A Tengerszem-csúcsról a Magas-Tátrának talán a legszebb kilátása nyílik. A lábánál elterülő völgyeket szerteszórt csillogó tengerszemek tarkítják. A jelentős Tátra-ormok mind láthatók, és felülmúlhatatlanul szép a lepillantás a Tengerszem- és a Halastó felé, amelyek a sötét törpefenyők között a mélyben tündökölnek. A csúcs a Magas-Tátra főgerincének egy sarokpontjában emelkedik. DK-re a koronás Tátra-csúcs, a főgerincben Ny felé a Békás-tavi-csorba mély nyílása után a Simon-torony következik. Észak felé a Hét-Gránátossal végződő hosszú oldalgerinc ágazik ki belőle, amelyben a Tengerszem-csorba választja el a Dénes-csúcstól. Két orma van: a három gerinc találkozási pontjában emelkedő ény. kilátóorom (*2499 m) és a főorom (2503 m). A Poprádi-tótól a Hunfalvy-hágóba és a csúcsra jelzett ösvény vezet fel. A Halastó felőli útja lényegesen nehezebb.
Első megmászó: Blasy E. -- id. Ruman J. vezetővel, 1840. VII. 20.

37. ábra
Tengerszem-csúcs é. fala
(211592 byte)

218.A Délkeleti gerinc, a Hunfalvy-hágóból
I/9, 4
Ez az út a 218.B úttal szemben lavinabiztos. A Hunfalvy-hágóból az ény. irányban emelkedő széles omladékon a gerinc 2473 m magas púpján (Hunfalvy-púp) és a főormon át az ény. oromra (30 p).

218.B A Hunfalvy-hágóból, a délkeleti gerinc megkerülésével
0/9,4
Készített ösvény. Piros jelzés. A hágóból az ösvény a széles dk. gerinchát oldalán szerpentinekben kanyarog felfelé, majd átkelve egy kis oldalgerincen, kissé leereszkedik, és elhaladva a főorom alatt (közben egy könnyű kis kéményben 2 m-t le egy mélyebben fekvő párkányra), végül meredeken felvisz az ény. kilátóoromra (30 p).
A fenti út, összekötve a Poprádi-tótól a Menguszfalvi-völgyben a Hunfalvy-hágóhoz felvezető 217.A úttal, a Tengerszem-csúcs szokásos, legkönnyebb útja. (A Poprádi-tótól 3 ó.)

218.C Nyugati gerinc, a Békás-tavi-csorbából
II+/9,4
A csorba fölötti gerinctérségről könnyű tömbökön a gerinc néhány méter magas, függőleges felszökéséig. Alatta b. ki egy elvált kőlaphoz. Ennek tetejéról nehéz feltolódás egy keskeny szegélyre, amelyről könnyen oldalt fel a felszökés tetejét képező kis gerinctérségre. Innen a könnyű lépcsőkön az első torony (Nyugati-Tengerszem-torony) tetejére. Ezen túl a gerinc kisebb bütyköket alkotva, gyenge emelkedéssel visz tovább a csúcs ény. ormára (a törmelék a Békás-tavak katlana felől helyenként a gerinc közeléig ér fel.) Végül nagy tömbökön a csúcs ény. ormára (1 ó 30 p; 37. ábra).
(Meyer K. és Schechtel E., 1907. VIII. 5.)

