Földrajzi tájszótár

Összeállította:

Maácz Endre

alezredes


Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Intézet

Budapest

1955.


    Az élet állandóan fejlődik s éppen ezért mindaz, ami körülöttünk van, szakadatlan változásnak, lassú vagy gyors, de folyamatos átalakulásnak van alávetve. A fejlődést dogmákkal, szabályokkal lehet ugyan ilyen vagy olyan irányba terelni, lehet korlátok közé fogni, lehet akadályozni, késleltetni, de megállítani nem.
     Életünk színtere, a földfelszín sem mentes az idő- és emberdiktálta szüntelenül ható változásoktól. A pusztaságok lassan benépesülnek: szállások, tanyák, falvak és városok keletkeznek rajta. A sivatagokban csatornák, duzzasztóművek létesülnek, hogy termékenységre kényszerítsék a kietlen földet. A folyók elhagyják régi medreiket s új utakon hömpölyögnek az óceánok felé. A tegnapi karavánok nyomán ma már betonpályán száguld a gépkocsi s a morotvák vízivilágát feltörte az ekevas, hogy megvesse ágyát a ringó búzatábláknak.
-- Mindaz, ami régi, ami elavult, ami idejét múlta: lassan-lassan átalakul vagy eltűnik. De nagyon sokáig, sokszor évszázadokig itthagyják eredeti rendeltetésük emlékét nevökben. Ezek a nevek a helynevek, melyek nagyrészének értelme a hosszú, öntudatlan használat következtében elhalványodott, megkopott vagy teljesen feledésbe merült. A mai, köznyelvet beszélő ember között kevés akad, aki tudja, hogy mit jelent a csuklon, goronc, hendeg, kavala, mesence, rez, száldob, torhaz stb., holott ezek a szavak a helyszínen még most is élnek, a népnyelvben ismertek és földrajzi fogalmak, térszíni formák, vizek, területek, különböző talaj- és növénytakarók jelölésére szolgálnak.
     Ezeket a neveket nagymértékarányú térképeink szépszámmal közlik, de "értelmetlen" voltuk miatt igen gyakran téves helyen, nem a megfelelő objektumra vonatkoztatva és erőszakosan "értelmes" szóvá alakítva. Így került a "mocsolyás" fel a hegyoldalra, így lett a rez-ből réz, az óhat-ból óhát, sőt tóhát, a sásbér-ből sasbérc, a rékas-ból rékás stb. Nem szorul bővebb magyarázatra, micsoda nehézségeket gördítünk a térképek névrajzára támaszkodó tudományok elé, micsoda téves következtetéseket vonhat le a gazdaságtörténész, a településtörténész, az etnográfus, a hidrográfus stb. egy-egy ilyen rossz helyre rakott, félreértelmezett névből.
     A térképész az, aki a neveket a térképre fölrakja. Ő az, aki meghatározza és kifejezésre juttatja valamely név mineműségét, hogy vajjon területre, növényzetre, domborzatra, vízre, avagy településre vonatkozik-e. Ő szabja meg, hogy a név a térkép melyik részén mettől meddig terjedjen, s ha például nem tudja, hogy a verő szavunk minden esetben a hegy déli oldalát jelenti, esetleg a megírást az északi oldalra helyezi. Ha nem tudja azt, hogy a nyír szavunk mocsarat, a cseret nádast jelent eredetileg, tévedésbe eshet és nyírest vagy csererdőt keres ott, ahol annak nyoma sem volt, vagy ha igen: nem volt uralkodó. Ha nem tudja azt, hogy a hajlat, haladék, horpa lapos mélyedés, de ha állandóan víz van benne, akkor már fenék a neve, vagy ha a növényzet és domborzati részletformák neveinek gazdag kincsesházában elvész a szécs, lok, ornyák, rapát, csurdé, bütü, odor, csaplya, zsombor, üstök stb. stb. változatos jelentésárnyalatai között és nem tudja az értelmöket megillető helyre rögzíteni őket: kétséget, zavart hágy maga után, megnehezíti a rokonszakmabeliek munkáját, sőt harchelyzetben igen súlyos és veszedelmes következményeknek lehet az előidézője.
     Ez a szógyűjtemény az említett nehézségeket igyekszik áthidalni. Tartalmazza térképeinknek azokat a földrajzi értelmű tájszavait, amelyek a népnyelvben, az egyes nyelvjárásokban ma is mindennaposak, ám a köz- és irodalmi nyelvben teljesen ismeretlenek vagy eltérő jelentésük van. Magyarázza azokat a szavakat és változataikat, amelyeket a nép földrajzi értelemben vett környezetében mint helynévképző elemek számbajöhetnek s térszín formájára, fekvésére, talajtakarójára, növény- és állatvilágára, valamint vízviszonyaira mutattnak.
     A szótár nem foglalkozik a közismert és egyértelmű szavak magyarázatával, sem azokkal az egyszerű hangalaki változatokkal, amelyek nem okoznak nehézséget az alapszó felismerésében. Úgyszintén nem foglalkozik a helységnevek magyarázatával sem, mert ezeknek helye és minéműsége a helységnévtár alapján kétségtelenül rögzíthető, értelmezésükre tehát a térképésznek szüksége nincs.
     A szótár ábc-be sorakoztatott vezérszavai után azok leggyakoribb hangalaki eltérései következnek, majd sorszám alatt a vezérszavak különböző jelentésváltozatai néhány jellemző szóval magyarázva. De csupán földrajzi, illetve térképész-szaki vonatkozásban! Például: Győr, gyűr, györe, gyürke = 1. földvár, mocsárvár, 2. kisebb talajkiemelkedés, bucka, domb, 3. árvizes területen a vízből alig kibukkanó gyepes, füves hát, menedéket nyújtó hely. -- A gyürke alatt a házikenyérnek azt a kidudorodását is értik, amely úgy keletkezik, hogy a kemencébe tétel előtt késsel bemetszik rézsút a hátat és sülés közben a metszés menete felpúposodik. Vagy a mál délnek fekvő hegyoldal, azonban a hasi bőr, a kikészített bőr vékonyabb része is mál. Természetesen az ilyen vonatkozású értelemváltozatokat a szótár nem tünteti fel.
     E szógyűjtemény távolról sem teljes. A népnyelv szinte kimeríthetetlen gazdagsága máról holnapra szül új és újabb neveket. Ezek értelmezésére és rögzítésére a térképész folyamatos és soha le nem zárható feladata. -- Ez a kis munka csupán azt a célt szolgálja, hogy iránytűt adjon a térképész kezébe, melynek segítségével biztosabban halad az alig járt úton, és lényegesen megjavítja munkája minőségét.

Megjegyzés

Ez a számítógépes változat túlnyomórészt az eredeti kiadvány betűhív átirata. Eltérés csak a következő esetekben van:

  1. Az eredetiben a címszó (címszavak) után álló egyenlőségjelek elhagyása a táblázatos megoldás folytán.
  2. Sorszám elhagyása a "Dűlő" és a "Dzsindzsár" szócikkben.
  3. A szembetűnően nyomdahibás "Kemény" címszó javítása "Kémény"-re.
  4. A csonkán megismételt "Köblös föld" szócikk elhagyása.
  5. A kettőspont előszóban, továbbá a pontosvessző egyebütt használt fölös szóközének kiiktatása.
Változatlanul maradt viszont minden egyéb, így többek között a mai helyesírási szabályoktól eltérő írásmódok, pl. vajjon, által-út, hévvíz, kátyu, vizi, gyepü stb., továbbá megmaradtak a magyarázatok szövegében a már nem normatív növénynevek, pl. bolondító csalmatag, pisztácea, szalakfű, székifű, szulok; stb. A latin növénynevek is változatlanul maradtak, bár írásmódjuk és használatuk sem felel meg minden esetben a mai követelményeknek.


* * * * *



A

 
Abzab
Abos bükkönzab és bükköny vegyesen vetve
Acat, acatosgizgaz, gizgazos hely
Acintoskemény, nagyon kiszáradt talaj
Acsa-lapivizenyős helyeken termő, keserűlapuhoz hasonló növény (petasites hybridus)
Ág1. folyóág, elágazás,
2. a folyó eredete, kezdete (a fővel azonos jelentésű),
3. oldalgerinc,
4. rövidebb domb- vagy halomsor,
5. folyók neveiben a "nagy", "öreg" ellentéte
Ágárfűzcserjékkel benőtt zátony
Ágy, ály, aj, ájlásd Áj alatt
Ágyasveteményágy
Áj1. szűk völgyszoros,
2. folyóvíz medre, ágya,
3. patak (az aszó ellentéte)
Ajakasolyan tó, amelynek kifolyása van
Akurlásd Okor alatt
Alföld, alföldségnagykiterjedésű síkság (a tenger szintje fölött 200 m-nél nem magasabban)
Alja1. a hegy, hegyoldal alsó része, lába,
2. a völgy feneke, talpa, bejárata
Alpárihitvány, silány, nem sokat érő
Alszega falu alsó része
Alszéldéli szél
Által, átal, átolharánt
Által-úta rendes útról letérő, rövidebb irányú út
Alvéga falu vagy város alsó vége (része)
Amsós, omsós 1. omlós,
2. süppedékes, pocsolyás, vizenyős hely
Apokahomokkő
Árkusárkos
Árnyék1. északi oldal,
2. széltől, fagytól védett csendes hely (pl. nád vagy bokrok melléke)
Árok1. kiszáradt patakmeder, száraz vízmosás,
2. hosszan vezetett, jobbára keskeny, de meredekfalú mélyedés
Arr(hegy-) orr
Ásvány, ásovány1. aranymosás helye,
2. ásott, bolygatott talaj
Aszalványforró, kiaszott hely
Aszatszántóföldeken élősködő szúrós, töviskes növény
Aszó, szó1. száraz völgy, száraz árok,
2. gyér vagy időszakos víz (folyó- és állóvíz egyaránt)
Átallásd Által alatt
Atelekegykori pusztafalvak, eltűnt telepek, elpusztult falvak területe
Atkásvízfenék, amelyen sok az akadékos gyökér stb.
Átkeletátjáró-hely
Átollásd Által alatt
Avarkiaszott fű
Avas1. régi, jobbára már kopárosodó erdő,
2. fakószínű
 

