezdetétől pár métert vízszintesen balra, a borda éle mögé, és egy
jobbra fölfelé futó repedésben a kis nyeregbe.
(G) Efölött a borda elvész egy mély, függőleges kéményben, melyet ez a borda két
repedésre oszt. A jobb oldali repedésben, majd kéményben, néhány áthajló tömbön keresztül,
kis törmelékes padkára, melyen beékelődött tömbök vannak. A padkáról a kémény bal oldalán,
nagyon törékeny és függőleges falon a Karzat bal szélére.
Ignacy Król, ifj. Władyslaw Kulczyński, Józef Lesiecki, 1911.VII.27.
Télen: Włodzimierz Gosławski, Kazimierz Paszucha, 1939.IV.13.
68. LEMENET A KARZATRÓL AZ ÉK-I GERINCEN A KOPÁR-CSORBÁRA
Helyenként II, nagyon praktikus, a leggyorsabb lemenet; 3/4 óra.
(A) A Karzat bal széléről indul az ÉK-i gerinc, mely a Karzat falát választja
el a Ganek ÉK-i falától. A Karzat szélétől enyhén lejtő gerincen le, és röviddel
utána meredek folyosóban jobbra (a Kacsa-völgy felé), s a gerinccel párhuzamos padkákon
a Karzat alatti nyeregig.
(B) A nyeregből, átkelve a gerincen, annak Ny-i oldalára (a Cseh-tavi-völgy felé),
ferdén jobbra le, egy meredek folyosóig. Abban 30 m-t le, majd vízszintesen jobbra
a zergeösvényen a Kacsa-völgyi-torony alá, a Kopár-csorbára (3/4 óra). Onnan vagy:
(C) Jobbra, mély, törmelékes-sziklás folyosóban le a Kacsa-völgybe (1 óra). Vagy:
(D) Törmelékes padkán balra, s egy ösvényen le a Ganek-karzat fala alá,
és a megközelítési útvonalon le a Cseh-tavi-völgybe (1/2 óra).
69. LEMENET A KARZATRÓL A KELETI-RUMAN-CSORBÁBA
Helyenként II, szövevényes terepen, törékeny kőzeten vezető lemeneti útvonal; 1/2 óra.
(A) A Karzat jobb széléről nagyon jellegzetes, meredek folyosó vezet a Ruman-csorba
faláig. A folyosó fölött, a Kis-Ganek Ny-i gerincén határozott kis sziklatű emelkedik,
az ún. Berci-torony.
Sziklákon, füvön és párkányokon meredeken a tűig, egy repedésbe, mely a tű mögötti
csorbából (Berci-rés) indul.
(B) A repedésben, törékeny sziklákon le egy kitett párkányra, mely a gerinc alatt
enyhén lefelé a Keleti-Ruman-csorbába vezet (1/2 óra).
(C) Vagy a repedésben fel a tű mögötti nyeregbe, s a Ruman-völgy felőli oldalon
enyhén jobbra, Keleti-Ruman-csorba alá.
(D) A csorbából egyenesen le a Ruman-völgybe, fényes, sima táblákon,
majd egy repedésben, és végül kissé balra le a törmelékre (1/4 óra).
Tovább le a Jeges-tóhoz, és az Omladék-völgyben kőgúlákkal jelzett úton a Poprádi-tóig (1 1/2 óra).
GANEK ÉSZAKKELETI FAL
A pazar, mintegy 750 m-es ÉK-i fal a Kacsa-völgyből emelkedik. Balról a Stanisławski-folyosó határolja, jobbról a szétágazó ¦wierz-folyosó húzódik, melynek egyik ága a Középső-, a másik a Kis-Ganek-résbe vezet. A fal középén emelkedik a hatalmas ÉK-i pillér, mely kb. 150 m-rel a völgy fölött, a Ganek-púp után kezdődik. A Ganek-púpot balról a Birkenmajer-folyosó, jobbról a Kupczyk-vályú szegélyezi.
70. ÉK-i PILLÉR A GANEK-PÚPON KERESZTÜL
A Ganek-púp V, az ÉK-i pillér helyenként III, a legnagyobb és legszebb tátrai
utak közé tartozik, a csúcs-szakaszt kivéve szilárd kőzet, a tájékozás könnyű; 7 óra.
Megközelítés: A Poduplaszki-völgyből, a hegymászótáborból fel a kék jelzésen
a Kacsa-völgybe (1 óra). Ahol a jelzett út balra eltér a Litvor-völgybe, ott egyenesen,
a törmeléken, jelzetlen ösvényen, a Kacsavölgyi-Zöld-tavat jobbról kerülve,
a Ganek ÉK-i falának tövébe, ahol a Ganek-púp sziklái legmélyebben érnek le a törmelékmezőre (1/2 óra).