218.D A Halastótól, a Tengerszem katlanán át (É-ról)
I/4
Piros jelzés. Alsó része járóterep, végső része könnyű, de meglehetősen kitett mászás. Bár igen sűrűn járják, gyakorlatlanoknak csak megfelelő vezetés mellett ajánlható.
A Halastavi-menedékháztól b. a tó körül vezető ösvényen a tó d. végéhez, ahonnan a tófalon szerpentinösvény visz fel a Tengerszem é. partjához (vaskereszt; 50 p). A tavat b. megkerülve, a tó d. végéről a törmelékkúpon a völgykatlan hátterét képező fal alá. A füves törmelékkúp tetejéről az ösvény egy gyeppadra lép át és j. átvezet ahhoz az omladékkal telt széles szakadékhoz (ebbe folyik le a fentről jövő patak), amely a felső völgymedencéhez húzódik fel. Ebben a szakadékban mozgó tömbökön, törmeléken fel a felső völgymedence tágas törmelékmezőjére. Ezen fel a falak tövének közeléig, majd innen a b. emelkedő törmeléklejtőn egy hosszú és keskeny hószakadék kezdetéhez, amely a Tengerszem-csúcs vad é. falának tövében a csúcs felé húzódik. A szakadékot balról egy vele párhuzamosan futó, meglehetős erősen előlépő, széles borda kíséri. A borda kezdeténél (kb. 2170 m; 2 ó) vaskapcsok. A bordán törmelékes padokon, lépcsőkön zegzugos irányban fel (helyenként meglehetősen kitett; a nehezebb helyeken láncok és vaskapcsok). A borda végül a Tengerszem-csúcs é. gerincére torkollik, kevéssel a csúcs alatt (50 p). A gerincen j. igen kitett, keskeny élre, és egy kis csorbán át vaskapcsok segítségével a gerincen még egy keveset meredeken fel, majd kitérve a ny. oldalba, könnyű lépcsőkön j. fel a csúcs ény. ormára (10 p; a Halastótól öszszesen 4 ó; 37. ábra).

(Az é. gerincre torkolló hószakadékban -- kőhullás miatt nem ajánlatos --: Stolarczyk J. -- Ślimak J. vezetővel, 1865 körül.)

218.E Északi gerinc, a Tengerszem-csorbából
II+/4
A Tengerszem-csorbából az igen törékeny gerincen az első torony felszökésének tövéig. Alatta néhány métert b., és áthajló tömbökön fel egy térségre, majd egy második térségre, amelynek jobb széléről a toronyfal és az elrepesztett sziklatömb között (beékelt kőtömbbel) fel, végül tömbökön az első toronyra. Túloldalt le, és egy kis, lapos gerincpúpon át a mögötte levő csorbába, amelyből meredeken szökik fel a második torony. Erre az élén fel, utána a gerincen a harmadik torony alá, amelyet a gerincen mászunk meg. A toronyról a gerincen, majd annak jobb oldalán oda, ahol a Ny-ról feljövő nagy sziklacsorba a gerincet eléri. Innen a 218.D út végső részén az ény. oromra (1 ó 30 p; 37. ábra).
(Godlewska Z., Ptakowska H., Stanisławski W. és Wojnar W., 1933. VII. 20.)

218.F A keleti fal a főszakadékban, a Cseh-tavi-völgyből
III/4, 9
A völgy zárlatából nagy hatású, 400 m magas fal emelkedik. A főorom esésvonalától kissé b., a fal tövéből egy nagy szakadék húzódik a fal kétharmad magasságáig, itt b. hajlik a két orom közti csorbához.
Beszállás az alul letörő főszakadék torkolatától kissé b., ahonnan egy j. emelkedő párkány visz be a szakadékba. Letörése fölött a mederben fel, majd a füves jobb oldalán. A szakadék a fal kb. kétharmad magasságában kettéágazik. A jobb oldali ág az eddigi irányban folytatódik. A kettéágazástól a jobb ág jobb oldalán fel (füves lépcsők), majd rövidesen b. keresztezve a szakadékot, a két ágat elválasztó bordára. Ezen egy áthajló lépcsőn, majd kitett fűpadokon fel egy beékelt tömb által elzárt kéményhez. Ebben fel (legnehezebb hely), és repedezett sziklákon b. (a bal szakadékágtól j.), falacskákon rézsút j. fel egy függőleges kis kéményhez, és ezután meredek tömbökön fel az ény. oromra. Végső részén kellemetlen a mászás a szanaszét heverő üvegcserepek, konzervdobozok és hulladék miatt (2 ó 30 p).
(Goetel F., Goetel W., Kulczyński W. és Świerz M., 1909. VIII. 9.)