B

 
Bábikó, bábilólósóska
Bábittunagylevelű vízinövény
Babukabüdösbanka
Bagrenaakác
Bágykisebb folyóvíz, patak, vízfolyás
Bajnárkoránérő szőlőfajta
Baka, bakacsgyékény, háromélű sás
Bakcsógémfajta vízimadár
Bakhát1. két kocsikerék-nyom közötti domborulat,
2. hosszú homokdomb,
3. szőlőtőke-sorok között nyergesre felkapált föld,
4. szőlőnek fával beültetett partos része
Bakkanó, bukkanókátyu, zökkenős hely a kocsiúton
Bakocgally
Bakszakállvajfű; bütykös fehérnedvű réti növény
Balkányvízállásos hely, mely esőben tóvá dagad
Ballangóördögszekér, tüskés bokor
Bálvány1. (kő-, fa-) oszlop,
2. ecetfa
Bánomkertolyan kert, amelyet gyakran ellep a víz
Bánya1. föld alatti vagy felszíni fejtés helye,
2. homok- és agyaggödör,
3. az a gödör, amelyben a vályoghoz való sarat tapossák,
4. vízjárta gödör,
5. nagyobbmérvű disznótúrás, a konda heverőhelye
Barabolymagasnövésű kóró
Bárkagát, töltés
Bástyakisebb kőkerítés
Batona, batonyagődény, pelikán
Bécs1. borospince,
2. a helység külső vagy szélső része (külváros),
3. rév
Becse, becs, vecse, vécsrév (nem minden esetben átkelőhely is)
Beimlődöttbeomlott (barlang)
Belénd, beléndek, böllénybolondító csalmatag (hyosciamus niger, datura stramonium)
Belsőséga helységben bentlévő telkek, akár van rajta ház, akár nincs
Benge, bergeerdei növény
Benn-valólásd Belsőség alatt
Berbécs, börbecsürü, herélt kos
Bérchegyhát, hegygerinc (a hegy főgerincének az a szakasza, amely a tető és az orom között foglal helyet. A mellékgerinc egész gerince bérc. Nem szükséges, hogy sziklás legyen)
Berec, bereck1. halom,
2. ragya
Berek1. vízparti erdő nyár-, fűz- vagy égerfákkal,
2. kiterjedt nádas,
3. vízjárta rét, posványos hely
Berek aljaberek melletti föld, mezőség
Berszányhavasi pásztor
Bervényszalakfű, lonc
Berzenelásd Pezgenye alatt
Bigecs1. gyümölcsös a szőlőben,
2. őszi vetésben növő tövis
Bikklásd Bükk alatt
Biszkelásd Piszke alatt
Bitkó, bitykó1. apró hegyek,
2. nagyobb hegység, hegycsoport kiálló csúcsainak összessége
Bockavízfenéken alakuló zátony (lásd Bucka alatt is)
Bodonfával bélelt kút vagy forrás
Boglárkaerdei növény
Bogolya, bugolya, bogolyásbóbita, bóbitás
Bokor, bukor1. tanyacsoport neve a Nyírségben,
2. csapat, csoport, sereg, csomó, nyaláb
Bokros, bokradékoscserjés, bokros hely
Boksakis mészégető kemence
Boncsörökzöld, télizöld (vinca minor)
Bongorapró vadfákkal és bokrokkal sűrűn benőtt hely, bozót
Borbolyaegérfarkú fű
Bordaa lejtő irányában húzódó kis gerinc
Borítványsűrűbokros árok vagy völgy
Borkútsavanyúvíz
Boronakertgerendakerítés, korlát
Borostyán, boroszlánorgonavirág
Boroszlánalacsony cserje
Borsikagyalogfenyő, boróka
Borta, burtukakivájt fatörzzsel bélelt és kővel födött mezei út
Borvízsavanyúvíz
Borzsa, bozza, borzangbodza
Bosztánkonyhakert, veteményeskert, dinnyéskert
Botalásd Bütü alatt
Botos1. pézsmavirág,
2. csősz, szőlőpásztor
Bozót1. nehezen áthatolható bokros, tövises sűrűség,
2. sűrű nádas
Böcklásd Bucka alatt
Böllénylásd Belénd alatt
Bölőkea levágott fiatalabb fáknak földben visszamaradt tőkéi, tuskói
Böndtöltés, víz ellen emelt gát
Börc1. szikla,
2. domb, dombocska,
3. bokros, tüskés, kavicsos, göröngyös hely
Bördőspöffedt
Börökbürök
Börzelásd Pezgenye alatt
Bötelásd Bütü alatt
Bruszturkeserűlapu
Bucka, buckó, böcök1. halom, dombocska,
2. homokrakás,
3. nagy kő- vagy földhömpölyeg,
4. árvízmentes szigetecske vagy földemelkedés ritka nádassal
Bucokföldben maradt fatörzs, tuskó
Budárújonnan ültetett szőlő
Budzsák, bundzsákszöglet, köz, zug
Bugolyalásd Bogolya alatt
Buggyadtingoványos
Bugyogóforrás
Bukerdővel borított hegy
Bukkanó1. rövid, meredek lejtő, hirtelen ereszkedő,
2. kicsi, kerekalakú mélyedés
Bukorlásd Bokor alatt
Bundzsáklásd Budzsák alatt
Burdugacsorgó, forrás
Burkoslombos, terebélyes
Burtukalásd Borta alatt
Burusán, burusánosaprófenyős erdő
Burustyánborostyán
Butykó1. bütyök, bog, csomós kidudorodás
2. nagy kő- vagy földhömpölyeg,
Búzaszer1. búzasor,
2. búzapiac
Buzgár1. a folyó forgó, örvénylő része,
2. vízfakadásos, forrásos hely,
3. erősen bugyborékoló, feltörő víz
Buzgó, buzogólásd Buzgár alatt
Bük, bükk, bikk, buk1. erdős hegy,
2. kisebbfajta magaslat
Bürgösvastagszárú (fű, burján)
Bürügyaloghíd; árkon, patakon átvetett palló vagy gerenda
Bütü, büte, böte, bota1. kerekdeden végződő hegyfok,
2. valaminek a vége, sarka
Bütykőcsomós kidudorodás, bog, görcs
Bütyök1. a talaj kis emelkedése, domborulata,
2. földből kiálló kő, kisebb szikla
 

C

 
Carinaszántóföld, mező
Cege, cége, csege1. halfogó sövény, farekeszték,
2. halászóhely
Ciglelásd Cikó alatt
Ciher, ciherescsalitos, cserjés, apró bokrokkal benőtt hely
Cikó, cigle1. fűzfa, fűzfa barkája,
2. kuckó, sut,
3. gólya
Cikolafűzfa
Cíp, szípcsorgós-kút
Cirhebokros hely
Comporkertaz úgynevezett tanórkapu (vetéskapu) mellett kétfelől való kertelés
Copáka, copákás1. fehérföld között lévő kődarab; agyagos kő,
2. agyagos, tapadós föld
 

Cs

 
Csádélásd Csáté alatt
Csalitligetes, bokros terület
Csap1. gally, fenyőág,
2. termésre hagyott szőlővessző
Csapás1. a marhajárás és melléke,
2. ösvény
Csaplyaliget
Csapóföldvilágossárga, nagyon meszes, szikes márga
Csáté, csádékáka, sás
Csatorna1. ásott meder,
2. utakkal közrefogott szőlősorok együttvéve
Csattogó1. réti gaz,
2. eperfajta
Csegelásd Cege alatt
Csegelyékalakú föld (rét, kaszáló, sziget)
Csender, csengerbozót, bokros sűrűség
Csenkesztölgyesekben élő növény
Csepelestölgyes
Cseperke1. hó- és esővízből lett tavacska,
2. gombafajta
Csepéte1. sűrű nádas,
2. sűrűbokros, kórós hely
Csepítéslásd Csepőte
Cseplesz1. apróbokros, csenevész erdő,
2. sovány földben élő perje-féle tarack
Cseplye1. bokor, cserje,
2. tőről fakadt fiatal (1-2 éves) erdő,
3. sűrű, terjedelmes, fölkapó-félben levő bokrokból, cserjékből álló erdő
Cseplyescserjés hely
Csepőte, csepőtés, csepítés1. cserjés, bokros, harasztos hely,
2. növendék erdőcske,
3. csemete
Cseprentesarjadzás, fáról hullott magból kelt hajtás
Cser, cserésfiatal tölgyerdő
Csérkátyu, sár
Csere, cseres1. cserjés, bokros hely,
2. sáros, gyékényes, kákás vizenyő
Csere-bolycser-csemete, cserbokor
Csereklye1. ághulladék, rőzse,
2. nádtarló
Csereklyés1. fenyőerdő,
2. fenyőág-hulladékkal borított hely
Cserénynád- és vesszőfonadékból, kukoricaszárból készült pusztai hajlék csikósok, gulyások, juhászok számára
Cseres, cseréslásd Csere alatt
Cseréslásd Cser alatt
Cseretnáddal, kákával sűrűn benőtt, rendszerint homokbuckák közötti vízállás
Csergő1. patak,
2. sellő, sebesen fodrosan rohanó víz
Csergő, csorgó, csurgó 1. forrás,
2. a lejtőn lecsordogáló víz
Csermelya legkisebb folyóvíz, forráspatak
Cserő, cserőkecserje, sűrű tüskebokor
Cset1. káka, sás,
2. sár
Csetenyebokor, cserje
Csetenyésfiatal bükkerdő, amelyben a bükkcserjék között másféle, pl. mogyoró-, nyír- stb. bokrok is lehetnek
Cseter, csetres1. lucsok, lucskos, csatakos, sárvizes,
2. hasábfa
Csevicesavanyúvíz, savanyúvizes kút, forrás
Csiatag1. fiatal erdő,
2. fattyúhajtás, gyökérhajtás
Csigolyaparti fűz, kosárkötőfűz
Csihánycsalán
Csikorkavizelethajtó gyógynövény
Csikur, csukorgödör
Csinat, csinotér, patak
Csincsa, csincsás1. nádas, zsombékos, mocsaras, ingoványos hely,
2. zátony
Csintovapocsolya
Csipke, csipnye, csitke1. vadrózsa,
2. tövis, tüske
Csirittyásbozótos, tüskés-bokros hely
Csobak1. letarolt berek aljának csomós, görcsös tövei,
2. a lekaszált fűnek, lóherének, kórós dudvának ottmaradt törzse
Csomp, csompó, csonyó1. sziklaszál, sziklacsúcs
2. utak mentén felhányt, az út javítására szánt, sírdomb alakú kőrakás
Csorgó1. patak,
2. forrás
Csoronkavízcsorgó
Csóvahatárjel (gödör, halom, karó)
Csöntörgés1. gyökeres, gazos, málló part,
2. a kivágott erdő földben hagyott tuskói
Csörgepatak, kis folyó
Csörgeteglásd Gübe alatt
Csúcs, csucskacsúcsos hegy vagy annak legfelső része
Csuhukáka, sás
Csuklon, csukron1. hegynyereg,
2. hajlat
Csukorlásd Csikur alatt
Csukronlásd Csuklon alatt
Csúpcsúcs, halom
Csurdékisterjedelmű kőfolyás
Csurgóforrás, csordogáló vizecske
Csuszkatómeredek út, lejtő
Csutakfatuskó, tönk
 

D

 
Dagonyasűrű, tapadós sár
Dágványpocsolya, mély sár, sáros hely
Dancazsombékos fenék (ha a víz elszivárgott vagy elpárolgott belőle, igen jó kaszáló)
Debrő, debregödör, mély vízmosás (lásd Horhos alatt is)
Dékényeslásd Gyékényes alatt
Déla hegy, domb déli lejtője, déli oldala
Delelő, déllő1. delelőhely,
2. a szántóföldnek délre fekvő lába
Dercebokros lejtőkön élő vadvirág
Derék1. hosszan elnyúló, széles talajkiemelkedés,
2. a tó tiszta, nádmentes része,
3. országút, töltött út
Diáslásd Diós alatt
Dimb-domb, dimbes-dombossok domb, csupa domb, sokdombú
Diós, diásdiófaültetvény
Dobogó1. hegygerinc, hegyhát tetejének ellapuló, pihenőszerű része,
2. kidomborodó hely a síkságon,
3. döngő talaj,
4. fahíd, gyaloghíd
Dobravízmosta gödör, horhos
Domb, dombó1. alacsony, lankás hegy,
2. kisebb, kerek talajkiemelkedés
Dombár, dombárt1. meneteles domb- vagy hegyoldal, kapaszkodó,
2. hágó
Dombocolyan hely, ahol tölgyek nőnek
Dombolag, dombolagosdombos hely
Dongszivárog (a víz a földből)
Dongástalajvíz
Doroncs, darancsgöröngy
Döbör, döbrő1. meredekfalú, mély árok, vízmosás,
2. két egyesülni készülő vízfolyás által közrefogott, enyhe domborulat
Döbörösrögös, göröngyös (pl. a frissen szántott föld, melyen a hantok a hirtelen száradás következtében kemény rögökké merevednek)
Dög, döglöttelhagyott folyómeder (esetleg csak árvízkor van benne víz)
Döglött földrossz, terméketlen föld
Dögvízolyan víz, amelyben a hal nem él meg
Döglött vízposhadt víz
Dőlő, dűlőtöbb párhuzamos szántóföld lábánál keresztben elnyúló föld vagy rét, amelyre a szántóföldek vége támaszkodik
Döng, döngölet, döngör1. kis földdomborulat,
2. halmos, hullámos föld,
3. csomó, rakás
Dörc1. domb, halom,
2. dimbes-dombos hely az úton, mezőn, hegyoldalon
Dörömbdombocska, alacsony dombos hely
Dugakis keresztág, töltés a patak vizének elzárására
Dugás1. duzzasztott víz,
2. halastó
Duna-hagyásvízhagyta, föliszapolt partszél (porond)
Dunásvíznek fölgátolása, fölrekesztése
Duntatóduzzasztott halastó
Duzzogószilárdnak látszó, könnyen beszakadó veszedelmes hely a lápon vagy az erekben
Dűlőutak közé fogott szántóföldek (lásd Dőlő alatt is)
Dűlőútmellékút
Dürgencskicsi, sekély (völgy, víz, stb.)
Dzsindzsa, csincsa1. bozótos, nádas, zsombékos, vízverte tocsogós rét,
2. zátony
Dzsindzsár, dzsindzsáros, dzindzsás (csincsár)posványos, ingoványos, zsombékos, vizenyős hely (lásd Csincsa alatt is)
 

E

 
Ebes1. bokros, csalitos part,
2. mocsaras, pocsolyás
Eger, egres1. vizes rét,
2. patak
Égéstőzeg- vagy lápégés helye
Égevényföldhomokos vagy kavicsos, sovány, könnyen kiszáradó föld (a vetés könnyen kisül benne)
Egreéger
Egrezsdbokros hely
Éla hegy széle
Eleven föld1. termőföld,
2. az alsóbb földréteg, amelyet művelés céljából nem forgatnak meg
Előa szántóföldnek olyan szélességű szalagja, amelyet a vető egyszeri végigmentében bevet
Élőolyan víz, amelyben a hal jól megél
Előhegy1. a hegycsoport előrenyúló, alacsonyabb tagja,
2. a hegycsoport, hegysor innenső tagja
Elv, elve1. előtte fekvő,
2. valami után levő terület (pl. a híd elve = a híd után, azaz a folyón túl fekvő térség)
Emelkedésdomb, magasabbfekvésű hely
Eny, enyha folyó csendes, sellő- vagy örvénymentes vize
Enyhelyvédett, szélmentes hely
Eperjes epres
Érbővizű, de alacsony partok között mozgó pataknyi vagy kisebb folyónyi víz
Ereszkedőlejtő
Eresztőmég nem meredek, de már nem lankás part, oldal
Eresztősereszkedő, lejtős
Eresztvény1. fiatal sűrűbokros erdő,
2. teknőszerű völgy
Eretségvízerek hálózata, rendszere
Erge, erke1. lapályos hely, csekély mélyedés,
2. kicsi vízfolyás,
3. erdőrész, erdőtag
Ernyeforrás
Erős1. meredek,
2. sebesvizű patak,
3. nagyobb hegy teteje
Esenlőesővíznek a rétről való levezetésére szolgáló kisded meder
Északészaki rész, vagy oldal
Észka, észke1. valaminek az északja,
2. fagyos, hideg hegyoldal
Esztena, sztinajuhkarám (sövénnyel bekerített fejő- és alvóhely)
Eszterág1. gémeskút,
2. gólya
Eszterő, esztere, eszterhagát, sánc
Esztrenga, isztrongabekerített juhfejő-hely
Eve, evés1. vízvájta gödör,
2. régi fölhagyott bányák kiásott üregei
Evet1. mókus,
2. mókus-féle rágcsáló
 

