Az élet állandóan fejlődik s éppen ezért mindaz,
ami körülöttünk van, szakadatlan változásnak, lassú vagy gyors, de folyamatos
átalakulásnak van alávetve. A fejlődést dogmákkal, szabályokkal lehet ugyan
ilyen vagy olyan irányba terelni, lehet korlátok közé fogni, lehet akadályozni,
késleltetni, de megállítani nem.
Életünk színtere, a földfelszín sem mentes az idő- és emberdiktálta szüntelenül
ható változásoktól. A pusztaságok lassan benépesülnek: szállások, tanyák,
falvak és városok keletkeznek rajta. A sivatagokban csatornák, duzzasztóművek
létesülnek, hogy termékenységre kényszerítsék a kietlen földet. A folyók
elhagyják régi medreiket s új utakon hömpölyögnek az óceánok felé. A tegnapi
karavánok nyomán ma már betonpályán száguld a gépkocsi s a morotvák vízivilágát
feltörte az ekevas, hogy megvesse ágyát a ringó búzatábláknak.
-- Mindaz, ami régi, ami elavult, ami idejét múlta: lassan-lassan átalakul vagy
eltűnik. De nagyon sokáig, sokszor évszázadokig itthagyják eredeti rendeltetésük
emlékét nevökben. Ezek a nevek a helynevek, melyek nagyrészének értelme a
hosszú, öntudatlan használat következtében elhalványodott, megkopott vagy
teljesen feledésbe merült. A mai, köznyelvet beszélő ember között kevés akad,
aki tudja, hogy mit jelent a csuklon, goronc, hendeg, kavala, mesence,
rez, száldob, torhaz stb., holott ezek a szavak a helyszínen még most is
élnek, a népnyelvben ismertek és földrajzi fogalmak, térszíni formák, vizek,
területek, különböző talaj- és növénytakarók jelölésére szolgálnak.
Ezeket a neveket nagymértékarányú térképeink szépszámmal közlik, de
"értelmetlen" voltuk miatt igen gyakran téves helyen, nem a
megfelelő objektumra vonatkoztatva és erőszakosan "értelmes" szóvá
alakítva. Így került a "mocsolyás" fel a hegyoldalra, így lett a
rez-ből réz, az óhat-ból óhát, sőt tóhát,
a sásbér-ből sasbérc, a rékas-ból rékás stb. Nem
szorul bővebb magyarázatra, micsoda nehézségeket gördítünk a térképek
névrajzára támaszkodó tudományok elé, micsoda téves következtetéseket vonhat le
a gazdaságtörténész, a településtörténész, az etnográfus, a hidrográfus stb.
egy-egy ilyen rossz helyre rakott, félreértelmezett névből.
A térképész az, aki a neveket a térképre fölrakja. Ő az, aki meghatározza és
kifejezésre juttatja valamely név mineműségét, hogy vajjon területre,
növényzetre, domborzatra, vízre, avagy településre vonatkozik-e. Ő szabja meg,
hogy a név a térkép melyik részén mettől meddig terjedjen, s ha például nem
tudja, hogy a verő szavunk minden esetben a hegy déli oldalát jelenti,
esetleg a megírást az északi oldalra helyezi. Ha nem tudja azt, hogy a
nyír szavunk mocsarat, a cseret nádast jelent eredetileg,
tévedésbe eshet és nyírest vagy csererdőt keres ott, ahol annak nyoma sem volt,
vagy ha igen: nem volt uralkodó. Ha nem tudja azt, hogy a hajlat, haladék,
horpa lapos mélyedés, de ha állandóan víz van benne, akkor már fenék
a neve, vagy ha a növényzet és domborzati részletformák neveinek gazdag
kincsesházában elvész a szécs, lok, ornyák, rapát, csurdé, bütü, odor,
csaplya, zsombor, üstök stb. stb. változatos jelentésárnyalatai között és
nem tudja az értelmöket megillető helyre rögzíteni őket: kétséget, zavart hágy
maga után, megnehezíti a rokonszakmabeliek munkáját, sőt harchelyzetben igen
súlyos és veszedelmes következményeknek lehet az előidézője.
Ez a szógyűjtemény az említett nehézségeket igyekszik áthidalni. Tartalmazza
térképeinknek azokat a földrajzi értelmű tájszavait, amelyek a népnyelvben, az
egyes nyelvjárásokban ma is mindennaposak, ám a köz- és irodalmi nyelvben
teljesen ismeretlenek vagy eltérő jelentésük van. Magyarázza azokat a szavakat
és változataikat, amelyeket a nép földrajzi értelemben vett környezetében mint
helynévképző elemek számbajöhetnek s térszín formájára, fekvésére,
talajtakarójára, növény- és állatvilágára, valamint vízviszonyaira mutattnak.
A szótár nem foglalkozik a közismert és egyértelmű szavak magyarázatával, sem
azokkal az egyszerű hangalaki változatokkal, amelyek nem okoznak nehézséget az
alapszó felismerésében. Úgyszintén nem foglalkozik a helységnevek
magyarázatával sem, mert ezeknek helye és minéműsége a helységnévtár alapján
kétségtelenül rögzíthető, értelmezésükre tehát a térképésznek szüksége nincs.
A szótár ábc-be sorakoztatott vezérszavai után azok leggyakoribb hangalaki
eltérései következnek, majd sorszám alatt a vezérszavak különböző
jelentésváltozatai néhány jellemző szóval magyarázva. De csupán földrajzi,
illetve térképész-szaki vonatkozásban! Például: Győr, gyűr, györe,
gyürke = 1. földvár, mocsárvár, 2. kisebb talajkiemelkedés, bucka, domb,
3. árvizes területen a vízből alig kibukkanó gyepes, füves hát, menedéket
nyújtó hely. -- A gyürke alatt a házikenyérnek azt a kidudorodását is
értik, amely úgy keletkezik, hogy a kemencébe tétel előtt késsel bemetszik
rézsút a hátat és sülés közben a metszés menete felpúposodik. Vagy a mál
délnek fekvő hegyoldal, azonban a hasi bőr, a kikészített bőr vékonyabb része
is mál. Természetesen az ilyen vonatkozású értelemváltozatokat a szótár
nem tünteti fel.
E szógyűjtemény távolról sem teljes. A népnyelv szinte kimeríthetetlen
gazdagsága máról holnapra szül új és újabb neveket. Ezek értelmezésére és
rögzítésére a térképész folyamatos és soha le nem zárható feladata. -- Ez a kis
munka csupán azt a célt szolgálja, hogy iránytűt adjon a térképész kezébe,
melynek segítségével biztosabban halad az alig járt úton, és lényegesen
megjavítja munkája minőségét.
