A Kozie Czuby a Kozi Wierchnek elég önálló nyugati testvérorma. Úgy északra (a Zmarzły Staw katlanába), mint délre (a Pusta Dolinkába) tekintélyes falakkal törik le, amelyek e hegynek hegymászó szempontból érdekességet kölcsönöznek; egyébként azonban mint önálló túracél nem jön tekintetbe. Nyugati szomszédjától - a Zamarła Turniától - a Koziacsorba, a hozzá keletre csatlakozó Kozi Wierchtől pedig a magasan fekvő Felső Koziacsorba választja el. Csúcstaraját három ormocska koronázza, amelyek közül a leleti a legmagasabb, a nyugati pedig a legalacsonyabb.
A Sas út (240. fej.) a Kozie Czubyn ennek 1 és 3 útjain visz át.

1. Nyugati gerinc (a Koziacsorbából).
Érdekes, mesterségesen kiépített mászóút; helyenként kitett és nem könnyű.

A Koziacsorbából néhány lépést kitérőnk a déli oldalba, honnan meredeken (vashágcsó) kapaszkodunk fel a gerinc magaslatára, amelyet a csorba feletti magas letörésének tetejében levő fűtérségnél érünk el. Kissé kitérve az északi oldalba, a gerinc magaslata alatt kapaszkodunk tovább, míg a Kozie Czuby középső és fő- (keleti) orma közötti gerincbemetszés alá jutunk, amelyre felmenve, innen könnyű sziklákon elérjük a főormot (35 p.).
(W. Gadowski, K. Bachleda és J. Wawrytka vezetőkkel 1904 VI. 18.)

2. Déli fal (a Pustá Dolinkából).
Hatalmas falletörések közt vezető túra, amelynél azonban a sokhelyütt fellépő fű erősen befolyásolja a mászás szépségét. Kissé nehéz.

A Lengyel Öttó völgyénak egyik mellékágát képező Pusta Dolinkában (221. fej. 2) törmelékeit fel ama keskeny és felsőrészében áthajló szakadék.bejáratához, amely - a Kozie Czuby es a Kozi Wierch hegytömegei közt - a Felső Koziacsorbától húzódik e völgyecskébe alá. A szakadék torkollatótól kb. 20 métert mászunk a szakadék baloldalán fel, ama helyig, ahol egy eddig elfedett, a Kozie Czuby áthajló sziklái alatt rézsút felfelé húzódó, vályúszerű szögellés indul ki balra. E mérsékelt meredek szögellésben néhány métert felmászva, a Kozie Czaby déli falát erős emelkedéssel ferdén balra keresztülszelő nagy fűpad kezdetéhez jutunk. E padot követjük, amely csakhamar kettéágazik; itt néhány sziklalépcsőn felkapaszkodunk a felső padfolytatáshoz. E továbbra is rézsút balra húzódó padon eleinte szorosan a fal tövében, majd a pad külső peremén haladunk tovább, ahol egy néhány méteres falacskát kell legyőzni. Ezután meredek füves lépcsőkön egy kis nyergecskéhez érünk, amelynél az alsó pad - felfelé kanyarodva - egyesül az általunk követett felső paddal. Innen egy rézsút jobbra a falbá nyomuló hosszú vályúban fel, amely vályú mind meredékebbé és sziklásabbá válva, végül egy sziklatömb által elzárt, függélyes kéménybe megy át: Ezt sima sziklákon jobbról megkerüljük, azután megint a vályúban mászunk tovább, a függélyes végfal tövéig. Közvetlenül ama hely alatt, ahol a vályú egy fekete hasadékká szűkül, balra egy meredek, táblás szögellés nyílik, amélyben elég kitett és nem könnyű mászással rézsút balra emelkedve, a gerincet a Kozie Czuby középső és legmagasabb (keleti) orma közötti - bemetszésben érjük el. (A beszállástól 13/4 ó.).
(Dr. M. és St. Świerz 1918 IX. 2.)

3. Gerincátmenet a Kozi Wierchről (keletről).

Lásd: 224. fej. 3.

4. Északi fal (a Zmarzły Staw katlanából).
Nehéz, kitett és érdekés faltúra.

A Zmarzły Stawtól (217. fej. 2) a Kozia Dolinkába s ebben törmeléken fel a Kozie Czuby északi fala alá. Beszállás a falba kissé jobbra a főorom esésvonalától, ama jellegzetes, hatalmas, vályúszerű szögellés kezdeténél, amely a fal alsó áthajló részén át rézsút balra emelkedve, a fal keleti sarka felé húzódik. Kezdetben a szögellés padlóját alkotó sima táblának és az áthajló falnak összeszögelléséből alkotott meredek és törékeny vályúban fel, amelyből csakhamar balra kitérünk a szögellés külső peremét alkotó bordára. E közvetlenül a falletörés felett húzódó bordán - és pedig eleinte igen meredek falacskákon és táblákon, később kevésbbé meredek táblák közt - folyton rézsút balra húzódó irányban fel, az odúszerűen a falba nyomuló, fent egy fallépcső által elzárt horpadás tövéig. E táblás horpadásban fel a lépcső alá, azután e 4 m magas, kissé áthajló lépcsőn ferdén jobbra fel egy jó álláshoz. Balra tőlünk egy erősen hajlott sima tábla, amely felett áthajolnak a sziklák. Az említett állásról vagy néhány métert egyenesen fel az áthajlás alá és szorosan alatta - a tábla felső peremén - rézsút balra, vagy (könnyebb, de kitettebb) a tábla alsó peremén. - közvetlenül a letörése felett - 8 métert balra egy jelentéktelen bordához és ezen már könnyebben fel a tábla feletti hasadékhoz. E hasadék mindjárt kiszélesedik és kevésbbé meredek táblákba megy át. Ezeken fel egy függélyes lépcső alá, amelynek egy elálló sziklatömb segélyével való legyőzése után egy fent függélyes falakban végzódő, törmelékes folyosóba jutunk. (Itt ágazik el balra a 223. fej. 2 út.) E folyosóból a fal tövében jobbra, füves lépcsőkre, amelyektől jobbra nagy, hajlott táblák kezdődnek. Ezeken fel a felettük levő falak közeléig, azután, jobbra át a tábla jobb széléhez. Ezen fel, azután kissé lefelé tartva, jobbra at egy elég mély, egyenest felfelé húzódó vályúhoz. Az ezt alul elzáró függélyes lépcső legyőzése után eleinte a vályúban, majd a jobbról kísérő bordán fel a Kozie Czuby középső orma alá, ahonnan balra tartva, a főoromra jutunk (A beszállástól 21/4 ó.)
(Dr. M. Beynarowicz, J. Lesiecki és Cz. Piasecki 1912 VIII. 18,)