F

 
Faggyasolyan tó, amelynek felszíne irizál (tükrén zsiradék úszik)
Fakadék, fakadványvízfakadásos, forrásos hely
Falufélena falu közelében
Faluszega falu szöglete
Far1. hirtelen és meredeken megszakadó hegyvég, a lapos fölött hirtelen kiemelkedő kisebb hegyrész,
2. valamely határrész hátsó része
Fark1. a hegy vége, nyúlványa, ágazata,
2. a vízbe hosszan benyúló partrész vagy szigetvég,
3. aratatlan hagyott kis szeglet
Faroklásd Fark alatt
Fart1. omladékos part,
2. meredek, sziklás part
Fartalosoldalos, lejtős (ahol a szekér vagy szán farol)
Fartatóslásd Fartalos alatt
Fasinaomló vízpart oltalmára készített védőgát
Fehér1. sziksós hely,
2. a szikes víz zavaros-színű tükre,
3. sellőző, habzó patak
Fej, fő1. hegytető,
2. völgy eredete, feje
Fejeték, fejetékesforrás, vizenyős
Felhágómeredek
Felpart1. meredek part,
2. meredek út
Felszega falu felső része
Felvéga falu vagy város felső vége, része
Fenék1. vízjárta, iszapos, kavicsos hely,
2. lapos kis mélyedés állandó vízállással
Feneketlenbő- és mélyvízű tó, meder
Fenékvíztalajvíz
Fentősurlófű
Fény, főnyföveny
Fenyér1. műveletlen mező,
2. vékonyszálú réti fű
Fenyős, fenyűsfenyveserdő
Feredősellők, zuhatagok alatt örvénylő víz katlana, gödre
Fertés1. időszakos tócsa,
2. kis, nyíltvizű tócsa
Fertő1. sekélyvizű tó, felszíne csak helyenkint nyílt, parti sűrű nádbozótjai mélyen benyúlnak a vízbe,
2. náddal borított állóvíz,
3. időszakos tó,
4. ingoványos fenék
Fesztelenciacsinosabb tanyai épület
Fiók, fiúkis, kicsi (a "nagy", "öreg" ellentéte)
Fogatásbarázdaköz
Fogóhalászóhely
Fok1. tóba nyúló hegy,
2. tavak, tengerpartok merész kiszögelése,
3. magas partok között folyó vizecske,
4. vízjárta keskeny meder,
5. elhagyott meder,
6. folyóvizek torkolatköze
Folyamatkis hegyipatak
Folyás1. patak, ér,
2. a tavaszkor megduzzadt lápok vízerei
Folyatfolyó, élő víz
Folyóa folyó vize, tekintélyesebb vízfolyás
Folyókanyitott csatornácska
Folyós vízaz a víz, amely a partot rongálja
Fontoslásd Fundus alatt
Fordulóidőt is, tért is meghatározó kifejezés: a határnak az a része, amelyet egyszerre mívelnek (az az egy vagy több sorból álló darab, amit a mezőgazdasági munkás a sor elejétől a visszafordulásig egyfolytában megmunkál = egy elő; az indulástól az egy előig és vissza az indulásig végzett munka = forduló)
Forgaa folyóvíz kanyarodása
Forgó1. örvény,
2. lassúfolyású mély, örvényes víz,
3. az a hely, ahol a szántók az ekével megfordulnak
Forr, forrikfakad (a víz)
Forrás1. a talajból feltörő vagy felszivárgó víz,
2. habosan kavargó, örvénylő víz
Forróerősen bugyborékoló, feltörő (esetleg gázos) víz
Fortyogó1. nagy zúgással-forrással fellövelő ásványvízforrás,
2. gázforrás
Fostoroslucskos
, fej1. hegytető, sziklatető,
2. folyó vagy völgy eredete, kezdete,
3. tavak kiszélesedő (nagyobb) vége
Föl1. fölfelé,
2. északra
Földdűlő
Föle1. hegynek, hegyrésznek felső része,
2. valami fölött fekvő
Főnylásd Fény alatt
Főtőhágó
Föveny1. homok,
2. kavics
Fövenyfúváshomok
Fövenyvájáshomokgödör
Fundus, fontostelek, belső telek
1. füves hely,
2. hínár
Fűnőttefűvel benőtt hely
Füvelőlegelő
Füvenylásd Föveny alatt
 

G

 
Gabonásmagtár
Gabonaszergabonapiac
Gacsallugasszőlő, fára futó szőlő
Gágánylúd
Gágymélyen fekvő rét, lapos hely
Gaj, galyrög, göröngy
Galacsér, galacséroscserepes, megrepedezett föld
Galajsárgán virágzó növény
Galamosréteges, palaköves föld vagy szikla
Galázvízhordta ágbog, gyökér s egyéb törmelékholmi
Galya1. fiatal fákkal benőtt hegytető,
2. hegyi tisztás,
3. kopár hegy,
4. hepehupás, gidres-gödrös terület
Gám, gámorgallyakból, tüskebokrokból összetákolt kerítés
Gáravasúti állomás, pályaudvar
Garádkerítés; fölhányt földből, trágyából való s gazzal, bokrokkal benőtt kerítés
Garangy, garangyosgöröngy, göröngyös
Garázd1. árok,
2. garád
Gát1. árvízvédelmi töltés,
2. vízvezető árok, árokpart,
3. a völgyre haránt húzódó gerinc,
4. duzzasztott halastó,
5. sövénykerítés
Gaz1. fű, zöld takarmány,
2. kis erdő, cserjés
Gazmalék, gazmotalásd Galáz alatt
Genyöteméternyire megnövő réti növény
Geréb1. part, töltés,
2. malomkikötő hely
Gerebenesgöröngyös
Gereblyevízen úsztatott fák felfogására szolgáló gát
Gerend, gorond, görönd1. kis dombhát, hosszan élnyúló hátszerű emelkedés,
2. lesuvadt földtömeg
Gerincéles hegyhát
Gészkenyszűk utca, köz, sikátor
Gesztes, gesztifás, diófás
Gesztreg1. sűrű erdő,
2. lásd Cseplye 3. alatt is
Gider-gödörgödör, sok gödör
Gidres-gödrössok-gödrű, egyenetlen
Gihej-göhejárkos, vízmosásos, terméketlen vidék
Gingó1. kopár hegytető, terméketlen magaslat,
2. hitvány földrész
Girind1. halom teteje,
2. a hullámos talajon levő szántóföld dombos része,
3. szántóföld széle, mesgyéje
Gór1. nagy,
2. csupasz
Gorc1. bányák hányójának kőhalmazai,
2. hegygerinc,
3. földnek gerincformájú emelkedése, dombos része,
4. szőlőhegy tábláit egymástól elválasztó bokorkerítés,
5. mocsaras helyen levő szigetecske,
6. lásd Gerend alatt is
Gordonmagasra nőtt, kóros burjánnal boraított hely
Goronc1. a kaszáló emelkedetteb része,
2. mocsárból, nádasból enyhén kiemelkedő földdarab, szigetecske
Gorondlásd Gerend alatt
Göbe, göbbenő, gödrő, gübü1. gödör, lyuk,
2. folyó fenekén lévő vízvájta mélyedés,
3. vízállás, tóállás,
4. sárral, vízzel telt gödröcske (az úton), pocsolya; lásd Gübe alatt is
Göbec, göbedék1. patak- és folyómeder fenekén lévő vízvájta mélyedés vagy merítőhelyül vájt gödröcske,
2. tócsa
Göbölyepocsolya
Göbösrögös, göröngyös
Gödör1. tágabb lyuk, mélyedés,
2. agyag- vagy homokbánya,
3. völgy
Gödörkútlásd Gyalogkút alatt
Göhejárkos, vízmosásos, teméketlen terület
Görc, dörckis domb
Görgényvölgytorok
Göröndlásd Gerend alatt
Görülapos föld
Gőzlőolyan barlang, amelyben gázok fejlődnek
Grántehatár, határszél
Gubarcdombocska, halmocska
Guglyakőudvar
Gugyor1. keskeny, szűk völgy,
2. teknőforma völgy vagy árok
Gurdaj, gurdancs, gurdalyoslásd Gordon alatt
Gübesellők, zuhatagok alatt örvénylő, kavargó víaz vagy ennek mélyedése, katlana, gödre; lásd még Göbe alatt is
Gürü1. vizenyős berkekben élő zsombék,
2. kihalt folyómeder
 

Gy

 
Gyakor1. sűrűbokros, bozótos hely,
2. sűrű nád, illetve csak "sűrű"
Gyalmosaz a hely, ahol gyalommal (kerítőhálóval) halásznak
Gyalogföld206 négyszögölnyi föld
Gyalogkútszéles és 1-1,5 méter mély gödör, amelyben a talaj- és turjánvíz felfakad
Gyalogrészegy dűlőföld
Gyékényes, dékényeskákás hely
Gyep1. pázsit,
2. mesgye
Gyepségzsombékos hely
Gyepü, gyöpü1. élősövény,
2. tüskével megrakott árokhányás
Gyéresgyérnövésű erdő
Gyolcs, gyócsa tó, a fertő tiszta, nádmentes része
Gyófa1. liget,
2. legelő,
3. cser
Gyótánszőlőhegyi hajlékok előtt levő szabad térség
Győr, gyűr, györe, gyürke1. földvár, mocsárvár,
2. kisebb talajkiemelkedés, bucka, domb,
3. árvizes területen a vízből alig kibukkanó gyepes, füves hát, menedéket nyújtó hely
Gyűrlásd Győr alatt
Gyürkelásd Győr alatt
Gyűrösdombos, buckás, göröngyös
 

H

 
Habarék, habaricahíg sár, locs-pocs
Habitanádtörmelég és gizgaz, melyet a hullám partra vet
Hágó, hágító, hágtató1. hegynyereg, amelyen út vezet át,
2. kapaszkodó, mederek hegyiút,
3. hegy- vagy völgyoldal
Hajlás, hajlat1. szélebb, sekély talajmélyedés,
2. a lejtők fordulói
Haladéksekély, lapos mélyedés
Hal-ághalaspatak
Hal-ágygödör, amelybe halászatkor a halastavakból a halat leeresztik
Haláp1. vizenyős rét, vadvizes hely,
2. a víz színén úszó növények sűrű, erős szövevénye, amelyen óvatosan járni is lehet
Hálásaz a hely, ahová éjszakra hálni hajtják a marhákat
Haló1. holt ág,
2. elapadó vizű folyómeder (lásd Halvány alatt is)
Halom1. szelídebb talajkiemelkedés,
2. kisebb hegy
Halyag, hályog, hólyagapró bogyókat termő cserje (pisztácea)
Halyagos1. hepehupás,
2. pisztáceával benőtt hely
Halvány, halovány1. a folyó elhagyott medre, morotva, holt (nem mozgó) víz,
2. lágy, süppedős föld
Hangyep, pázsit
Hancsiklásd Honcsok alatt
Hant1. göröngy,
2. kicsi földhányás
Hányás1. felszaggatott föld,
2. kisebb kupac
Hányósrázós út
Hápa-hupa, hápa-hupásgidre-gödrös, völgyes-dombos, egyenletlen hely
Hárámkönnyedén rakott tövisgyepű vagy kerítés
Harap1. száraz avar, haraszt, lehullott falevelek,
3. tarló- vagy avarégés
Haraszt, harasztos1. lomb,
2. lehullott falevelek,
3. magasnövésű, száraz gizgazos hely
Hasába szőlőföld egyvégtében fekvő csatornái
Hasadály, hasadátszakadék (földnek, sziklának kettévállása által képződött meredekfalú mélyedés)
Hasadéklásd Hasadály alatt
Hát1. nagyobbterjedelmű, hosszan elnyúló emelkedés vagy annak teteje,
2. hágó
Hátas1. fennsík,
2. a kaszáló emelkedetteb része
Havas1. az év nagyobbik szakaszában hóval borított hegy,
2. hegység,
3. viszonylag magas hegy
Házlábtelek, beltelek
, hólásd Hév alatt
Hegy1. a térszín kiemelkedő része,
2. szilárd, sík föld a lápok között
Hegyesa hegygerincből hirtelen kimagasodó, szűktetejű kúp, csúcs
Hegyfar, hegyfarkhirtelen és meredeken leszakadó hegyvég
Hegyhorpaszhegyhorpadás
Hegykanyarékhegykanyarodás
Hegylapulathegylapály
Hegynyakhegynyereg
Hegynyulamata hegy elnyúló része
Hegyszakadályhegyszakadék
Helólásd Haló alatt
Helydűlő, terület
Hendeghatárhalom
Hepe-hupa, hepe-hupásegyenetlen, hullámos, dimbes-dombos, gödrös, kátyus
Héricsmeszes, köves, füves lejtőkön virító mérges növény (adonis vernalis)
Hév, hé, hőlangyos víz, meleg víz, hőforrás
Heverésállatok heverőhelye
Hibarc, hibarcos1. híg sár, kátyu, pocsolya,
2. ingoványos hely
Hibók, hibókás, hiboncáslásd Hibarc alatt
Híd1. palló (az utca két oldalán futó kövezett gyalogjárót összekötő deszka),
2. gyaloghíd, bürü,
3. komp
Hidaskomp, dereglye
Hideg oldal1. északi oldal,
2. a hegy északi lejtője, a völgy délfelöli oldala
Hodály, hodáj1. juhakol,
2. bármilyen célú rossz épület
Hólyaglásd Halyag alatt
Holtolyan meder, folyóág, amelyben csak nagy vízállás idejében folyik a víz
Holt földsemmit sem termő föld
Holt vízmegrekedt folyóág
Hombolyhanthalom
Homlok1. csúcsosan fölhányt föld- vagy kavicshalom,
2. szántott vagy fölvágott gyep, h
Hompukhant
Honcsok, hancsik, hamzsik1. hant, sírdomb nagyságú kupac,
2. zsombék, ingoványos helyeken a földből kidudorodó hant,
3. határjelül szolgáló néhány kap... földhányás,
4. tilalomjelül ásott gödröcske,
5. vakondtúrás
Honcsokosvakondtúrásos hely
Hoporcs, hoporcsos, hoporlyatagosrögös, gidres-gödrös, egyenletlen
Horhos, horh, horhó, horg1. meredekfalú vízmosta árok,
2. mély hegyiút, szakadékos hegyoldalba vágott út
Horpa, horpálysekély, lapos mélyedés
Horpasz, horpachorpadás
Horvás1. völgyecske,
2. gyökerestől kifordult fa helyén maradt mély gödör
Hóstátkülváros
Hóstélházhely a belsőségekkel együtt
Hozoványföldiszap
lásd Hév alatt
Höbörcs, höbörcsösgörcsös, rögös, göröngyös
Hömp, hömpkőkőhömpölyeg, hegy oldalából felhőszakadás által levált és tovasodort agyagtömb, mely hengergetése közben köveket vesz fel; nagy gömb- vagy tojásdad alakúvá dagad s száránál megkeményedik)
Hörbikgödröcske, kicsi pocsolya
Hunkahant, dűlőhancsik (lásd Honcsok 3. alatt is)
Hunyorgyógynövény
Hupulykásenyenetlen, göröngyös
Hutarégi üvegfúvó hely
 