Ez a számítógépes változat túlnyomórészt az eredeti kiadvány betűhív átirata. Eltérés csak a következő esetekben van:
A | |
---|---|
Ab | zab |
Abos bükkön | zab és bükköny vegyesen vetve |
Acat, acatos | gizgaz, gizgazos hely |
Acintos | kemény, nagyon kiszáradt talaj |
Acsa-lapi | vizenyős helyeken termő, keserűlapuhoz hasonló növény (petasites hybridus) |
Ág | 1. folyóág, elágazás, 2. a folyó eredete, kezdete (a fővel azonos jelentésű), 3. oldalgerinc, 4. rövidebb domb- vagy halomsor, 5. folyók neveiben a "nagy", "öreg" ellentéte |
Ágár | fűzcserjékkel benőtt zátony |
Ágy, ály, aj, áj | lásd Áj alatt |
Ágyas | veteményágy |
Áj | 1. szűk völgyszoros, 2. folyóvíz medre, ágya, 3. patak (az aszó ellentéte) |
Ajakas | olyan tó, amelynek kifolyása van |
Akur | lásd Okor alatt |
Alföld, alföldség | nagykiterjedésű síkság (a tenger szintje fölött 200 m-nél nem magasabban) |
Alja | 1. a hegy, hegyoldal alsó része, lába, 2. a völgy feneke, talpa, bejárata |
Alpári | hitvány, silány, nem sokat érő |
Alszeg | a falu alsó része |
Alszél | déli szél |
Által, átal, átol | haránt |
Által-út | a rendes útról letérő, rövidebb irányú út |
Alvég | a falu vagy város alsó vége (része) |
Amsós, omsós | 1. omlós, 2. süppedékes, pocsolyás, vizenyős hely |
Apoka | homokkő |
Árkus | árkos |
Árnyék | 1. északi oldal, 2. széltől, fagytól védett csendes hely (pl. nád vagy bokrok melléke) |
Árok | 1. kiszáradt patakmeder, száraz vízmosás, 2. hosszan vezetett, jobbára keskeny, de meredekfalú mélyedés |
Arr | (hegy-) orr |
Ásvány, ásovány | 1. aranymosás helye, 2. ásott, bolygatott talaj |
Aszalvány | forró, kiaszott hely |
Aszat | szántóföldeken élősködő szúrós, töviskes növény |
Aszó, szó | 1. száraz völgy, száraz árok, 2. gyér vagy időszakos víz (folyó- és állóvíz egyaránt) |
Átal | lásd Által alatt |
Atelek | egykori pusztafalvak, eltűnt telepek, elpusztult falvak területe |
Atkás | vízfenék, amelyen sok az akadékos gyökér stb. |
Átkelet | átjáró-hely |
Átol | lásd Által alatt |
Avar | kiaszott fű |
Avas | 1. régi, jobbára már kopárosodó erdő, 2. fakószínű |
B | |
Bábikó, bábiló | lósóska |
Bábittu | nagylevelű vízinövény |
Babuka | büdösbanka |
Bagrena | akác |
Bágy | kisebb folyóvíz, patak, vízfolyás |
Bajnár | koránérő szőlőfajta |
Baka, bakacs | gyékény, háromélű sás |
Bakcsó | gémfajta vízimadár |
Bakhát | 1. két kocsikerék-nyom közötti domborulat, 2. hosszú homokdomb, 3. szőlőtőke-sorok között nyergesre felkapált föld, 4. szőlőnek fával beültetett partos része |
Bakkanó, bukkanó | kátyu, zökkenős hely a kocsiúton |
Bakoc | gally |
Bakszakáll | vajfű; bütykös fehérnedvű réti növény |
Balkány | vízállásos hely, mely esőben tóvá dagad |
Ballangó | ördögszekér, tüskés bokor |
Bálvány | 1. (kő-, fa-) oszlop, 2. ecetfa |
Bánomkert | olyan kert, amelyet gyakran ellep a víz |
Bánya | 1. föld alatti vagy felszíni fejtés helye, 2. homok- és agyaggödör, 3. az a gödör, amelyben a vályoghoz való sarat tapossák, 4. vízjárta gödör, 5. nagyobbmérvű disznótúrás, a konda heverőhelye |
Baraboly | magasnövésű kóró |
Bárka | gát, töltés |
Bástya | kisebb kőkerítés |
Batona, batonya | gődény, pelikán |
Bécs | 1. borospince, 2. a helység külső vagy szélső része (külváros), 3. rév |
Becse, becs, vecse, vécs | rév (nem minden esetben átkelőhely is) |
Beimlődött | beomlott (barlang) |
Belénd, beléndek, böllény | bolondító csalmatag (hyosciamus niger, datura stramonium) |
Belsőség | a helységben bentlévő telkek, akár van rajta ház, akár nincs |
Benge, berge | erdei növény |
Benn-való | lásd Belsőség alatt |
Berbécs, börbecs | ürü, herélt kos |
Bérc | hegyhát, hegygerinc (a hegy főgerincének az a szakasza, amely a tető és az orom között foglal helyet. A mellékgerinc egész gerince bérc. Nem szükséges, hogy sziklás legyen) |
Berec, bereck | 1. halom, 2. ragya |
Berek | 1. vízparti erdő nyár-, fűz- vagy égerfákkal, 2. kiterjedt nádas, 3. vízjárta rét, posványos hely |
Berek alja | berek melletti föld, mezőség |
Berszány | havasi pásztor |
Bervény | szalakfű, lonc |
Berzene | lásd Pezgenye alatt |
Bigecs | 1. gyümölcsös a szőlőben, 2. őszi vetésben növő tövis |
Bikk | lásd Bükk alatt |
Biszke | lásd Piszke alatt |
Bitkó, bitykó | 1. apró hegyek, 2. nagyobb hegység, hegycsoport kiálló csúcsainak összessége |
Bocka | vízfenéken alakuló zátony (lásd Bucka alatt is) |
Bodon | fával bélelt kút vagy forrás |
Boglárka | erdei növény |
Bogolya, bugolya, bogolyás | bóbita, bóbitás |
Bokor, bukor | 1. tanyacsoport neve a Nyírségben, 2. csapat, csoport, sereg, csomó, nyaláb |
Bokros, bokradékos | cserjés, bokros hely |
Boksa | kis mészégető kemence |
Boncs | örökzöld, télizöld (vinca minor) |
Bongor | apró vadfákkal és bokrokkal sűrűn benőtt hely, bozót |
Borbolya | egérfarkú fű |
