A Fehér-tavi-csúcs a Magas-Tátra főgerincének K felőli első orma. A tőle ÉK-re fekvő Kopa-hágó a Bélai-Tátrához tartozó Bolond Gerőtől választja el. A Zöld-tótól egészen a csúcsig a sárga jelzésű készített ösvény visz fel, ami a szép kilátásáról híres csúcs elérését gyakorlatlanok számára is lehetővé teszi.
Első megmászó: Townson R. -- a "Grosser Hans"-nak nevezett zergevadásszal, 1793. VIII. 9.

2.A Északkeleti gerinc
II/2
A Kopa-hágóról, ill. az Elülső-Kopa-hágóról először a Fehér-tavi-púpra megyünk (30 p), ahol a tulajdonképpeni gerinc kezdődik. A Fehér-tavi-púpról a Fehér-tavi-csúcs felé tekintő oldalon rövid, könnyű kéményben le a tető csúcstömbje mögött fekvő nyergecskébe. A nagy sziklatömbökből álló, a bal oldalán kitett, vízszintes gerincszakasz egy újabb nyergecskénél végződik. Emelkedő, fogazott gerincszakasz következik, amely a harmadik nyergecskénél ér véget. A gerinc innen hosszan és meredeken szökik fel. Többnyire az élen haladunk, csak helyenként kissé alatta, a jobb oldalon. Feljebb a meredekség csökken, és közel vízszintesen vezet a DNy-ra előretolt oromra (1 ó; 1. ábra).

1. ábra
Fehér-tavi-csúcs, d. fal
háttérben a Bélai-Tátra
(191242 byte)

(Le: Valószínűleg Townson R. -- a "Grosser Hans"-nak nevezett zergevadásszal, 1793. VIII. 9.
Fel: Wéber S. -- Mlynarcsik M. rókuszi pásztorral, 1890. VII. 28.)

2.B Déli fal, a falközépen át
V/2
A fal közepét meredek hasadék szeli át, felső szélének bal oldalán fehér törésfoltok. A hasadék kezdetét képező kéményben 15 m-t, majd jobb sarkán további 15 m-t fel. Utána kitett táblákon oldalmenet j., füves helyekhez. Ezeken egyenesen fel kiálló sziklatömbök alá, amelyeket j. megkerülünk. Utánuk erősen b. egy nagy táblához, majd mérsékelten b. egy újabbhoz, ezen keresztül oldalmenet a hasadék bal oldalára, és bal falán 20 m-t fel egy térségre (az oldalmenet és a fal V). Felette 4 m magas kéményben egy újabb térségre, erről a jobb oldalon fel a fölső falrész füves terepére és ezen a csúcsra (4 ó; 1. ábra).
(Bocek K. és Šádek J., 1949. VIII. 16.)

2.C A Zöld-tótól a Vörös-tavi-völgyön át
0/1; 2
A mh. mögött kiinduló sárga jelzésű ösvény számos kanyarodóval visz föl a Vörös-tavi-völgy meredek, nedves tófalán be a völgybe. Balról megkerüli a Vörös-tavat (45 p), majd a Kék-tó fölött vezet a völgyben befelé. A völgy zárlatában az ösvény j. felkanyarodik a völgy hátterét képező lejtőre. Ezen kis szerpentinekkel felvisz a dny. gerincre, amelyet egy keskeny kis bemetszésben (Karó-tavi-átjáró) ér el (kb. 2016 m; 1 ó 15 p). Az ösvény itt átlép a gerinc túlsó oldalára, és ott kanyarog a csúcs irányába, miközben a Karó-tó katlana felé előugró három bordát keresztez. A harmadik után levisz egy széles, törmelékes vízmosásba. Átkelve rajta, a túloldali füves lejtőn szerpentinekben vezet fel a csúcsra (a Zöld-tótól 2 ó 30 p: 1. ábra).