I

 
Ilosvanyír
Ilványárvízjárta ragadós föld
Imervízi áloe (mocsaraink jellemző, érdekes életű növénye)
Imola, imolyó1.sáros vízállás, ingovány,
2. hínár,
3. erdei v...
Ingó, inkóingovány
Ingovány1. süppedős rét,
2. ...
Inkólásd Ingó alatt
Irágafüzes partok közötti mély út
Iringóördögszekér (eryngium campestre)
Irtvány, irtoványirtás
Isztrongalásd Esztrenga alatt
Itóaz itató elkorcsosult alakja
Iva, vibafűzfa
 

J

 
Jágarlásd Jéger alatt
Jáhor, jáharjávor, juhar, jávoros
Járáslegelő
Járógyalogút, járóút
Járóhídkomp
Jávoroslásd Jáhor alatt
Jéger, jágarégerfa
Józan útmeredek út
Juhászkútlásd Gyalogkút alatt
Juhszélváros vagy falu széle, falun kívül levő hely
Juhszínjuhakol
 

K

 
Kabastóhegyi borház
Kabola, kavalavíznyelő lyuk, víznyelő gödör
Kabolaúttöbb összevágó szekérút vagy ösvény
Kacérmagasra nyúló perjeféle fű
Kadaa folyófenék vízvájta gödre, amelyben télen a halak tanyáznak
Kadarcsér, patak
Kákicstejes parés, vadciróka
Kákókáka
Kalabányaa patak mély része
Kalandoskanyargó
Kaliba, koliba, kajibakunyhó, viskó
Kalista, kálistósárvizes gödör, kátyu
Kalló, kálló, kolló1. posztómosó malom,
2. kenderáztató víz,
3. lásd Gübe alatt is
Kalokány, kolokánytóban tenyésző szúrós fű
Kangödörolyan gödör, amelyből vályoghoz való földet hordtak ki
Kanyaréka hegyhát kanyarulata
Kapaszkodó1. hágó,
2. meredek út
Kapató, kaptató1. emelkedő út,
2. hágó
Kapotnyakköptetőnek használt gyógynövény
Kapu1. sziklák között vezető szűk út,
2. eleje, kezdete egy újabb tájrésznek,
3. hágó
Karhombár
Kártilos, veszedelmes hely
Karaj, karé1. völgyfő,
2. hegyív,
3. a folyó kanyarulata
Karájhalom, dombocska
Karakány1. tüskés, bokros sás,
2. vízi áloe
Karám1. állatok számára bekerített hely,
2. négy ágasra barkácsolt szalmatető, amely alatt a szénát tartják
Karélásd Karaj alatt
Karingóörvény
Karujkarvaj
Kasárlásd Esztena alatt
Kasikakáka, sás, szittyó
Katlankerek mély völgy
Kátyu, kutyorsárvizes gödröcske
Kavaladolina (lásd Kabola alatt is)
Kebel1. köböl, bodon,
2. öböl
Kégy, kögyhatár, határoszlop
Kegyetlensűrű, csalitos hely az erdőben
Kelepköralakú kis térség
Kelés, kelő, átkelőátjáró, gázló
Kémény1. sűrű sziklák, kőszálak közötti meredekfalú, szűk mélyedések, kürtők
Kenderásztó, kenderátókenderáztató
Kengyel1. ér, folyás, patak,
2. folyó hurokszerű kanyarával közrefogott terület
Kenyérkőszivacsossá vált bazalt
Kerek, kerékkis erdő
Kerékrónakerékvágás
Kerengő, keringő1. kanyargó,
2. örvény
Kereptakarmányfű
Kertókerítés, sövény
Kert, kerty1. karám (elkerített hely),
2. kerítés
Kertelés, kerteletkerítés, nádkerítés, sövény
Kerület1. martosodásnak vagy hegyoldal emelkedésének körülállása valamely térhely fölött (völgyfőt körülzáró hegyek),
2. határ, határrész
Késaszőlőrész
Keszeghát1. a homokzátonyok gerince, háta,
2. olyan hegy, melynek domborulata a keszeg hátára emlékeztet
Kétér-közkét vízfolyás között fekvő terület
Kevély-nyirokomló föld
Kinder1. örvény, feneketlen mélység a tóban,
2. lápkúti víz
Kinnvaló, künnvalóa helységen kívül fekvő földek
Kis"öreg", "nagy" ellentéte
Kiskútlásd Gyalogkút alatt
Koboréksár
Kocsordmagasnövésű (1-1,5 m) kóróféle
Kokojzásáfonyás
Kolibalásd Kaliba alatt
Kollátkorlát
Kolokán, karakánya Túr menti vízállásokban gyakori vízi áloe; lásd Imer alatt is
Komárnyékjuhfejő-hely
Komócsinlenge, nádforma réti fű, mely vizenyős helyeken terem
Komp, ponkhalmocska, dombocska, határdomb
Kompis1. földhalom, kavicsrakás,
2. zsombék
Kóphegy, kúp
Kopácsbozót
Kopáncsharkály
Kopecrakás, kúp
Kopónádtarló
Kopolya1. olyan ásott kút, amely nincsen kővel kibélelve,
2. sűrűn benőtt, sekély vízállás,
3. kisterjedelmű, de hirtelen mélyedés a patakok, folyók medrében
Kopolyakútlápi kút (néhány ásónyommal elérhető talajvíz gödre, földbe szúrt nádon felszínre hozható talajvíz)
Koporcköves föld
Korcsövénykerítés
Korgatagfölddel tömített növényi korhadvány
Korlát, kollát1. bekerített hely juhok, marhák, lovak számára,
2. fa- vagy léckerítés, palánk
Kosár, kasárlásd Esztena alatt
Kosborhegyi rétek virága
Kotmánylásd Kutyor alatt
Kotorkis gödör
Kotorcagyékény
Kotormányvízjárta mélyedés
Kotu1. tócsa, pocsolya, vadvizes sáros hely, híg sárral telt mélyedés, gödör,
2. rét,
3. nádtarló, fiatal nádhajtás,
4. növényi korhadványok talaja,
5. gödröcske az úton,
6. halastavak fenekén lévő gödör
Kottyanó1. zökkenő, kátyu,
2. hirtelen mélyedés a víz fenekén
1. feltűnőbb sziklaalakulat,
2. hegy
Köblös föld1. félholdnyi föld,
2. 1800 négyszögöl föld
Kőgylásd Kégy alatt
Költ (köt) víztalajvíz, fenékvíz
Könyökéles kanyarulat, hajlat
Köpectócsa
Köpőbugyborékolva feltörő víz
Köpülásd Bodon és Köböl alatt
Kőszál1. hegyesen felnyúló szikla,
2. összefüggő ép szikla
Kötel, kötélrégi mérték (egy kötel tanyás föld = 18 hold; egy kötel nyilas = 8 hold; egy kötel fekete föld = 1200 négyszögöl)
Kövecses1. kavicsbánya,
2. köves hely
Kövecshompcsúszósan fölhányt kavicshalom
Kövér tóolyan tó, amelyben a hal gyorsan növekszik
Kövér vízolyan víz, amelyben a halak sok tápláló anyagot kapnak
Köz, köze1. vizek, hegyek határolta terület,
2. folyók torkolati tájéka,
3. sikátor
Közelvízközeli kút, forrás vize
Középszega falu középső része
Közhelyszabad, közös halászóhely
Közkertközbülső kerítés, elválasztó kerítés
Közlesikátor, köz
Közúthatárút
Kucorgó1. törpe, igen alacsony ház,
2. lásd Bodon alatt
Kuharkopár, terméketlen, omladékos hely
Kuklya, guglyakőudvar
Kukojszalásd Kokojzás alatt
Kukollópálinkafőző-kunyhó
Kulipintyomviskó, kunyhó
Kúp1. a hegy kiemelkedő teteje,
2. rakás, kupac,
3. kisebb horpadás
Kupakisebb, sekély talaj-mélyedés
Kupackis rakás, halmocska
Kupacosegyenetlen, dimbes-dombos
Kupolya1. sekély, lapos mélyedés,
2. lásd Kopolya alatt
Kurjantózökkenő (az úton)
Kusornyóviskó, vityilló, rőzséből készült fészer
Kút1. kút,
2. tóban, folyóban képződött mélyebb gödör,
3. vízvezeték
Kutas, kutulápi kút
Kútfejmocsaras helyek nyílt térsége
Kútköpülásd Bodon alatt
Kutulásd Kotu alatt
Kutyikaforrás, kút
Kutyor1. sárvizes, mély gödör,
2. kátyu
Kutyorékfolyóvíz kanyarulata
Kuvarlásd Kuhar alatt
Külsőségkünn, a helység határában fekvő földek
 

L

 
Láb1. alja, vége valaminek,
2. hegynek, völgynek alsó része,
3. kiálló hegyszög,
4. egytagban levő nagyobb földbirtok
Lábas erdőfelnőtt szálerdő 20-40 éves fákkal
Lábó, lábbócölöpsorok közé gyepből vert keskeny gát
Lábológázló
Lágy, lágyasapró, sáros vízállás
Lajzsilipen aluli hely
Lajposlápos
Láktó, mocsár
Lánchold (föld)
Langóörvény (az örvény széle)
Lanka, lankac1. meneteles hegyoldal,
2. a folyóvíz lassúfolyású helye,
3. nedves rét, liget, sáros vízállás,
4. irtás
Lankáslásd Lanka alatt
Lanya folyóvíz nagyon csendesmozgású része, ahol a víz állani látszik
Lap, lapáclapály, sík terület
Láp1. a tó, mocsár színén alakult úszó vízinövényzet,
2. bozótos hely
Lápa, vápatalajmélyedés, sekélyes völgy, völgyfenék
Lapáclásd Lap alatt
Lapály, lapány, lapás1. sík földterület,
2. enyhén lejtősödő homorú hegyoldal,
3. vízapadáskor tamadt sziget,
4. sekély, enyhe lejtésű mélyedés, állandó vagy időszakos vízállással
Lápi kútlásd Kopolyakút alatt
Laponyag1. kisebb földkiemelkedés,
2. alacsony őshalom, illetve kunhalom
Lapos1. sík terület,
2. kismélyedésű völgy, kaszáló, legelő,
3. lásd Lapály alatt is
Láposvízinövényzettel borított terület, mocsaras, kákás, zsombékos hely
Lápságlapály
Lapulatlásd Lapos alatt
Láz1. erdei tisztás,
2. gyér erdő, liget,
3. hegyilegelő vagy kaszáló
Lazna, laznásgizgazos, dudvás hely
Lécföld10 öl széles és 300 öl hosszú föld
Lecs, lecsesáros vizenyő, kicsi vízállás, pocsolya
Lednekpirosvirágú erdei növény
Lejszarekesztő sövénnyel történő halászat helye
Lejt, lejtő1. enyhe lejtésű hegyoldal, part,
2. lejtős út
Lencséslencsefűvel (callitriche verna) benőtt terület
Lenge, lengő a nagyon lassú folyású víz mélye
Léniamellékút, dűlőút (az országút ellentéte)
Lenkakiszáradt ingovány
Lepe-lapahegye-völgyes tájék
Lesőrhely
Lésza, lészkavesszőből, nádból stb. font kerítés, sövény
Liget, ligetes1. fás, bokros hely,
2. szőlőben, vetésben előforduló üres folt, ahonnan a szőlő vagy a vetés kipusztult,
3. hézagos, ritkás
Lik, luk, lyuk földmélyedés, üreg, katlanszerű mélyedés
Likat, lyukat1. gyér csererdő,
2. liget
Liliföldtelevényföld, humusz
Lilli, liliklúdfaj
Limány1. folyó csendes, örvénymentes vize, amely néha visszafelé is folyik,
2. örvény
Limbusmocsaras, ingoványos, süppedékes hely, vizenyős rét
Linkafahíd, bürü
Linkósüppedékes, ingoványos hely
Lipics, lipicsfafodorjuhar, juharfa
Livádagyümölcsöskert
Lobogófölbuzgó, fortyogó ásványvízforrás
Locspocsolya, híg sár
Locsahínár
Locsogóolyan víz, amelynek fenekéről fű verődik föl
Lódingtöltés
Lóger1. rakodóhely,
2. tárház
Loklapályos hely, völgylapály
Lokkamélyedés
Lokosalantabb fekvő, lapos
Lonkalásd Lanka alatt
Lopálylásd Lapály alatt
Löcs, löcselásd Lecs alatt
Lök1. hegytetőn lévő térség, tisztás,
2. völgylapály
Lökkenőzökkenő (gödör az úton)
Luc, lucs, lucsonmocsár
Lúcs(luc-) fenyő
Lunkalásd Lanka alatt
Lyuklásd Lik alatt
Lyukatlásd Likat alatt
 