Borda | a lejtő irányában húzódó kis gerinc |
Borítvány | sűrűbokros árok vagy völgy |
Borkút | savanyúvíz |
Boronakert | gerendakerítés, korlát |
Borostyán, boroszlán | orgonavirág |
Boroszlán | alacsony cserje |
Borsika | gyalogfenyő, boróka |
Borta, burtuka | kivájt fatörzzsel bélelt és kővel födött mezei út |
Borvíz | savanyúvíz |
Borzsa, bozza, borzang | bodza |
Bosztán | konyhakert, veteményeskert, dinnyéskert |
Bota | lásd Bütü alatt |
Botos | 1. pézsmavirág, 2. csősz, szőlőpásztor |
Bozót | 1. nehezen áthatolható bokros, tövises sűrűség, 2. sűrű nádas |
Böck | lásd Bucka alatt |
Böllény | lásd Belénd alatt |
Bölőke | a levágott fiatalabb fáknak földben visszamaradt tőkéi, tuskói |
Bönd | töltés, víz ellen emelt gát |
Börc | 1. szikla, 2. domb, dombocska, 3. bokros, tüskés, kavicsos, göröngyös hely |
Bördős | pöffedt |
Börök | bürök |
Börze | lásd Pezgenye alatt |
Böte | lásd Bütü alatt |
Brusztur | keserűlapu |
Bucka, buckó, böcök | 1. halom, dombocska, 2. homokrakás, 3. nagy kő- vagy földhömpölyeg, 4. árvízmentes szigetecske vagy földemelkedés ritka nádassal |
Bucok | földben maradt fatörzs, tuskó |
Budár | újonnan ültetett szőlő |
Budzsák, bundzsák | szöglet, köz, zug |
Bugolya | lásd Bogolya alatt |
Buggyadt | ingoványos |
Bugyogó | forrás |
Buk | erdővel borított hegy |
Bukkanó | 1. rövid, meredek lejtő, hirtelen ereszkedő, 2. kicsi, kerekalakú mélyedés |
Bukor | lásd Bokor alatt |
Bundzsák | lásd Budzsák alatt |
Burduga | csorgó, forrás |
Burkos | lombos, terebélyes |
Burtuka | lásd Borta alatt |
Burusán, burusános | aprófenyős erdő |
Burustyán | borostyán |
Butykó | 1. bütyök, bog, csomós kidudorodás 2. nagy kő- vagy földhömpölyeg, |
Búzaszer | 1. búzasor, 2. búzapiac |
Buzgár | 1. a folyó forgó, örvénylő része, 2. vízfakadásos, forrásos hely, 3. erősen bugyborékoló, feltörő víz |
Buzgó, buzogó | lásd Buzgár alatt |
Bük, bükk, bikk, buk | 1. erdős hegy, 2. kisebbfajta magaslat |
Bürgös | vastagszárú (fű, burján) |
Bürü | gyaloghíd; árkon, patakon átvetett palló vagy gerenda |
Bütü, büte, böte, bota | 1. kerekdeden végződő hegyfok, 2. valaminek a vége, sarka |
Bütykő | csomós kidudorodás, bog, görcs |
Bütyök | 1. a talaj kis emelkedése, domborulata, 2. földből kiálló kő, kisebb szikla |
C | |
Carina | szántóföld, mező |
Cege, cége, csege | 1. halfogó sövény, farekeszték, 2. halászóhely |
Cigle | lásd Cikó alatt |
Ciher, ciheres | csalitos, cserjés, apró bokrokkal benőtt hely |
Cikó, cigle | 1. fűzfa, fűzfa barkája, 2. kuckó, sut, 3. gólya |
Cikola | fűzfa |
Cíp, szíp | csorgós-kút |
Cirhe | bokros hely |
Comporkert | az úgynevezett tanórkapu (vetéskapu) mellett kétfelől való kertelés |
Copáka, copákás | 1. fehérföld között lévő kődarab; agyagos kő, 2. agyagos, tapadós föld |
Cs | |
Csádé | lásd Csáté alatt |
Csalit | ligetes, bokros terület |
Csap | 1. gally, fenyőág, 2. termésre hagyott szőlővessző |
Csapás | 1. a marhajárás és melléke, 2. ösvény |
Csaplya | liget |
Csapóföld | világossárga, nagyon meszes, szikes márga |
Csáté, csádé | káka, sás |
Csatorna | 1. ásott meder, 2. utakkal közrefogott szőlősorok együttvéve |
Csattogó | 1. réti gaz, 2. eperfajta |
Csege | lásd Cege alatt |
Csegely | ékalakú föld (rét, kaszáló, sziget) |
Csender, csenger | bozót, bokros sűrűség |
Csenkesz | tölgyesekben élő növény |
Csepeles | tölgyes |
Cseperke | 1. hó- és esővízből lett tavacska, 2. gombafajta |
Csepéte | 1. sűrű nádas, 2. sűrűbokros, kórós hely |
Csepítés | lásd Csepőte |
Cseplesz | 1. apróbokros, csenevész erdő, 2. sovány földben élő perje-féle tarack |
Cseplye | 1. bokor, cserje, 2. tőről fakadt fiatal (1-2 éves) erdő, 3. sűrű, terjedelmes, fölkapó-félben levő bokrokból, cserjékből álló erdő |
Cseplyes | cserjés hely |
Csepőte, csepőtés, csepítés | 1. cserjés, bokros, harasztos hely, 2. növendék erdőcske, 3. csemete |
Cseprente | sarjadzás, fáról hullott magból kelt hajtás |
Cser, cserés | fiatal tölgyerdő |
Csér | kátyu, sár |
Csere, cseres | 1. cserjés, bokros hely, 2. sáros, gyékényes, kákás vizenyő |
Csere-boly | cser-csemete, cserbokor |
Csereklye | 1. ághulladék, rőzse, 2. nádtarló |
Csereklyés | 1. fenyőerdő, 2. fenyőág-hulladékkal borított hely |
Cserény | nád- és vesszőfonadékból, kukoricaszárból készült pusztai hajlék csikósok, gulyások, juhászok számára |
Cseres, cserés | lásd Csere alatt |
Cserés | lásd Cser alatt |
Cseret | náddal, kákával sűrűn benőtt, rendszerint homokbuckák közötti vízállás |
Csergő | 1. patak, 2. sellő, sebesen fodrosan rohanó víz |
Csergő, csorgó, csurgó | 1. forrás, 2. a lejtőn lecsordogáló víz |
Csermely | a legkisebb folyóvíz, forráspatak |
Cserő, cserőke | cserje, sűrű tüskebokor |
Cset | 1. káka, sás, 2. sár |
Csetenye | bokor, cserje |
Csetenyés | fiatal bükkerdő, amelyben a bükkcserjék között másféle, pl. mogyoró-, nyír- stb. bokrok is lehetnek |
