A Bibircsből délkeleti irányban kiágazó oldalgerincnek a Bibirccsel közvetlenül szomszédos - tőle a Virágoskertcsorba által elválasztott - orma a Margitcsúcs, amely a Bibircs felől nézve merészen felszökő, karcsú sziklaszarv alakját mutatja. Utána az említett oldalgerinc mélyen sülyed alá s az ebben utána következő - tőle a Felső Gránátfalcsorba által elválasztott - Gránátfaltorony nálánál jelentékenyen alacsonyabb.
Első megmászói: A. és K. Englisch, ifj. Hunsdorfer J. vezetővel 1900 július 26-án.

1. A Felkai völgyből.
Könnyű; a Margitcsúcs legkönnyebb és legrövidebb útja.
Télen: Ennél is, mint a Bibircsnél, mindjárt a völgyből magában a főszakadékban.

A Bibircsnek 79. fej. 1 alatt leírt útján a Margitcsúcs fala alá felvezető folyosó felső végéig megyünk fel. (A Sziléziai háztól 23/4 ó.). Itt a folyosóból törmeléken 1-2 perc alatt jobbra áttraverzálunk ama közeli, velünk egy magasságban levő nyeregre, amelynek külső oldalán szép kettőstorony (az Izabellatorony) ugrik elő a völgy felé. A nyeregből fűátnőtt sziklákon balra fel a Margitcsúcs DK gerincére (amelyet felső részében érünk el), azután közvetlenül balra a gerincél alatt huzódó rövid vályúkban, végül magán a gerincen fel a Margitcsúcsra (20 p.).

2. Nyugati fal (a Felkai völgyből).
Meglehetős nehéz.

A Bibircsnek 79. fej. 1 alatt leírt útján a Margitcsúcs fala alá felvezető folyosó felső végéig megyünk. (A Sziléziai háztól 23/4 ó.). E sima, meredek fal a Margitcsúcs nyugati fala.
A fal tövéből egy bordán fel egy kis nyeregbe, amely az itt a falba olvadó bordának teteje és a fal között fekszik. Innen kb. három kötélhossznyi meglehetős nehéz és szép mászással körülbelül a csúcs esésvonalában másszuk át a nyugati falat. (A fal tövétől 20-30 p.)
(Grósz A., Hevesi K. és Mayer K. 1910 VIII. 17.)

3. Északnyugati gerinc (a Virágoskertcsorbából.)
Meglehetős nehéz.

A Bibircs és a Margitcsúcs között fekvő Virágóskertcsorbát elérhetjük a Bibircsnek 79. fej. 1 és 8 alatt leírt útjain, továbbá magáról a Bibircsről.
A csorba legmélyebb bemetszése felett álló első, jelentéktelen bütyköt átmászva, a következő gerinctorony függélyesen szökik fel. Vagy egyenest fel a fent kissé áthajló felszökésen (törékeny kőzet, nehéz); amelyet azonban célszerűbb megkerülni, amennyiben a torony tövéből egy vályúban néhány métert jobbra lebocsátkozva, egy kéményszerű hasadékban ismét a gerincélre kapaszkodhatunk fel s ezen tovább a toronyra. A torony éles taraján végig a csúcstömb tövéig. A gerincélen 3 métert fel, aztán egy jobbra emelkedő, rövid párkány segélyével fel a falhoz támaszkodó kis sziklafejre. innen a szabad hegyfalban kb. 5 m oldalmenet jobbra egy hasadékig, ebben fel a gerincre - amelyet felszökése felett érünk ismét el - s a gerincen a közeli csúcsra (20 p.).
(W. Lustgarten, Cz. Neufeld és T. Ostrowski 1903 VIII. 9.)

4. Délkeleti gerinc (a Felső Gránátfalcsorbából).
Az alsó gerinctorony kissé nehéz; tovább könnyű.

A csorbából a meredeken felszökő, de jó, magas lépcsőkből álló éles gerincen fel egy szabadonálló, tűalakú gérinctoronyra, amely túloldalt ugyancsak meredeken esik le egy mély csorbához. A torony tetejéről - balra az éltől - egy embermagasságú lépcsőn lebocsátkozva, tovább a tömbökből álló gerincen le az említett mély csorbába. (20 p.; e csorba úgy a Felkai, mint a Szekrényesvölgyből egyenesen elérhető s így a legalsóbb gerinctorony - amely e gerincnek egyetlen nehézségét képezi - elkerülhető.) E csorbából a gerinc egyenletesen, jelentékenyebb tagozódás nélkül emelkedik a Margitcsúcshoz. Követjük a gerinc magaslatát, vagy pedig baloldalt kissé alatta haladunk, a közvetlenül a gerinc mentén húzódó rövid vályúkat használva. (Az egy oldalgerincben emelkedő Izabellatorony balra marad.) Végül ismét magán a gerincélen a Margitcsúcsra (1 ó.).
(E. Jenkner, Csizák P, vezetővel 1905 VII. 30.)

5. A Felső Gránátfalcsorbából a gerinc megkerülésével.
Könnyű.

A Margitcsúcs DK gerincének a Felső Gránátfalcsorba felett álló legalsóbb gerinctornyától északnyugatra fekvő csorbából (lásd 4 alatt) balra, a Felkai völgy oldalán egy törmelékfolyosóhoz térhetünk ki, amely mélyen a DK gerinc alatt s ezzel párhuzamosan haladva, a Margitcsúcs tömege és az Izabellatorony között levő nyeregre visz fel. E nyeregre torkollik a túloldalról az 1 út s tovább ezen a csúcsra.

Nem messze a Margitcsúcs alatt, a Gránátfal fővonulatából délnyugatra - a Felkai völgy felé előugró rövid oldalgerincen emelkedik a kétágú Izabellatorony jelentéktelen ormocskája. Az oldalgerinc, amelyen e torony áll, azonos a Bibircsnek felkaivölgyi főszakadékát délről kísérő - 79. fej. 1 alatt említett - pillérszerű sziklatarajjal.
A nyereg - amely az Izabellatornyot a Gránátfal (Margitcsúcs) gerinctömegétől elválasztja - elérhető a Bibircsnek felkaivölgyi főszakadékán át (79. fej. 1, illetőleg 80. fej. 1), a Felső Gránátfalcsorbától (80. fej. 5) és a Margitcsúcs DK gerincéről (80. fej. 1 és 4.)
A nyeregből az előtornyot kényelmes fűpárkányon balról megkerüljük, aztán a mögötte levő csorbából vagy balra a felszökő éltől egy meredek párkányon, vagy jobbra tőle egy repedésben fel a gerinclépcső feletti hajlott fűtérségre s innen az utolsó gerinctömbökön jobbról fel az Izabellatoronyra (a nyeregből 5 p.).
Könnyű.
(A. és K. Englisch, ifj. Hunsdorfer J. vezetővel 1900 VII. 26,)