M

 
Mácsonyatöviskes erdei kóró
Magosnagyobb, testesebb hegy
Magyalmohostölgy (quercus pubescens)
Magyarómogyoró
Mál, máj, mány1. délnek néző hegyoldal,
2. innenső hegyoldal
Malánkasáros vízállás
Malátfüzes, cserjés, bokros hely
Málnavészsűrű erdőben összedüledezett nagy fák közötti mélyedés, amelyet fölvert a málna
Maloggyasűrűn nőtt fűzfa
Mánylásd Mál alatt
Marancselvénült, kaszálatlan fű
Marás1. zátony,
2. a part menti vízfenéken 11-12 méternyi közökben a parttal párhuzamosan futó, sekély vízzel borított gátak
Marhaélésmarhalegelő
Marhajárólegelő
Mart1. alámosott, meredek vízpart,
2. emelkedő hegyoldal, kapaszkodó, hágó, kisebbfajta hegy
Martilapugyógynövény féle (tussilago farfara)
Martosmeredek
Massavasolvasztó kemence
Matyokér, patakocska
Meda, megyalásd Megye alatt
Meddő, medőaszó, száraz meder
Meg, mege, mög, mögevalami mögött levő rész, valaminek a hátulja (hegy mögötti hely)
Megelásd Megye alatt
Megye, mege, meda, megyamegye, határ, vég, szél
Megyerér, patakocska
Megyéshatáros
Melécsenyhe lejtésű, lankás oldalú völgy
Mellék, mellyék1. valami mellett fekvő rész,
2. vízmente a környező patakokal és partmenti területei. (A "mellék" völgyi, azaz homoródó tájék, ellentéte a "hát", mely domborodó területet jelöl)
Mély1. mélyen fekvő hely,
2. mély víz
Menedékesmeneteles
Menődűlő
Meredek1. hirtelen emelkedő hegyoldal, árokpart, út,
2. meredek hágó
Meredélyhegynek, völgynek meredek oldala
Merítő, meríttőfolyóvízbe benyúló palló, partba vágódott lépcsőzet, melyen állva a vizet merítik
Mesence1. gyümölcsös,
2. falu alatti kert
Messzelátómagas hegytető
Metposvány, pocsolya
Métely1. piszkos forrásvíz,
2. mérges vízibürök
Métengtélizöld (vinca minor)
Metszéscsatorna, ásott meder
Mezőfű, gyep (a mezőn),
2. zöld vetés,
3. nagy tisztás
Millerér, patakocska
Mirhó1. lapályos, vizenyős hely,
2. szélvihar
Miseúttoronyirányú ösvény
Mocsármányzab
Mocsolya1. mocsáros, lápos, nádtermő rét,
2. pocsolya, posvány,
3. kenderáztató
Moharvékonyszálú fű (panicum)
Mohotkamoha
Moláka (mol)zsombékos, kákás posvány
Molvakákás mocsár, posvány
Mónamalom
Monyókosagyagos, szikes föld, mely a vizet igen nehezen veszi magába
Morotva1. elhagyott folyómeder,
2. megrekedt folyóár, holt víz
Mósia1. nagy lakótelek, melynek közelében fekszik a hozzátartozó birtok,
2. kúria
Mosólangyosvizű, jó mosóhely
Mosósdombos, lejtős út, amelyről az esővíz könnyen lefolyik
Mög, mögelásd Meg alatt
Muhosmohos
Murva1. félig rothadt széna-, nád- stb. törmelék,
2. száraz rőzse,
3. úttöltésre használt apró kavics, mészkőpor, föveny
Mustymoha
Muzsdaszántók, kaszálók közti füves barázda
Muzsdajtölgyfajta
Muzslasűrű, harasztos hely
 

N

 
Nád-dörmőárhordta nádtörmelék
Nádi botikóbütykös nád, kibotosodó káka
Nádkopónádtarló
Nádlónádas
Nádzsikunádas sarja, fiatal nád töve
Nagy1. öreg,
2. a kis, kicsi ellentéte
Nagy fűnadragulya
Nagyfű-bingónadragulya
Nagyközföldmessze föld
Nagyútországút
Négyeslóa vontató út alja, ahol az erdőre menéskor a szekér hátulsó részét hagyják, azután visszafelé jövet a taligával levontatott terhet négy kerékre rakják
 

Ny

 
Nyak1. hegynyereg, a hegygerinc mélyedése,
2. útszűkület
Nyakasfennsíkon emelkedő hegygerinc
Nyáras, nyárjasnyárfás hely
Nyárnyunyárfa
Nyereghegykúpok közötti bemélyedt, laposabb terület
Nyergeskét csúcs között hosszan elnyúló hegynyereg
Nyersesirtáshely
Nyikkiszáradt mocsár, ingovány, tófenék, mely már begyepesedett, de helyenkint süppedékes
Nyikoszsombékos, süppedékes, de száraz terület
Nyíl, nyilas1. osztott föld, sorshúzás (nyílhúzás) útján osztályrészül juttatott föld,
2. egyenes vonalakkal határolt parcella, rét, erdőrész
Nyiladékerdőátvágás
Nyilaslásd Nyíl alatt
Nyír1. kisebb mocsár, mocsaras vízállás,
2. fiatal hajtás, nád töve
Nyirángos, nyirenknyirkos
Nyirenklásd Nyirángos alatt
Nyiristyetarló
Nyomás1. ugarnak hagyott határrész,
2. a város melleti földek
Nyugodó1. völgy kiszélesedő, lankás feneke,
2. a hegy széles, lankás, ellaposodó töve
Nyújóhelynyugvóhely, temető
Nyúlamata hegynek kinyúló, alacsonyabb ága (oldalhát)
Nyűkasza-nem-fogta fű, gabona
 

O

 
Ó1. öreg, vén,
2. nagy
Ódoklásd Oldal alatt
Odor, udoröblös üreg, barlang, odú
Ográdaudvar
Okor, akurpatak
Oktálmértékegység (valamely helynek, teleknek a fele)
Oldal1. hegynek, dombnak lejtője,
2. erdőnek, rétnek a széle
Oldalasoldalt, oldalvást, oldalról
Oldalgós, ódalgósegyenetlen, gidres-gödrös, lejtős
Oldallagos, ódallagosoldalt levő
Oldallaglásd Oldalas alatt
Oltvány1. csemeteerdő,
2. fiatal gyümölcsös
Omboly1. sekélyvizű, sűrűn benőtt mocsaras vízállás (semlyék),
2. olyan hely, ahol a földnek egy része beszakadt, lecsúszott,
3. örvény
Omsóslásd Amsós alatt
Orgoványorgonavirág
Orjlásd Orr alatt
Ormányárterület emelkedettebb része, árvízmentes szigete
Ormásásott hantnak gyepes része
Ormólásd Orom alatt
Ornyáka völgy bejáratában, szádjában fekvő rét
Órolatmeredek hegyvég
Orom, orony1. hegygerinc végső, a völgybe meredeken leszakadó nyúlványa,
2. a szántóföld feldomborodó része
Orotáslásd Ortvány alatt
Orotványlásd Ortvány alatt
Órozata hegy meredek oldala
Orr, or1. a hegyoldal hirtelen kiugró része,
2. a vízbe orrszerűen benyúló partrész
Ortáslásd Ortvány alatt
Ortvány, ortás, orotványirtás, irtvány
Oszlárlásd Osztály alatt
Osztály, oszlárosztályrészül juttatott föld
Ótalegelő
 

Ö

 
Öblöshőütött, sovány föld
Ölmértékegység (1 öl szántó = 2 katasztrális hold és 124 négyszögöl, 1 öl kaszáló = 1422 négyszögöl)
Ölyüölyv
Ömbolylásd Omboly alatt
Öntésártér
Ördögcérnalícium, sefű-sefa (sűrűnövésű sövénycseje)
Ördögszekérlásd Iringó alatt
Öregnagy
Örjeg1. halat tápláló apró tó (a Duna kiöntésének maradványa),
2. lásd Omboly alatt
Örjegesvízállásos (ahol esővíz huzamos ideig megáll, de mégsem terem sás)
Örmény1. örvény,
2. őrhely
Őrmény, erményőrlőmalom
Örökfal1. a falunak a mező felőli védkertjei,
2. a vetésmezőt az erdőtől elválasztó sánchányás
Örökség1. szántó, kaszáló stb. ingatlan birtok,
2. beltelek (lakóház és melléképületei)
Örvény1. a folyónak igen mély része (nem szükséges, hogy a víz kavarogjon, forogjon),
2. gátszakadás által keletkezett tó
Ösvény, ösvenerdei, mezei csapás, nyom
Őszlőa marhák őszi legelője
 