Cseter, csetres | 1. lucsok, lucskos, csatakos, sárvizes, 2. hasábfa |
Csevice | savanyúvíz, savanyúvizes kút, forrás |
Csiatag | 1. fiatal erdő, 2. fattyúhajtás, gyökérhajtás |
Csigolya | parti fűz, kosárkötőfűz |
Csihány | csalán |
Csikorka | vizelethajtó gyógynövény |
Csikur, csukor | gödör |
Csinat, csinot | ér, patak |
Csincsa, csincsás | 1. nádas, zsombékos, mocsaras, ingoványos hely, 2. zátony |
Csintova | pocsolya |
Csipke, csipnye, csitke | 1. vadrózsa, 2. tövis, tüske |
Csirittyás | bozótos, tüskés-bokros hely |
Csobak | 1. letarolt berek aljának csomós, görcsös tövei, 2. a lekaszált fűnek, lóherének, kórós dudvának ottmaradt törzse |
Csomp, csompó, csonyó | 1. sziklaszál, sziklacsúcs 2. utak mentén felhányt, az út javítására szánt, sírdomb alakú kőrakás |
Csorgó | 1. patak, 2. forrás |
Csoronka | vízcsorgó |
Csóva | határjel (gödör, halom, karó) |
Csöntörgés | 1. gyökeres, gazos, málló part, 2. a kivágott erdő földben hagyott tuskói |
Csörge | patak, kis folyó |
Csörgeteg | lásd Gübe alatt |
Csúcs, csucska | csúcsos hegy vagy annak legfelső része |
Csuhu | káka, sás |
Csuklon, csukron | 1. hegynyereg, 2. hajlat |
Csukor | lásd Csikur alatt |
Csukron | lásd Csuklon alatt |
Csúp | csúcs, halom |
Csurdé | kisterjedelmű kőfolyás |
Csurgó | forrás, csordogáló vizecske |
Csuszkató | meredek út, lejtő |
Csutak | fatuskó, tönk |
D | |
Dagonya | sűrű, tapadós sár |
Dágvány | pocsolya, mély sár, sáros hely |
Danca | zsombékos fenék (ha a víz elszivárgott vagy elpárolgott belőle, igen jó kaszáló) |
Debrő, debre | gödör, mély vízmosás (lásd Horhos alatt is) |
Dékényes | lásd Gyékényes alatt |
Dél | a hegy, domb déli lejtője, déli oldala |
Delelő, déllő | 1. delelőhely, 2. a szántóföldnek délre fekvő lába |
Derce | bokros lejtőkön élő vadvirág |
Derék | 1. hosszan elnyúló, széles talajkiemelkedés, 2. a tó tiszta, nádmentes része, 3. országút, töltött út |
Diás | lásd Diós alatt |
Dimb-domb, dimbes-dombos | sok domb, csupa domb, sokdombú |
Diós, diás | diófaültetvény |
Dobogó | 1. hegygerinc, hegyhát tetejének ellapuló, pihenőszerű része, 2. kidomborodó hely a síkságon, 3. döngő talaj, 4. fahíd, gyaloghíd |
Dobra | vízmosta gödör, horhos |
Domb, dombó | 1. alacsony, lankás hegy, 2. kisebb, kerek talajkiemelkedés |
Dombár, dombárt | 1. meneteles domb- vagy hegyoldal, kapaszkodó, 2. hágó |
Domboc | olyan hely, ahol tölgyek nőnek |
Dombolag, dombolagos | dombos hely |
Dong | szivárog (a víz a földből) |
Dongás | talajvíz |
Doroncs, darancs | göröngy |
Döbör, döbrő | 1. meredekfalú, mély árok, vízmosás, 2. két egyesülni készülő vízfolyás által közrefogott, enyhe domborulat |
Döbörös | rögös, göröngyös (pl. a frissen szántott föld, melyen a hantok a hirtelen száradás következtében kemény rögökké merevednek) |
Dög, döglött | elhagyott folyómeder (esetleg csak árvízkor van benne víz) |
Döglött föld | rossz, terméketlen föld |
Dögvíz | olyan víz, amelyben a hal nem él meg |
Döglött víz | poshadt víz |
Dőlő, dűlő | több párhuzamos szántóföld lábánál keresztben elnyúló föld vagy rét, amelyre a szántóföldek vége támaszkodik |
Döng, döngölet, döngör | 1. kis földdomborulat, 2. halmos, hullámos föld, 3. csomó, rakás |
Dörc | 1. domb, halom, 2. dimbes-dombos hely az úton, mezőn, hegyoldalon |
Dörömb | dombocska, alacsony dombos hely |
Duga | kis keresztág, töltés a patak vizének elzárására |
Dugás | 1. duzzasztott víz, 2. halastó |
Duna-hagyás | vízhagyta, föliszapolt partszél (porond) |
Dunás | víznek fölgátolása, fölrekesztése |
Duntató | duzzasztott halastó |
Duzzogó | szilárdnak látszó, könnyen beszakadó veszedelmes hely a lápon vagy az erekben |
Dűlő | utak közé fogott szántóföldek (lásd Dőlő alatt is) |
Dűlőút | mellékút |
Dürgencs | kicsi, sekély (völgy, víz, stb.) |
Dzsindzsa, csincsa | 1. bozótos, nádas, zsombékos, vízverte tocsogós rét, 2. zátony |
Dzsindzsár, dzsindzsáros, dzindzsás (csincsár) | posványos, ingoványos, zsombékos, vizenyős hely (lásd Csincsa alatt is) |
E | |
Ebes | 1. bokros, csalitos part, 2. mocsaras, pocsolyás |
Eger, egres | 1. vizes rét, 2. patak |
Égés | tőzeg- vagy lápégés helye |
Égevényföld | homokos vagy kavicsos, sovány, könnyen kiszáradó föld (a vetés könnyen kisül benne) |
Egre | éger |
Egrezsd | bokros hely |
Él | a hegy széle |
Eleven föld | 1. termőföld, 2. az alsóbb földréteg, amelyet művelés céljából nem forgatnak meg |
Elő | a szántóföldnek olyan szélességű szalagja, amelyet a vető egyszeri végigmentében bevet |
Élő | olyan víz, amelyben a hal jól megél |
Előhegy | 1. a hegycsoport előrenyúló, alacsonyabb tagja, 2. a hegycsoport, hegysor innenső tagja |
Elv, elve | 1. előtte fekvő, 2. valami után levő terület (pl. a híd elve = a híd után, azaz a folyón túl fekvő térség) |