(A) Beszállás kb. félúton a Ganek-púp legalsó pontja és egy, a Birkenmajer-folyosó
előtt emelkedő sziklaborda sarkantyúja között. Fehér sziklákon rézsútos harántolás jobbra,
fel egy bordára. Azon egyenesen fel, majd egy párkányon sima, meredek tábla alá.
Annak jobb oldalán fel egy sávra, újabb áthajló fal tövébe. Ezen a sávon egy kis kéménybe,
melyben sima, párkányokkal metszett sziklalépcsőre. A lépéseken fel, és végül pár métert
jobbra, a Ganek-púp csúcsára (3 óra). Onnan le a mögötte lévő nyeregbe, majd 5 m-t balra le,
a ¦wierz-folyosó aljára, kissé a Stanisławski-folyosóval való találkozása, s a pillér kezdete fölött.
(B) A ¦wierz-folyosó átellenes lejtőjén a pillér legalsó pontjáig. Egy lentről is
látható háromszög alakú bemélyedés alatt, füves párkányon 15 m-t jobbra fel egy kis kiemelkedésre.
Arról 10 m-es vízszintes harántolás balra nagy tömbök álatt, majd egy tábla
hasadékain át nagyszerű kaszálóra jutunk. A fűvön átcsörtetve, a legközelebbi fogat balra kerüljük,
s egy szintén füves folyosóban a pillér csorbájába érkezünk.
(C) Ettől a helytől a pillér egymás mögött álló, füves sávokkal elválasztott
"színfalakat" alkot. Ezeken a "színfalakon" fel, majd egy bordát és
sziklafogakat kerülve, a terepviszonyoknak megfelelően, hol jobbról, hol balról.
Még egy füves sávot kereszteztnk, mely balra, a Stanisławski-folyosóba vezet, s egy hatalmas
torony lábához érünk.
(D) A torony élén, vagy közvetlenül balról mellette, kitett mászás, 4 tűn keresztül
a mögöttük lévő csorbába, az ún. Felső-Ganek-átjáróba.
(E) A csorba után a pillér elvész a Ganek, egymásra épült nagy tömbökből álló,
nagyon meredek és ijesztő csúcsfalában. A tömbök között fel, betartva az egyenes irányt,
egy, a csúcsgerincen lévő sziklafogig, közvetlenül a csúcstól D-re. A gerincen a Ganek
közeli csúcsára.
Első megmászók: A: Adam Truszkowski, Paweł Vogel, 1948.IX.
BCDE: Wincenty Birkenmajer, Kazimierz Kupczyk, 1930.VII.15.
Télen: BCDE: Janusz Vogel, Paweł Vogel, 1948.XII.13-15.
71. ÚT a KUPCZYK-VÁLYÚN KERESZTÜL
V, törékeny kőzet; 3 óra.
Megközelítés: Ugyanaz, mint a Ganek-púphoz, csak tovább jobbra, a törmeléken
a Kupczyk-vályú kezdetéig.
Az alsó részben meredek, helyenként áthajló folyosóban mászunk, mohával benőtt
törékeny sziklákon (V). A folyosó végénél kitett lépés jobbra, egy meghajlott táblára,
és a következő függőleges falacskán keresztül, a szakadék 2/3-ánál lévő nagy, füves katlanba.
Föntről 4 kis folyosó vezet ide. A jobb szélsőben, meredek füvön, balra ívelten 30 m-t fel
a Ganek-púp mögötti nyeregbe. Tovább a pilléren, vagy a Stanisławski-folyosóban.
Wincenty Birkenmajer, Kazimierz Kupczyk, 1930.VII.15.
Télen: Radovan Kuchař, Bohumil Svatoą, 1955.I.30.
72. LEMENET A DK-i GERINCEN A GANEK-RÉSBE (és a Ruman-völgybe)
I, általában 1 óra.
A csúcsről a nem túlságosan éles gerincen le a Ganek-résbe (20 perc). A résből törmelékes folyosóban jobbra le a Ruman-teraszra, amely a Ruman-csúcs fala alatt húzódik a Márta-csúcs masszívuma felé. A Márta-csúcs esésvonalába érve egy meredek, sziklás folyón vagy a folyosót szegélyező sziklákon le a Ruman-völgybe (40 perc). A Ruman-völgyből törmeléken, morénán és egy füves-sziklás háton (látható ösvény) le, majd az Omladék-völgyön keresztül a Poprádi-tó még 3/4 óra.