P

 
Pacsaraspocsolyás
Pad1. a folyópart mentén, de a víz színe alatt húzódó homoklépcső,
2. lapostetejű, de meredekoldalú földkiemelkedés,
3. lapos dombtető,
4. híd
Padlólásd Palló alatt
Padmaly1. kimagasodó part,
2. alámosostt folyópart,
3. vízvájta üreg a vízpart, árokpart oldalában a víz színe alatt,
4. oldalüreg
Padmezőgyepes fennsík
Padoldalkarosszék-, karospad alakú hegyoldal
Padtetőlapos dombtető
Pajta1. istálló, akol, ól
2. szőlőbeli hajlék, présház
Pák, páka, páklyagyékény, gyékényvirág, nádbuzogány
Paláj, palé1. folyóból kiemelkedő, szigetszerű földhát, homokzátony,
2. alacsonyfekvésű, széles, vizenyős völgyelés
Palánksövénykerítés
Palélásd Paláj alatt
Palló, padlógyaloghíd, bürü
Pálmatopolyfa, jegenyefa, rezgő nyárfa
Palócszőrfű (gabona közt termő vékonyszálú gaz)
Pandalló1. partra merőlegesen vagy rézsút álló zátony,
2. víz alatt lévő, a fenék színén felemelkedő halmocska (lásd Padmaly alatt is)
Pannallásd Padmaly alatt
Páplesszellőrózsa (anemone nemorosa)
Papradharaszt
Paprád, paprágy, poprádpáfrány
Paré1. zsengefüves térség, mező, rét, parlag,
2. gizgaz
Parizátaléckerítés
Parlag, pallag, parragműveletlen föld, kaszáló, rét
Parologmeg nem szedett tavalyi nád
Parraglásd Parlag alatt
Parragszénaelső kaszálási széna (előszéna)
Part1. víz partja,
2. hegyoldal, hágó, kapaszkodó,
3. kisebbfajta hegy,
4. domborulaton lévő földbevágás
Partmálalámosott part, szakadni készülő part
Pásk, páskólásd Pák alatt
Páskáciulegelő
Páskom, páskum1. legelő,
2. zsombékos hely
Páskomföldlegelő
Passág, pasnyagkicsi, sáros vízállás
Pástlegeltetőhely
Pásti fűlenfojtó vadóc
Pászta, pászmatábla, szakasz (szőlőnek, szántónak egy táblája, szakasza)
Patak1. kicsi vízfolyás,
2. sár
Patics1. fonott kerítés,
2. vesszőből font és sárral betapasztott fal
Paticskalásd Pip alatt
Pátrácpáfrány, édes haraszt
Páva, vadpávasüketfajd
Pazsagirtás
Pázsit, pázsintdús fű
Pece, pöceér, patak, szennyvízvezető nyitott csatorna, árkocska
Pécejel, határjelölő karó, pózna
Pecérpemetefű
Pehetegposzgomba, pöfeteggomba
Pelemókus-féle rágcsáló állat, de lehet mókus is
Pepehíg sár
Pereszékfű, székfű-virág
Pereszlényerdei növény
Peresztegterméketlen márgás talaj
Perjevékonyszálú, dúsan szertegyökerező fű
Pest1. kemence, mészégető kemence,
2. mészégető hely,
3. mészkő, szikla,
4. szoba, barlang, odú
Peszérce, pöszércepemetefű
Peszterice, pisztric1. nyírfagomba, bükkfagomba,
2. egy kellemes ízű gombafajta
Petruskapetrezselyem
Pezgenyekenderföldön az ottmaradt és lábán megszáradó apró kender
Picsóvízlevezető árok, utcai nyílt csatorna
Picsóka1. árok,
2. árkos gyalogút,
3. burgonya, csicsóka
Pilis, piliske1. hegy, hegycsúcs, dudor,
2. kopasz, tar
Pilkasás
Pimpimpárepitypang, gyermekláncfű
Pimpó1. barka,
2. rekettyefűz,
3. sárga- vagy fehérvirágú erdei növény
Pip, paticskapipacs
Pipehúraranka
Pipirgómocsaras, vizenyős helyeken termő haszontalan fűféle
Pipirigkáka
Pipitér1. székifű,
2. krajcárvirág (ranunculus)
Pipókpipacs
Pippanaranka, fűnyüg
Piregföld- és érctartalom nélküli kő együtt
Pirintylucsok, csatak
Piripó1. parti rigó,
2. méhfarkas (madár)
Piris, piriskelásd Pilis alatt
Pirkóburgonya
Piszke, biszke, pöszméteegres
Pisztiriclásd Pesztrice alatt
Pityereburgonya
Pityóka, picsóka1. burgonya,
2. csicsóka
Plopjegenye
Pocakvadkörte, vackor
Pocsajpocsolya, híg sár
Pocsérpocsolya
Poján, pojána, pojen, polán1. mező,
2. havasi rét, legelő, tisztás,
3. hegynyereg
Pókapulyka
Pokolsársárvulkán (olyan hely, amely esős időben sárral van tele és gyakran füstölög is)
Polinfűcsomborménta (mentha pulegium)
Ponk1. púp, halom, tető,
2. dombnál kisebb földkiemelkedés
Porkolád, porkolátvesszőkerítés a mezőn
Porond, porong1. folyóban képződött föveny- és kavicssziget,
2. a folyó martos oldalának ellentétes partja,
3. olyan zátony, amelyet már növényzet, nevezetesen fűzféle borít,
4. vízmosásos, kövecses, száraz, puszta hely,
5. kopárság
Porongárvízmentes sziget
Porongygyalogfűz, parti fűz, fűzcserje
Poróstyalásd Próstya alatt
Portabelső telek a rajta lévő épületekkel együtt
Porzsoláséges, perzselés
Porzsolyalangyos víz
Poslakvágás az erdőben
Poszgombanem
Poszhomoksilány homok, amelyben semmi sem terem meg
Potyorhíg sár
Pozdorjaseprőfű
Póznaföldnégy katasztrális hold és 222 négyszögöl (24 pózna tesz ki egy szessziót)
Pozsárhalfajta (ponty)
Pöcelásd Pece alatt
Pöcsögősmocsaras, pocsolyás
Pöfetegposzgomba
Pörnyetegporhanyó
Pöröntyharmat, lucsok, csatok
Pösvesszőkéve
Pöseberkekben lévő sárgásvöröses színt játszó posvány
Pös-sövénykarók közé állított és lécekkel összeszorított vesszőkévékből készített sövény
Próstya, poróstya1. a földbe eresztett durva fahasábokból álló kerítés,
2. palánk, léckerítés,
3. fonott kerítés, sövény
Pucsokhirtelen kimagasodó meredek és szűk oldala a hegynek
Púpa vízpart benyúló része
Pusztaságmezőség
Putriföldkunyhó
Püfőszáraz, porladó állapotban levő növényi korhadvány
Pülüpele (rágcsáló állat)
 

R

 
Rabotinkendervadkender
Ragadáncsragadó fű, bojtorján, bogáncs
Ragadvány, ragadványfűlásd Ragadáncs alatt
Ragyinasáros, apró vízállás
Rakás, rokáshomokos hely
Rakita, rakitlalásd Rakottya alatt
Rakományos, (-kert)szérűskert
Rakotlalásd Rakottya alatt
Rakotmánykazal, asztag, boglya, stb.
Rakottya, rekettyefűz, füzes
Rapály1. lapály,
2. a folyó meneteles partja,
3. vízapadáskor támadt sziget
Rapátmély és széles vízmosás, amelyben út vezet
Rástgyepszelet, pázsitos földdarab
Ravaszróka
lásd Rév alatt
Rebernyekorhadt, odvas, évszázados élőfa
Receléckerítés
Redvesromlott, hitvány
Regelye, reglő1. hegyoldalban lévő legelő, tisztás,
2. rejtett hely az erdőben,
3. vízmosásnak, pataknak mélyebb vízfordulója
Rekesz, rekeszték, rekesztő1. halászóhely,
2. halastó,
3. sövénykerítés
Rekesztés1. cégés halászóhely,
2. cölöpsorok közé gyepből vert keskeny gát
Rekesztőlásd Rekesz alatt
Rekettye, rakitla, rakotlalásd Rakottya alatt
Rekkenetfonnyadt, kiszáradt, kiaszott
Remiszfás hely, kis erdő
Rencehínár
Rendsor
Rengeszakadozott, omladékos partú, erdőnőtte árok
Rénygát, sövénykerítés
Réskertvastag gallyból font sövény
Resorszántóföld mellett húzott kis árok
Részdűlő, darab
Reszketőpillangófű, nyúlperje (briza media)
Rét, rétség1. füves terület, kaszáló,
2. sűrűn benőtt, sekélyes, de nagykiterjedésű vízállás,
3. ártér
Rétes helyfolyó ártere, amely halászható vizeket is tart
Rétséglásd Rét alatt
Rév, ré, reves, rí
1. porondos árjáró a folyón,
2. halászóhely (nem mindig átkelőhely is!)
Rez1. hegy, hegycsoport,
2. fennsík,
3. erdei irtás
Rezákalomnak való sás
Reznekkicsi vízimadár-fajta
Rezuta1. sűrű, fiatal tölgyerdő,
2. tilos növendékerdő
lásd Rév alatt
Ricevadrepce, repce
Rigacsgöröngy
Rigály, rigályos, rigásritkás (erdő)
Rigya1. ladikkal nehezen járható, buckás, zsombékos nádas,
2. ritka nádas
Rikapatak
Rinyavízeres, süppedékes, vizenyős hely
Rizsósrészútos
Rogasz, robozgyékénysás
Rogozsinagyékény
Rogya gátról lezuhanó víz
Rogyináskicsi, sáros vizenyő
Rokáslásd Rakás alatt
Rokkaföldlen- vagy kenderföld
Romina, ruminarom
Romlás1. földomlás,
2. megrongált, omladozó vízpart,
3. vihardöntötte erdőrész
Róna1. sík terület,
2. tó, fertő tiszta, nádmentes felülete,
3. kis árkocska, kerékvágás,
4. ösvény, út
Rováskerítés
Rovásosrégi mérték, egyrovásos föld = 8 hold
Rovatkis barázda
Rozsnokszédítő vadóc (bromus)
Rúdtábla (föld)
Rugókiugró partrész, mely a folyó sodrát mintegy elrúgja
Ruminalásd Romina
Ruskóüledék, salak
Rustyánkakukkfű
 

S

 
Sába szőlő területének harmada vagy negyede
Sághegy vagy domb
Sagardombos, napsütötte legelő
Sajsós
Sajamás, salamásvadfoghagyma
Sajgózúgó
Sajkútásványos ízű víz (néha a környezetétől eltérő ízű, keményebb vizeket is így nevezik)
Sakterkavicshalom
Salamáslásd Sajamás alatt
Salámos1. iszapos,
2. porhanyós föld, melyet az eke vékony szeletekben hasít
Sáncárok
Sandervárvízmedence
Sank1. állandójellegű iszapos vagy mocsaras folyóvíz,
2. kisebb állóvíz,
3. vizenyős tisztás, rétecske
Sarampólásd Sorompó alatt
Sarangfiatal hajtás
Sárga földagyag
Sarjadéksarjúszéna, másodszéna
Sark, sarok, sorok1. erősen kiugró meredek előhegy,
2. lásd Sarok alatt is
Sarkantyúkisarkalló, vízterelő, partvédő gát
Sárkülüszürke harkály
Sarok1. a tó kicsi öble, zuga,
2. a város távolabbi - nem pontosan körülhatárolt - része, tájéka
Sárrétsekély vizű, sűrűn benőtt, nagyterjedelmű rét, mocsaras vízállás
Sás1. vízinövény,
2. gabonafajták levele
Sasosvörhenyes
Sátora vesszőkerítés födele
Sátoros kertveszőből font kerítés, amely tövissel és szalmával van befödve
Sattakna, lefelé menő út a bányában
lásd a Séd alatt
Seba víz sodra, sebje (sebesje)
Sebessebesvizű patak
Séd, sépatakocska, csermely
Sédfű, sétfűpatakocska mentén korán és buján növő, libának való zöldség
Sédgáta folyó közepén hosszában épített gát a víznek kettéágaztatására
Ségdomb
Segg, segges1. szántónak, kaszálónak stb.-nek kiszélesedő, hátsó része,
2. a térszín feldomborodó része,
3. hátulsó része, vége valaminek
Sellősebesen fodrózó víz
Selymék, semjénlásd Semlyék alatt
Selymes fűa gabona között található finombugájú pázsitfű
Séménygyékénykáka vagy sás
Semlyék, sömjék1. sekélyvizű, sűrűn benőtt vízállás (rendszerint homokbuckák között),
2. ingoványos, süppedékes hely, vizenyős kaszáló vagy legelő
Semlyékessüppedékes, ingoványos, vizenyős
Semlyén, sömlyénlásd Semlyék alatt
Senyveteg, sinnyetegposhadt vízben termő szőrfű, mely az embert megrühesíti
Serengsarjú, másodszéna
Serevény, serevényes1. sűrűn növő vékony vesszők,
2. sarjadzó nyár- és jegenyebokrokkal borított hely
Sering, seringő, siring, siringő1. örvény, vízfogó,
2. szerpentinút
Seríttő, siríttőörvény, vízfogó
Sertekapuszőlő, erdő stb. kapuja (vízszintesen - két kis oszlopon - fekvő rúd, amelyhez hegyes karók vannak erősítve)
Serüléslásd Sirülés alatt
Serülőlásd Sirülő alatt
Sétfűlásd Sédfű alatt
Sialásd Sió alatt
Sidpatakocska, csermely
Sielásd Sije alatt
Siframurva, kavics
Sijátságrónaság
Sije, sie (sió)folyó
Sík1. síkság,
2. tiszta, nádmentes víztükör,
3. síkos
Sikájossíkos (pl. út, hegyoldal)
Sikár1. sivó homokföld,
2. agyag,
3. mosófű (sikárfű)
Sikatókicsi, sáros vízállás
Sikerisársárgaszínű, ragadós agyagföld
Siketgyér vagy időszakos víz
Siklómosófű (sikárfű), zsurló
Síktenyérségsíkság
Sík víztiszta, nádmentes víz
Siligó, siligóssilány, sovány föld
Silóveremszerű pince a zöldtakarmány bevermelésére
Sinka, sinkafaakácfa
Sinnyeteglásd Senyveteg alatt
Sió, sia, siu, sívó1. hidegvizű folyó,
2. zsilipes árok a malom mellett, amelyen áradás idején a vizet lebocsájtják, hogy a malmot el ne vigye
Sírhompsírhant
Sirikzeg-zug
Siringőlásd Sering alatt
Siríttőlásd Seríttő alatt
Sírkútmocsár szélén lévő sírgödör alakú sekély kút
Sírülésörvény, örvénylés
Sirülő1. kanyar,
2. szerpentin-út
Sisakkáka, szittyó (szalmaszál-vékonyságú, méteres, csomótlan sásféle)
Siskarosszul művelt földeken felburjánzó vékony sásféle vagy magas fűszerű növény
Siulásd Sió alatt
Siványrossz, terméketlen homokföld, homokbucka, futóhomok
Sivatagfutóhomok
Sivataghelypuszta, kietlen hely
Sívólásd Sió alatt
Sívóhomokfutóhomok
Sláglevágott erdőrés, vágás
Slajczsilipkapu a töltésen (vízelosztó)
Sodomasüppedékes hely
Sonkómezei kóró
Sonkoly, sonkolyóssalak, üledék
Sorrend
Soroklásd Sark alatt
Sorompó, sarampó1. fakerítés, rácsos kerítés,
léckapu
Sótagoshomokos, fövenyes
Sovájossüppedős homok, iszap
Sovány víza hal nem hízik meg benne
Sömjén, sömjéklásd Semlyék alatt
Söppedéklásd Süppedék alatt
Sörgyejuharféle cserje
Sövény1. kerítés,
2. kas
Srágléckerítés
Stáció1. vasúti pályaház,
2. mérföld
Sugása folyónak sekély, de sebesfolyású része
Suhataguszadékfa
Súgó1. a folyó, patak sebesen fodrozva rohanó része,
2. folyóparti szakadék, bevágás, öblöcske,
3. sellő, zuhatag
Suhadáslásd Suvadás alatt
Suhar1. megrongált, omladozó vízpart,
2. kopárság
Suharc1. kopár kaszáló,
2. roncsolékos puszta erdei hely,
3. vékony és éleslevelű sásféle (siska)
Suhataglásd Suvadás alatt
Suhítólásd Sisak alatt
Sulyvízi dió, vízi gesztenye (trapa natans)
Sumár, surjákfiatal fűz- és nyárbokrok, melyek a vízhordta iszapban gallyakból nőnek
Surjáklásd Sumár alatt
Surján1. fiatal erdő,
2. vékony fahajatás,
3. gizgaz, gyom,
4. kicsi fenyőfa
Susalásd Suly alatt
Suska1. venyige, szőlővessző,
2. kukoricahéj
Suskafakocsányos tölgy
Suskóüledésk
Susnya, susnyólásd Sutnya alatt
Susogóbugyborékoló, gázos víz
Sutszeglet, zug, valaminek möge
Sutakkőszál, kőszikla
Sutlikkeskeny sikátor
Sutnyagyökérhajtás, fa tövéből sarjadzó vessző
Suttyangföldi folyondár, papanc
Suvadás, suhadás, suhatagomlás, csuszamlás (olyan hely, ahol a föld egy része megrogyott, leszakadt, megcsúszott)
Süge, sügejbozót, bozótos hely
Süket ér, siket érvízhagyta, föliszapolódott folyómeder, amelyben csak nagyvíz idején van víz
Sülékeny, sülevényes1. olyan föld (homokos, kövecse), amelyből minden növény kisül,
2. olyan föld, amelyet idő előtt megfehérített a nap heve,
3. olyan föld, amelyben gyorsan érik a gabona
Süllyedés, sillyedésszéles, sekély talajkiemelkedés
Süppedék, söppedék1. kénszagú híg kékpala-habarcs, mely helyenkint kiütközik a földből (meleg években a felszíne megkérgesedik),
2. süppedős, ingoványos hely
Sűrű1. fiatal, sűrű erdő,
2. tilos növendék-erdő
Sűrű-karócsalamádé, sűrűn vetett takarmánykukorica
Sürügyékbozót
Sütlásd Séd alatt
 