Emelkedés | domb, magasabbfekvésű hely |
Eny, enyh | a folyó csendes, sellő- vagy örvénymentes vize |
Enyhely | védett, szélmentes hely |
Eperjes | epres |
Ér | bővizű, de alacsony partok között mozgó pataknyi vagy kisebb folyónyi víz |
Ereszkedő | lejtő |
Eresztő | még nem meredek, de már nem lankás part, oldal |
Eresztős | ereszkedő, lejtős |
Eresztvény | 1. fiatal sűrűbokros erdő, 2. teknőszerű völgy |
Eretség | vízerek hálózata, rendszere |
Erge, erke | 1. lapályos hely, csekély mélyedés, 2. kicsi vízfolyás, 3. erdőrész, erdőtag |
Ernye | forrás |
Erős | 1. meredek, 2. sebesvizű patak, 3. nagyobb hegy teteje |
Esenlő | esővíznek a rétről való levezetésére szolgáló kisded meder |
Észak | északi rész, vagy oldal |
Észka, észke | 1. valaminek az északja, 2. fagyos, hideg hegyoldal |
Esztena, sztina | juhkarám (sövénnyel bekerített fejő- és alvóhely) |
Eszterág | 1. gémeskút, 2. gólya |
Eszterő, esztere, eszterha | gát, sánc |
Esztrenga, isztronga | bekerített juhfejő-hely |
Eve, evés | 1. vízvájta gödör, 2. régi fölhagyott bányák kiásott üregei |
Evet | 1. mókus, 2. mókus-féle rágcsáló |
F | |
Faggyas | olyan tó, amelynek felszíne irizál (tükrén zsiradék úszik) |
Fakadék, fakadvány | vízfakadásos, forrásos hely |
Falufélen | a falu közelében |
Faluszeg | a falu szöglete |
Far | 1. hirtelen és meredeken megszakadó hegyvég, a lapos fölött hirtelen kiemelkedő kisebb hegyrész, 2. valamely határrész hátsó része |
Fark | 1. a hegy vége, nyúlványa, ágazata, 2. a vízbe hosszan benyúló partrész vagy szigetvég, 3. aratatlan hagyott kis szeglet |
Farok | lásd Fark alatt |
Fart | 1. omladékos part, 2. meredek, sziklás part |
Fartalos | oldalos, lejtős (ahol a szekér vagy szán farol) |
Fartatós | lásd Fartalos alatt |
Fasina | omló vízpart oltalmára készített védőgát |
Fehér | 1. sziksós hely, 2. a szikes víz zavaros-színű tükre, 3. sellőző, habzó patak |
Fej, fő | 1. hegytető, 2. völgy eredete, feje |
Fejeték, fejetékes | forrás, vizenyős |
Felhágó | meredek |
Felpart | 1. meredek part, 2. meredek út |
Felszeg | a falu felső része |
Felvég | a falu vagy város felső vége, része |
Fenék | 1. vízjárta, iszapos, kavicsos hely, 2. lapos kis mélyedés állandó vízállással |
Feneketlen | bő- és mélyvízű tó, meder |
Fenékvíz | talajvíz |
Fentő | surlófű |
Fény, főny | föveny |
Fenyér | 1. műveletlen mező, 2. vékonyszálú réti fű |
Fenyős, fenyűs | fenyveserdő |
Feredő | sellők, zuhatagok alatt örvénylő víz katlana, gödre |
Fertés | 1. időszakos tócsa, 2. kis, nyíltvizű tócsa |
Fertő | 1. sekélyvizű tó, felszíne csak helyenkint nyílt, parti sűrű nádbozótjai mélyen benyúlnak a vízbe, 2. náddal borított állóvíz, 3. időszakos tó, 4. ingoványos fenék |
Fesztelencia | csinosabb tanyai épület |
Fiók, fiú | kis, kicsi (a "nagy", "öreg" ellentéte) |
Fogatás | barázdaköz |
Fogó | halászóhely |
Fok | 1. tóba nyúló hegy, 2. tavak, tengerpartok merész kiszögelése, 3. magas partok között folyó vizecske, 4. vízjárta keskeny meder, 5. elhagyott meder, 6. folyóvizek torkolatköze |
Folyamat | kis hegyipatak |
Folyás | 1. patak, ér, 2. a tavaszkor megduzzadt lápok vízerei |
Folyat | folyó, élő víz |
Folyó | a folyó vize, tekintélyesebb vízfolyás |
Folyóka | nyitott csatornácska |
Folyós víz | az a víz, amely a partot rongálja |
Fontos | lásd Fundus alatt |
Forduló | időt is, tért is meghatározó kifejezés: a határnak az a része, amelyet egyszerre mívelnek (az az egy vagy több sorból álló darab, amit a mezőgazdasági munkás a sor elejétől a visszafordulásig egyfolytában megmunkál = egy elő; az indulástól az egy előig és vissza az indulásig végzett munka = forduló) |
Forga | a folyóvíz kanyarodása |
Forgó | 1. örvény, 2. lassúfolyású mély, örvényes víz, 3. az a hely, ahol a szántók az ekével megfordulnak |
Forr, forrik | fakad (a víz) |
Forrás | 1. a talajból feltörő vagy felszivárgó víz, 2. habosan kavargó, örvénylő víz |
Forró | erősen bugyborékoló, feltörő (esetleg gázos) víz |
Fortyogó | 1. nagy zúgással-forrással fellövelő ásványvízforrás, 2. gázforrás |
Fostoros | lucskos |
Fő, fej | 1. hegytető, sziklatető, 2. folyó vagy völgy eredete, kezdete, 3. tavak kiszélesedő (nagyobb) vége |
Föl | 1. fölfelé, 2. északra |
Föld | dűlő |
Föle | 1. hegynek, hegyrésznek felső része, 2. valami fölött fekvő |
Főny | lásd Fény alatt |
Főtő | hágó |
Föveny | 1. homok, 2. kavics |
Fövenyfúvás | homok |
Fövenyvájás | homokgödör |
Fundus, fontos | telek, belső telek |
Fű | 1. füves hely, 2. hínár |
Fűnőtte | fűvel benőtt hely |
Füvelő | legelő |
Füveny | lásd Föveny alatt |
G | |
Gabonás | magtár |
Gabonaszer | gabonapiac |
Gacsal | lugasszőlő, fára futó szőlő |
Gágány | lúd |
Gágy | mélyen fekvő rét, lapos hely |
Gaj, galy | rög, göröngy |
Galacsér, galacséros | cserepes, megrepedezett föld |