Sz

 
Száda völgynek, barlangnak bejárata, odúnak bejárata, nyílása, szája
Szádok, száldok, száldob, zádokhársfa
Szádozatnyílás
Szaksár, locs-pocs
Szakadák1. olyan hely, ahol a föld egy része leszakadt,
2. hegyektől összeszorított meredek völgy
Szakadály1. hegyszakadék,
2. hegyszakadás, meredek omlás, omlásos hegyoldal
Szakadástöltésszakadás helyén támadó tó
Szakadát1. szakadék, omlás-martos hegy,
2. hegynyak, hegynyereg
Szakadék1. sziklafalakkal kísért igen szűk völgy,
2. hegyről lezúdult föld,
3. folyóvíz mellékága
Szakadozáslásd Szakadák és Szakadék alatt
Szakoslucskos, sáros, csatakos
Szálkőszál, sziklaszál
Szalajkaegykori hamuzsírfőző-hely
Szalaszőlőfajta
Szalank, szolompiszalag
Száldob, száldokhársfa
Szálkaró-gáthasábfákból álló kerítés
Szállás1. hegyi legelőn levő egyszobás kis faház,
2. a tanya megnevezése Bács-Kiskun megye déli részén,
3. istálló, akol, hodály
Szamogalapályos, vizenyős kákatermő hely
Szántószántóföld
Szár1. száraz, illetve gyér vagy időszakos víz
2. kopasz, tar (hegy, terület, stb.)
Szárazpatak, ér, vízlevezető árok
Szárazmalom1. ló-húzta malom,
2. kézimalom,
3. kevésvizű malom, amely csak ritkán őrölhet
Szármán, szármánymeredek, kopasz lejtő, hegyoldal
Szárnyéknádból, vesszőből, kukoricaszárból készített falazat, mely a jószágot a szél ellen oldalmazza (sövény)
Szatyangóssáros, csatakos
Szattyingkóróféleség (euphrobia palustris)
Szécs, szecsőerdei tisztás, havasi tisztás
Szederencs, szederjföldiszeder
Szeg, szög1. szeglet, sarok,
2. a folyók nagy kanyarulatai közé eső félszigetszerű terület,
2. falurész, mezőrész
Szegellőhatárrész
Szegésfölszántott pázsit
Szegetlásd Szeg alatt
Szegle, szögle1. szűk sikátor,
2. falurész (utca, sor)
Szeglet, szöglet, szegelet, szegleletlásd Szegle alatt
Szejke, szejkés1. kellemetlen szagú ásványvíz,
2. ingovány, vizenyős, süppedékes hely
Szék1. szikes tó,
2. szikes legelő
Szék aljaa szikes tó vagy legelő széle, partja, a falu alá nyúló része
Székfűkamilla (matricaria chamomilla)
Szélvalaminek a széle, szegélye, mellette levője
Szelemenhegytető, hegytaraj
Szelenceorgonavirág
Szelevénya barázda teteje
Szelíd földtermőföld
Szélvíza tónak, folyónak partközeli sekély vize
Szemerkeborsfenyő, borókafenyő
Szénafűhegyen, dombon lévő kaszáló
Szénhelyszénégető hely
Szer1. sor, rend,
2. a falu felső vagy alsó része, utcája, sora,
3. szántók sora
Szernye, szérnyeszéltől védett hely
Szessziólásd Póznaföld alatt
Szettyénkéket virító, méternyi magas bokorféle
Sziget1. folyóágakkal közrefogott földterület,
2. növényzettel megült zátony,
3. nyílt vízzel körülfogott nádas a tóban,
4. vízkanyarodásban, határrészek találkozásában levő térszeglet
Szigorú1. sovány, hitvány,
2. szűk (út, átjáró)
Szihanyosnedves
Szik, szék1. sziksós, lúgos föld,
2. sovány legelő
Szikájos, szikányos, szivájosszívós, ragadós, nyirkos föld
Szikkacsosfölül szikkadt, cserepes, de belül szívós föld
Szikla1. összefüggő nagyobb kőtömeg,
2. a felszín földtől mentes része
Szil, szilosszilfaerdő, szilfaberek, szilfaliget
Szilatszelet, darab (a szőlőnek, szántóföldnek osztáskor elhasított keskeny fele)
Szimőárvíz alkalmából az elöntött területből foltként kibukkanó gyepes, füves hát
Szinesa parttal egy-szintben lévő
Szinke1. szín, félszer,
2. szőlőhegyi kunyhó
Szíplásd Cíp alatt
Szironyoscserepes, kérges
Szirt, szürt, szüt1. hegyes, felnyúló kőszál,
2. megrongált, omladozó part
Sziszfűzfa
Szittyókáka (lásd Sisak alatt is)
Szivács, szilvásbárminemű gyümölcsfával beültetett szőlőalj
Sziváj, szivájosmocsári agyag (lásd Szikájos alatt is)
Sziványoslásd Szikájos alatt
Szivogóa malmok alatt visszafolyó víz
Szívóskérges
Szólásd Aszó alatt
Szódok, szoldokhársfa
Szoka, szokakautca
Szokakmellékutca
Szoldoklásd Szódok alatt
Szolomp, szalankiszalag
Szoros1. hegyek között átvezető út, szűk völgy,
2. szűk utca
Szosznyáserdei fenyővel benőtt terület
Szöglásd Szeg alatt
Szöglelásd Szegle alatt
Szölevényvadkomlóból, vadszőlőből keletkező sűrűség
Szőlőlábhegyoldalban lévő szőlő alsó vége
Szőlőtartományszőlőbirtok, szőlőgazdaság
Szömörcsökkucsmagomba, süveggomba
Szörfűhengerdedszárú, apró, sovány fű
Sztinalásd Esztena alatt
Szuglyalásd Szugoly alatt
Szugoly, szugolyék, zugoly1. szeglet, sarok, zug, sut,
2. zsákutca,
3. hegyek közé ékelt, kisterjedelmű terület
Szulákkúszó gyom-féle (convolvulus)
Szurdék, szurdik1. magas hegyoldalak között vezető meredek, keskeny út (hegyszakadék),
2. két domb közé fogott völgy,
3. szeglet, sarok, zug,
4. odú
Szurdokszűk völgy vagy mélyút
Surduklásd Szurdék alatt
Szuszaországút
Szuszogómeredek hegyoldal, kapaszkodó
Szuvat, szuvatosrög, göröngy, rögös, göröngyös
Szürt, szütlásd Szirt alatt
Szűrűszérű
Szűz föld1. olyan föld, amelyet először szántanak vetés alá,
2. a mélyebb szántással kifordított föld
 

T

 
Tag1. egy darabban lévő, egyforma nagyságú szántóföldek,
2. tagosításkor juttatott határrész
Takarulóa szérűhöz vezető út
Taksonyszentjánoskenyér-fa (gledicia triacanthus)
Talaborszéles
Tálas, teknősteknőfaragó hely
Tallótarló
Tankakis tó, vízállás
Tanórtilos rét vagy szőlő kerítése, gyepüje vagy ezek kapuja
Tanórok1. falu közelében lévő árkolás, gyepü,
2. tilos rét vagy szőlő kerítésén levő kapu,
3. utcaköz
3. mezőre nyíló út, mely kapuval van lezárva,
5. sík helyen, leginkább a falu mellett fekvő, fákkal körülvett földdarab (kaszáló, lucernás stb.),
6. faluban lévő füves kert,
7. bekerített füzes, berek, rét, liget,
8. erdőbeli körülkerített hely,
9. finom réti gyep, fű
Tanórokosjó fűtermő rét
Tanya1. a falutól messzebb eső lakóház és gazdasági épületei, erdei major stb.,
2. halászóhely (az épület nem okvetlen tartozéka),
3. a víznek egy hálóvetésére meghalászható része,
4. szélesebb, mélyebb, csendesebb hely a folyóvízben,
5. állóvíz, tócsa, posvány
Tanyás helyvizenyős, mocsaras, lápos hely
Tányéricanapraforgó
Tapolca1. hévvíz, meleg vagy langyos víz,
2. nagy, bővizű, de hideg forrás
Tarkopasz, csupasz, kopár
Tarabaferdén fektetett durva fahasábokból álló kerítés
Tarack1. perjefű (triticum repens),
2. vad inda
Taraj, taréja sziklás hegygerinc éle
Tárnicaerdőbeli fűtermő térség
Tartomány1. határrész, dűlő,
2. környék, vidék
Tatárka1. pohánka (polygonum fagopirum),
2. cirok (holcus sorghum)
Tavaszolyan föld, amelybe tavasszal vetnek
Tazlárkopasz, tar
Teberlásd Töbör alatt
Tekenőlásd Teknő és Tálas alatt
Tekeres, tekerős1. kanyargós (út, patakocska, völgy)
Tekerő1. tekervényes út vagy vízfolyás,
2. örvény
Tekerőslásd Tekeres alatt
Tekerületa folyóvíz kanyarulata
Teknő, tekenőhosszirányú sekély talajmélyedés
Telek1. közvetlen a ház körül fekvő földdarab,
2. a tanyák művelés alatt levő földje, amelybe a legelő nincsen beleszámítva,
3. a jószág számára tartott legelő a tanya körül,
4. gyepsáv a tanya körül,
5. a törökvilágban eltűnt telepek helye
Telek aljaa ház végében lévő földek
Telelőmajor, ahol a jószágot teleltetik
Téli oldalészaki oldal
Temetés1. temető,
2. hátas, partos hely
Tengelinc, tiglincvadgerle
Tér1. kisebb, vízszintes földterület,
2. dűlő, lapály
Terjedékterjedelem, kiterjedés
Térjénysíkság, róna
Ternyesziklás hegyoldalak virága
Térséglásd Tér alatt
Testvizesforrásos, süppedékes hely
Tetejtető
Tető1. a hegy lapos, felső része,
2. árvízmentes sziget
Tetős1. emelkedett sík hely,
2. árvízmentes sziget,
3. magas
Ticssárral, agyaggal betapasztott vesszősövény
Tiglinclásd Tengelic alatt
Tilalmasaz erdőnek, határnak tilos része
Tinótortygombaféle
Tinymagas karókerítés
Tipaszos, tippadtszikkadt, száradó
Tippanszénafű
Tiszatiszafa
Tiszta1. tisztás, kopasz rész az erdőben,
2. tiszta, nádmentes víz
Tizes, tizedfalurés, városrész
Tizestíz egyenlő szántófölddarabból álló tábla
állandó vízállás
Tócska, tócsmatócsa, pocsolya
Tocsogósvizenyős, sáros kaszáló
Tófenéka tónak déli, délnyugati vége
Tóháta hosszant elnyúló tónak hosszirányú középrésze
Tojadékvízturadék
Tojpadássekély, lapos mélyedés
Tóka1. tavacska, pocsolya,
2. vízgyűjtő gödör, ciszterna
Tól
Tollótarló
Tomajingovány, süppedék
Tonyatócsa, állóvíz
Toplica, toplicásingoványos, sáros, zsombékos süppedék
Topoly, topol, topolyafehér nyárfa, jegenyenyár
Toportyánvadmálna
Torbazfolyó, víz, ér, patak
Tordatarpatak, aszó
Torhánykorhadt
Torok1. völgyszűkület,
2. torkolat,
3. partszakadék
Torongybékanyál (vékonyszálú vízinövény)
Toronyfelnyúló kőszál
Torpadáshorpadás
Torzs, torslevágott nádnak, fűnek földben maradt része
Töbör, teber1. víznyelő lyuk, gödör,
2. katlanszerű mélyedés
Tőkincsvízitök, nimfa (nymphaea)
Töles, tölgyestölgyerdő
Töltés1. feltöltött út, vasút, gát,
2. duzzasztott halastó
Tömés1. vízparti élőfák gyögerei közé sodort ágbogak alatti üreg,
2. a part mentén felgyülemlett giz-gaz, uszadék
Tömle, tömlővízinövények korhadványának lerakódása
Tömpölyréti posvány, mocsár, pocsolya
Töpehegy
Törőpartgátpart, ártörő part
Törzsökösvén erdő sok tuskóval
Töviskestövises, tüskés, bozótos
Tőzikenyirkos erdőben élő növény
Tuba, tubi, tubugalamb
Túlvalamin túl fekvő terület
Turbolyaillatos fűszernövény
Turhamocsarakban az elkorhadt növényekből keletkezett iszap
Turjánlásd Semlyék alatt
Turzása parttal párvonalasan haladó partközeli zátony
Tus, tusatő, gyökér, földben maradt szár
Tűréssebes víz által összehordott gaz
Tüstövis, tüske
Tüsöktüske, tövis
Tűzhelyesligetes (a vetésben azok az üres foltok, ahol a mag nem kelt ki vagy a kikelés után kiveszett)
 