Galaj | sárgán virágzó növény |
Galamos | réteges, palaköves föld vagy szikla |
Galáz | vízhordta ágbog, gyökér s egyéb törmelékholmi |
Galya | 1. fiatal fákkal benőtt hegytető, 2. hegyi tisztás, 3. kopár hegy, 4. hepehupás, gidres-gödrös terület |
Gám, gámor | gallyakból, tüskebokrokból összetákolt kerítés |
Gára | vasúti állomás, pályaudvar |
Garád | kerítés; fölhányt földből, trágyából való s gazzal, bokrokkal benőtt kerítés |
Garangy, garangyos | göröngy, göröngyös |
Garázd | 1. árok, 2. garád |
Gát | 1. árvízvédelmi töltés, 2. vízvezető árok, árokpart, 3. a völgyre haránt húzódó gerinc, 4. duzzasztott halastó, 5. sövénykerítés |
Gaz | 1. fű, zöld takarmány, 2. kis erdő, cserjés |
Gazmalék, gazmota | lásd Galáz alatt |
Genyöte | méternyire megnövő réti növény |
Geréb | 1. part, töltés, 2. malomkikötő hely |
Gerebenes | göröngyös |
Gereblye | vízen úsztatott fák felfogására szolgáló gát |
Gerend, gorond, görönd | 1. kis dombhát, hosszan élnyúló hátszerű emelkedés, 2. lesuvadt földtömeg |
Gerinc | éles hegyhát |
Gészkeny | szűk utca, köz, sikátor |
Gesztes, geszti | fás, diófás |
Gesztreg | 1. sűrű erdő, 2. lásd Cseplye 3. alatt is |
Gider-gödör | gödör, sok gödör |
Gidres-gödrös | sok-gödrű, egyenetlen |
Gihej-göhej | árkos, vízmosásos, terméketlen vidék |
Gingó | 1. kopár hegytető, terméketlen magaslat, 2. hitvány földrész |
Girind | 1. halom teteje, 2. a hullámos talajon levő szántóföld dombos része, 3. szántóföld széle, mesgyéje |
Gór | 1. nagy, 2. csupasz |
Gorc | 1. bányák hányójának kőhalmazai, 2. hegygerinc, 3. földnek gerincformájú emelkedése, dombos része, 4. szőlőhegy tábláit egymástól elválasztó bokorkerítés, 5. mocsaras helyen levő szigetecske, 6. lásd Gerend alatt is |
Gordon | magasra nőtt, kóros burjánnal boraított hely |
Goronc | 1. a kaszáló emelkedetteb része, 2. mocsárból, nádasból enyhén kiemelkedő földdarab, szigetecske |
Gorond | lásd Gerend alatt |
Göbe, göbbenő, gödrő, gübü | 1. gödör, lyuk, 2. folyó fenekén lévő vízvájta mélyedés, 3. vízállás, tóállás, 4. sárral, vízzel telt gödröcske (az úton), pocsolya; lásd Gübe alatt is |
Göbec, göbedék | 1. patak- és folyómeder fenekén lévő vízvájta mélyedés vagy merítőhelyül vájt gödröcske, 2. tócsa |
Göbölye | pocsolya |
Göbös | rögös, göröngyös |
Gödör | 1. tágabb lyuk, mélyedés, 2. agyag- vagy homokbánya, 3. völgy |
Gödörkút | lásd Gyalogkút alatt |
Göhej | árkos, vízmosásos, teméketlen terület |
Görc, dörc | kis domb |
Görgény | völgytorok |
Görönd | lásd Gerend alatt |
Görü | lapos föld |
Gőzlő | olyan barlang, amelyben gázok fejlődnek |
Gránte | határ, határszél |
Gubarc | dombocska, halmocska |
Guglya | kőudvar |
Gugyor | 1. keskeny, szűk völgy, 2. teknőforma völgy vagy árok |
Gurdaj, gurdancs, gurdalyos | lásd Gordon alatt |
Gübe | sellők, zuhatagok alatt örvénylő, kavargó víaz vagy ennek mélyedése, katlana, gödre; lásd még Göbe alatt is |
Gürü | 1. vizenyős berkekben élő zsombék, 2. kihalt folyómeder |
Gy | |
Gyakor | 1. sűrűbokros, bozótos hely, 2. sűrű nád, illetve csak "sűrű" |
Gyalmos | az a hely, ahol gyalommal (kerítőhálóval) halásznak |
Gyalogföld | 206 négyszögölnyi föld |
Gyalogkút | széles és 1-1,5 méter mély gödör, amelyben a talaj- és turjánvíz felfakad |
Gyalogrész | egy dűlőföld |
Gyékényes, dékényes | kákás hely |
Gyep | 1. pázsit, 2. mesgye |
Gyepség | zsombékos hely |
Gyepü, gyöpü | 1. élősövény, 2. tüskével megrakott árokhányás |
Gyéres | gyérnövésű erdő |
Gyolcs, gyócs | a tó, a fertő tiszta, nádmentes része |
Gyófa | 1. liget, 2. legelő, 3. cser |
Gyótán | szőlőhegyi hajlékok előtt levő szabad térség |
Győr, gyűr, györe, gyürke | 1. földvár, mocsárvár, 2. kisebb talajkiemelkedés, bucka, domb, 3. árvizes területen a vízből alig kibukkanó gyepes, füves hát, menedéket nyújtó hely |
Gyűr | lásd Győr alatt |
Gyürke | lásd Győr alatt |
Gyűrös | dombos, buckás, göröngyös |
H | |
Habarék, habarica | híg sár, locs-pocs |
Habita | nádtörmelég és gizgaz, melyet a hullám partra vet |
Hágó, hágító, hágtató | 1. hegynyereg, amelyen út vezet át, 2. kapaszkodó, mederek hegyiút, 3. hegy- vagy völgyoldal |
Hajlás, hajlat | 1. szélebb, sekély talajmélyedés, 2. a lejtők fordulói |
Haladék | sekély, lapos mélyedés |
Hal-ág | halaspatak |
Hal-ágy | gödör, amelybe halászatkor a halastavakból a halat leeresztik |
Haláp | 1. vizenyős rét, vadvizes hely, 2. a víz színén úszó növények sűrű, erős szövevénye, amelyen óvatosan járni is lehet |
Hálás | az a hely, ahová éjszakra hálni hajtják a marhákat |
Haló | 1. holt ág, 2. elapadó vizű folyómeder (lásd Halvány alatt is) |
Halom | 1. szelídebb talajkiemelkedés, 2. kisebb hegy |
Halyag, hályog, hólyag | apró bogyókat termő cserje (pisztácea) |
Halyagos | 1. hepehupás, 2. pisztáceával benőtt hely |
Halvány, halovány | 1. a folyó elhagyott medre, morotva, holt (nem mozgó) víz, 2. lágy, süppedős föld |
Han | gyep, pázsit |
Hancsik | lásd Honcsok alatt |
Hant | 1. göröngy, 2. kicsi földhányás |
Hányás | 1. felszaggatott föld, 2. kisebb kupac |
Hányós | rázós út |
Hápa-hupa, hápa-hupás | gidre-gödrös, völgyes-dombos, egyenletlen hely |
Hárám | könnyedén rakott tövisgyepű vagy kerítés |
Harap | 1. száraz avar, haraszt, lehullott falevelek, 3. tarló- vagy avarégés |
Haraszt, harasztos | 1. lomb, 2. lehullott falevelek, 3. magasnövésű, száraz gizgazos hely |
Hasáb | a szőlőföld egyvégtében fekvő csatornái |
Hasadály, hasadát | szakadék (földnek, sziklának kettévállása által képződött meredekfalú mélyedés) |
Hasadék | lásd Hasadály alatt |
Hát | 1. nagyobbterjedelmű, hosszan elnyúló emelkedés vagy annak teteje, 2. hágó |
Hátas | 1. fennsík, 2. a kaszáló emelkedetteb része |
Havas | 1. az év nagyobbik szakaszában hóval borított hegy, 2. hegység, 3. viszonylag magas hegy |
Házláb | telek, beltelek |
Hé, hó | lásd Hév alatt |
Hegy | 1. a térszín kiemelkedő része, 2. szilárd, sík föld a lápok között |
Hegyes | a hegygerincből hirtelen kimagasodó, szűktetejű kúp, csúcs |
Hegyfar, hegyfark | hirtelen és meredeken leszakadó hegyvég |
Hegyhorpasz | hegyhorpadás |
Hegykanyarék | hegykanyarodás |
Hegylapulat | hegylapály |
Hegynyak | hegynyereg |
Hegynyulamat | a hegy elnyúló része |
Hegyszakadály | hegyszakadék |
Heló | lásd Haló alatt |
Hely | dűlő, terület |
Hendeg | határhalom |
Hepe-hupa, hepe-hupás | egyenetlen, hullámos, dimbes-dombos, gödrös, kátyus |
Hérics | meszes, köves, füves lejtőkön virító mérges növény (adonis vernalis) |
Hév, hé, hő | langyos víz, meleg víz, hőforrás |
Heverés | állatok heverőhelye |
Hibarc, hibarcos | 1. híg sár, kátyu, pocsolya, 2. ingoványos hely |
Hibók, hibókás, hiboncás | lásd Hibarc alatt |
Híd | 1. palló (az utca két oldalán futó kövezett gyalogjárót összekötő deszka), 2. gyaloghíd, bürü, 3. komp |
Hidas | komp, dereglye |
Hideg oldal | 1. északi oldal, 2. a hegy északi lejtője, a völgy délfelöli oldala |
Hodály, hodáj | 1. juhakol, 2. bármilyen célú rossz épület |
Hólyag | lásd Halyag alatt |
Holt | olyan meder, folyóág, amelyben csak nagy vízállás idejében folyik a víz |
Holt föld | semmit sem termő föld |
Holt víz | megrekedt folyóág |
Homboly | hanthalom |
Homlok | 1. csúcsosan fölhányt föld- vagy kavicshalom, 2. szántott vagy fölvágott gyep, h |
Hompuk | hant |
Honcsok, hancsik, hamzsik | 1. hant, sírdomb nagyságú kupac, 2. zsombék, ingoványos helyeken a földből kidudorodó hant, 3. határjelül szolgáló néhány kap... földhányás, 4. tilalomjelül ásott gödröcske, 5. vakondtúrás |
Honcsokos | vakondtúrásos hely |
Hoporcs, hoporcsos, hoporlyatagos | rögös, gidres-gödrös, egyenletlen |
Horhos, horh, horhó, horg | 1. meredekfalú vízmosta árok, 2. mély hegyiút, szakadékos hegyoldalba vágott út |
Horpa, horpály | sekély, lapos mélyedés |
Horpasz, horpac | horpadás |
Horvás | 1. völgyecske, 2. gyökerestől kifordult fa helyén maradt mély gödör |
Hóstát | külváros |
Hóstél | házhely a belsőségekkel együtt |
Hozoványföld | iszap |
Hő | lásd Hév alatt |
Höbörcs, höbörcsös | görcsös, rögös, göröngyös |
Hömp, hömpkő | kőhömpölyeg, hegy oldalából felhőszakadás által levált és tovasodort agyagtömb, mely hengergetése közben köveket vesz fel; nagy gömb- vagy tojásdad alakúvá dagad s száránál megkeményedik) |
Hörbik | gödröcske, kicsi pocsolya |
Hunka | hant, dűlőhancsik (lásd Honcsok 3. alatt is) |
Hunyor | gyógynövény |
Hupulykás | enyenetlen, göröngyös |
Huta | régi üvegfúvó hely |
I | |
Ilosva | nyír |
Ilvány | árvízjárta ragadós föld |
Imer | vízi áloe (mocsaraink jellemző, érdekes életű növénye) |
Imola, imolyó | 1.sáros vízállás, ingovány, 2. hínár, 3. erdei v... |
Ingó, inkó | ingovány |
Ingovány | 1. süppedős rét, 2. ... |
Inkó | lásd Ingó alatt |
Irága | füzes partok közötti mély út |
Iringó | ördögszekér (eryngium campestre) |
Irtvány, irtovány | irtás |
Isztronga | lásd Esztrenga alatt |
Itó | az itató elkorcsosult alakja |
Iva, viba | fűzfa |
J | |
Jágar | lásd Jéger alatt |
Jáhor, jáhar | jávor, juhar, jávoros |
Járás | legelő |
Járó | gyalogút, járóút |
Járóhíd | komp |
Jávoros | lásd Jáhor alatt |
Jéger, jágar | égerfa |
Józan út | meredek út |
Juhászkút | lásd Gyalogkút alatt |
Juhszél | város vagy falu széle, falun kívül levő hely |
Juhszín | juhakol |
K | |
Kabastó | hegyi borház |
Kabola, kavala | víznyelő lyuk, víznyelő gödör |
Kabolaút | több összevágó szekérút vagy ösvény |
Kacér | magasra nyúló perjeféle fű |
Kada | a folyófenék vízvájta gödre, amelyben télen a halak tanyáznak |
Kadarcs | ér, patak |
Kákics | tejes parés, vadciróka |
Kákó | káka |
Kalabánya | a patak mély része |
Kalandos | kanyargó |