U

 
Udorlásd Odor alatt
Udvar1. kúria,
2. falusi, volt urasági ház, porta
Uglyaszeglet, sarok
Ungvizibéka
Uszányhínár
Út1. út, utca,
2. sor (pl. egy út szőlő)
Utcaköz, sikátor, utca
Utcabütüutcavég
Utcaszádutca torkolata
Utcaszerutcasor
Útcsap, útcsathely, ahová valamelyik út bevezet
Útkanyarékútkanyarodás
Útkelőaz a hely, amerre út nyílik
Utóháza hátulsó ház, mely belül, az udvarban van hozzáépítve az utcai házhoz
Útvállamatválaszút, az a hely, ahol az út elágazik
 

Ü

 
Ügyfolyó
Ülésrendszerint lakott, "megült" hely
Ültetésültetés által telepített fiatal erdő
Ülüölyv
Üredéküreg
Ürögbürök
Ürömerdei gyógynövény, szagos félcserje
Üstökerdős hegyek meredeken leszakadó vége
Üvecskétéves fekete bárány
Üvegcsűrüveghuta
Üver1. fehér, agyagos, márgás föld,
2. süppedékes mélyedés, gödör,
3. kiszáradt patakmeder
 

V

 
Vafolyó (csak összetételekben fordul elő, pl. Bód-va, Rony-va)
Vackor1. hitvány,
2. vadkörte
Vacokállatok fekvőhelye, búvóhelye, tanyája
Vádfolyóvíz elkertelése a halászatban
Vadarvadon
Vadföldsemmit sem termő föld
Vadlapuszamártövis
Vadócvadzab, vadborsó
Vadók, vadókavadalma
Vadonyvadfa
Vadpávalásd Páva alatt
Vadpóka1. túzok,
2. ibisz
Vadvíz1. szabályozatlan folyószakasz,
2. vízinövényzettel sűrűn benőtt mocsár vagy tó
Vágás, vágat1. kivágott erdőrész, erdőirtás, nádirtás,
2. tőről fakadt (kb. 5-15 éves) növendékerdő
Vágóa szőlőnek egy-egy táblája, mesgyék közé fogott darabja
Vágott1. irtvány,
2. levágott, de már serdülő erdő
Vágóútszőlőtáblák közötti mesgye
Vajfűgyógyfű
Vájkógödör, mélyedés
Vajorcsorgós kút, forrás
Vákánysekély völgy, völgyfenék
Vakforrásolyan hely a folyóban, tóban, ahol a víz a fenékből fölbuzog (buzgár)
Vakhoncsokvakondtúrás
Vakszikolyan szik, amelyen még a fű sem terem meg
Váltottbérelt (föld)
Vályogosagyagos, ragadós szántóföld, út
Vápa, vápahupasekély talajmályedés, lapos völgy
Vargyasvarjas
Varsa, verse1. a varsahálóval való halászat helye,
2. hajdani varsakészítő hely (tanya, telep stb.), mely a víztől távolabb esik
Vasfű1. pimpinella,
2. verbena officinalis
Vaskapuhegyszoros
Vasvirágvad szalmavirág
Vecse, vécselásd Becse alatt
Vég1. a hegyvonulat tulsó része,
2. völgy nyílása, bejárata
Vejsze, vejsz1. rekesztősövénnyel történő halászat helye,
2. nyílt víz a mocsárban, ahol halászni lehet,
3. halászható ér,
4. a lápnak apró, nyílt tükrei, amelybe a csík-kasokat rakják
Vejszehely, vészhelyaz a hely, ahol a vejszék állnak
Vékás föld400 négyszögöl
Velencsevenyige
Velesztalekaszált és rendben fekvő fű
Velyhesárgarigó
Venike, venyike, vernyike, vinikevenyige
Venyitiszalag
Venyűvadvenyige
Verbenefüzes
Veréce, verőce1. léckerítés, rácsos kerítés,
2. lécajtó, rácsajtó, kiskapu
Veréckekis udvar- vagy kertajtó
Verempince, gödör
Verés1. olyan halászóhely, ahol rekesztősövényt vertek le a vízbe,
2. az időjárás viszontagságainak kitett oldal,
3. csapás, egy-egy szekérjárta nyom
Vérfűpimpinella (sanguisorba officinalis)
Vermes, vermésolyan hely, ahol valamiből sok van egyrakáson
Vérmestermőnedvben bővelkedő föld
Vernyikelásd Venike alatt
Verőhegynek déli, völgynek északi, napnak kitett oldala
Verőcelásd Veréce alatt
Verőfénylásd Verő alatt
Verselásd Varsa alatt
Veselkesárgavirágú erdei növény
Vész1. halászóhely,
2. a láp apró, nyílt tükrei, ahol halászni lehet,
3. vihardöntötte erdő,
4. halászósövény (vejsze)
Veszeléscsapógát
Vesztett helyrossz, süppedékes vagy meredek, veszedelmes hely
Vészhelylásd Vejszehely alatt
Vészlés, vészelés1. vesszőből font csapógát, vetőgát,
2. sövénygát, melyet az áradáskor a fokok torkolatában állítanak fel, hogy a halak apadáskor vissza ne térhessenek a derékfolyóba
Vesszőkertsövénykerítés
Vesszős1. gallyas erdő,
2. sarjerdő
Vétekszántalanul maradt földszalag
Vetemedésnövés
Vetés, vető1. hálóvető-hely,
2. bevetendő föld
Vetéskapufaluvégi kapu, sorompó, mely a falut a külső határtól elválasztja
Vetetlásd Vetés alatt
Vetőlásd Vetés alatt
Vetőgátpartot védő, erősítő gát (csapógát, sarkantyú)
Vettetőlásd Vetőgát alatt
Viba, ivafűzfa
Vidék1. határ, tájék,
2. más község
Vigály, vigásritkás, gyér erdő, nádas vagy vetés
Vikvokhegyes-völgyes, hepe-hupás
Világosnyílt, szabad
Vinikelásd Venike alatt
Virgó, virgóföld1. fáktól, cserjéktől megtisztított, de még föl nem szántott föld,
2. olyan föld, amelyet a család tagjai közösen birtokolnak, de évenkint váltakozva használják,
3. vetésforgó,
4. irtás,
5. peres föld
Viries1. rügy, rügyező nyír vagy fűz,
2. fiatal, hajlós, nyers vessző
Virnyóviskó
Visály, visaegy tábla szőlő
Visnyemeggy
Visornyóviskó
Vitéz, vityéz, vityázszarkaláb
Víz1. folyó, patak, kút,
2. a tó nyílt tükre,
3. a nádasok tisztásai
Vízálló1. száraz hely, melyet az áradás vize nem ér el,
2. vízfogó, gát
Vizekes, vizenyegesvizenyős, ingoványos rét, szántó
Vízemésztővíznyelő lyuk, gödör
Vizenyegeslásd Vizekes alatt
Vízfej, vízfő1. forrás,
2. folyóvíz forrása, kezdete
Víz fészkemeder, víz árka
Vízhagyásfölhagyott meder
Vízibürüzsombék
Vízigalambkacagósirály
Vízjárásfelhagyott folyómeder
Vízjöttefolyóvíz árja, áradása
Vízkarévízpart, folyókanyarulat
Vízóttavíz-átjárta
Víz-szakadékolyan vízgyülemlés, amely valamikor a folyó medrének része volt, de most el van szigetelve tőle
Vízveréshullámgördülés
Vonóhálóvonó hely
Völgy1. hosszan elnyúló talajmélyedés,
2. homorulat
Völgyelegmélyedés, kis völgy, lapály
 

Z

 
Zádok, zádog, záldok, zódok, száldokhársfa
Zádorlásd Szádok alatt
Zákány1. mélyedés, gödör az úton,
2. iszap
Záklástapadós, ragacsos föld
Zakotaelrekesztett szűk hely
Záldoklásd Zádok alatt
Zámvéghely
Zanót1. bozót,
2. a határnak gizgazos része,
3. kiszáradt gyep,
4. erdei alacsony félcserje
Zátony1. sziget,
2. víz alatti kavics- vagy homokpad
Zavarahosszú fahasábokból összerakott kerítés
Závoz, závoza, závoszthegyoldalon ferdén levezető mélyút
Zehána, zohánaa településen kívüli vágóhely, húsvágó szín
Zelnicevíz mentén élő cserje (büdöshárs)
Zilizmályva
Zódoklásd Zádok alatt
Zohánalásd Zehána alatt
Zoktapadós, ragacsos föld
Zöhenkisebb, gizgazos, mély hely
Zököte, zökötésrossz, zötyögős, kátyus
Zubogó1. gátról, zsilipről lezuhogó víz,
2. sellők, zuhatagok alatt kavargó víz,
3. hegyipatakok kis vízesése
Zug1. hegyek, dombok ékelt mélyedés, szeglet (lásd Szugoly alatt is),
2. folyóvizek hurokszerű kanyarulatával közrefogott terület
Zúgó1. gátról, zsilipről aláömlő víz,
2. zuhatag, vízesés,
3. duzzasztott halastó
Zugolylásd Szugoly alatt
Zuhogólásd Zubogó alatt
 

Zs

 
Zsegenyevízerecske, kicsi fok
Zséjenéhány szál deszkából készült híd, palló
Zsejphant, gyeptégla
Zsibaliba
Zsibbzsombékos rét
Zsider, zsödörkövecses fenéken folyó sekély víz
Zsilip1. duzzasztó,
2. vízrekesztő nagy famedence, mely az összeszorított vizet a malomkerékre ontja,
3. cölöpökre épített faeregető, facsúsztató csatorna,
4. lapályos, vizenyős helyeken lévő feneketlen sár,
5. mélység,
6. árok
Zsilipessüppedékes
Zsiók1. vízidió, vízigesztenye (sulyom),
2. a nád föld alatti tönkje
Zsippatak
zsolnazöldharkály
Zsombék, zsombó, zsombok1. növénycsomó, mely földoszlopon mered ki a vízből, vagy a vízállás sáriszapos fenekéből,
2. kihalt nádüstöknek összeálló gyökérzete,
3. réteken, kaszálókon lévő kisebb emelkedés vagy tőke formájára kiülő földtömeg,
4. begyepesedett hangyaboly vagy vakondtúrás,
5. káka
Zsombolyfüggőleges irányú, gyakran igen mély hely, szűkszájú üreg, barlang
Zsombor1. csombor (fűszernövény),
2. üreg
Zsongababaguzsaly, zsurló
Zsödörlásd Zsider alatt


* * * * *

Irodalom

Erdey-Hubay-Vigyázó:Bükk.
Falukutató
munkaközösség:
Elsüllyedt falu a Dunántúlon.
 Föld és Ember c. folyóirat 1921-1930. között megjelenő közleményei.
Hefty Gyula:A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben.
Jankó János:A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei.
Jávorka Sándor:Erdő-mező virágai.
Kiss László:Kiskőrösi tájszótár.
Kogutowicz Károly:A Dunántúl és Kisalföld.
Kriza János:Erdélyi tájszótár.
Lukácsy Imre:Ormánság népe.
Mikesy Sándor:Szabolcs vármegye középkori víznevei.
 Népünk és Nyelvünk 1930-1939. között megjelent közleményei.
Pesty Frigyes:Magyarország helynevei.
Réső Ensel Sándor:A helynevek magyarázója.
Strömpl Gábor:Helyneveink vízrajzi szókincse.
Strömpl Gábor:Jövő térképeink névrajza.
Strömpl Gábor:Székelyföldi helynevek magyarázata.
Szabó T. Attila:Csongrádmegyei helynevek.
Szinnyei József:Magyar tájszótár.