Kaliba, koliba, kajiba | kunyhó, viskó |
Kalista, kálistó | sárvizes gödör, kátyu |
Kalló, kálló, kolló | 1. posztómosó malom, 2. kenderáztató víz, 3. lásd Gübe alatt is |
Kalokány, kolokány | tóban tenyésző szúrós fű |
Kangödör | olyan gödör, amelyből vályoghoz való földet hordtak ki |
Kanyarék | a hegyhát kanyarulata |
Kapaszkodó | 1. hágó, 2. meredek út |
Kapató, kaptató | 1. emelkedő út, 2. hágó |
Kapotnyak | köptetőnek használt gyógynövény |
Kapu | 1. sziklák között vezető szűk út, 2. eleje, kezdete egy újabb tájrésznek, 3. hágó |
Kar | hombár |
Kár | tilos, veszedelmes hely |
Karaj, karé | 1. völgyfő, 2. hegyív, 3. a folyó kanyarulata |
Karáj | halom, dombocska |
Karakány | 1. tüskés, bokros sás, 2. vízi áloe |
Karám | 1. állatok számára bekerített hely, 2. négy ágasra barkácsolt szalmatető, amely alatt a szénát tartják |
Karé | lásd Karaj alatt |
Karingó | örvény |
Karuj | karvaj |
Kasár | lásd Esztena alatt |
Kasika | káka, sás, szittyó |
Katlan | kerek mély völgy |
Kátyu, kutyor | sárvizes gödröcske |
Kavala | dolina (lásd Kabola alatt is) |
Kebel | 1. köböl, bodon, 2. öböl |
Kégy, kögy | határ, határoszlop |
Kegyetlen | sűrű, csalitos hely az erdőben |
Kelep | köralakú kis térség |
Kelés, kelő, átkelő | átjáró, gázló |
Kémény | 1. sűrű sziklák, kőszálak közötti meredekfalú, szűk mélyedések, kürtők |
Kenderásztó, kenderátó | kenderáztató |
Kengyel | 1. ér, folyás, patak, 2. folyó hurokszerű kanyarával közrefogott terület |
Kenyérkő | szivacsossá vált bazalt |
Kerek, kerék | kis erdő |
Kerékróna | kerékvágás |
Kerengő, keringő | 1. kanyargó, 2. örvény |
Kerep | takarmányfű |
Kertó | kerítés, sövény |
Kert, kerty | 1. karám (elkerített hely), 2. kerítés |
Kertelés, kertelet | kerítés, nádkerítés, sövény |
Kerület | 1. martosodásnak vagy hegyoldal emelkedésének körülállása valamely térhely fölött (völgyfőt körülzáró hegyek), 2. határ, határrész |
Késa | szőlőrész |
Keszeghát | 1. a homokzátonyok gerince, háta, 2. olyan hegy, melynek domborulata a keszeg hátára emlékeztet |
Kétér-köz | két vízfolyás között fekvő terület |
Kevély-nyirok | omló föld |
Kinder | 1. örvény, feneketlen mélység a tóban, 2. lápkúti víz |
Kinnvaló, künnvaló | a helységen kívül fekvő földek |
Kis | "öreg", "nagy" ellentéte |
Kiskút | lásd Gyalogkút alatt |
Koborék | sár |
Kocsord | magasnövésű (1-1,5 m) kóróféle |
Kokojzás | áfonyás |
Koliba | lásd Kaliba alatt |
Kollát | korlát |
Kolokán, karakány | a Túr menti vízállásokban gyakori vízi áloe; lásd Imer alatt is |
Komárnyék | juhfejő-hely |
Komócsin | lenge, nádforma réti fű, mely vizenyős helyeken terem |
Komp, ponk | halmocska, dombocska, határdomb |
Kompis | 1. földhalom, kavicsrakás, 2. zsombék |
Kóp | hegy, kúp |
Kopács | bozót |
Kopáncs | harkály |
Kopec | rakás, kúp |
Kopó | nádtarló |
Kopolya | 1. olyan ásott kút, amely nincsen kővel kibélelve, 2. sűrűn benőtt, sekély vízállás, 3. kisterjedelmű, de hirtelen mélyedés a patakok, folyók medrében |
Kopolyakút | lápi kút (néhány ásónyommal elérhető talajvíz gödre, földbe szúrt nádon felszínre hozható talajvíz) |
Koporc | köves föld |
Korc | sövénykerítés |
Korgatag | földdel tömített növényi korhadvány |
Korlát, kollát | 1. bekerített hely juhok, marhák, lovak számára, 2. fa- vagy léckerítés, palánk |
Kosár, kasár | lásd Esztena alatt |
Kosbor | hegyi rétek virága |
Kotmány | lásd Kutyor alatt |
Kotor | kis gödör |
Kotorca | gyékény |
Kotormány | vízjárta mélyedés |
Kotu | 1. tócsa, pocsolya, vadvizes sáros hely, híg sárral telt mélyedés, gödör, 2. rét, 3. nádtarló, fiatal nádhajtás, 4. növényi korhadványok talaja, 5. gödröcske az úton, 6. halastavak fenekén lévő gödör |
Kottyanó | 1. zökkenő, kátyu, 2. hirtelen mélyedés a víz fenekén |
Kő | 1. feltűnőbb sziklaalakulat, 2. hegy |
Köblös föld | 1. félholdnyi föld, 2. 1800 négyszögöl föld |
Kőgy | lásd Kégy alatt |
Költ (köt) víz | talajvíz, fenékvíz |
Könyök | éles kanyarulat, hajlat |
Köpec | tócsa |
Köpő | bugyborékolva feltörő víz |
Köpü | lásd Bodon és Köböl alatt |
Kőszál | 1. hegyesen felnyúló szikla, 2. összefüggő ép szikla |
Kötel, kötél | régi mérték (egy kötel tanyás föld = 18 hold; egy kötel nyilas = 8 hold; egy kötel fekete föld = 1200 négyszögöl) |
Kövecses | 1. kavicsbánya, 2. köves hely |
Kövecshomp | csúszósan fölhányt kavicshalom |
Kövér tó | olyan tó, amelyben a hal gyorsan növekszik |
Kövér víz | olyan víz, amelyben a halak sok tápláló anyagot kapnak |
Köz, köze | 1. vizek, hegyek határolta terület, 2. folyók torkolati tájéka, 3. sikátor |
Közelvíz | közeli kút, forrás vize |
Középszeg | a falu középső része |
Közhely | szabad, közös halászóhely |
Közkert | közbülső kerítés, elválasztó kerítés |
Közle | sikátor, köz |
Közút | határút |
Kucorgó | 1. törpe, igen alacsony ház, 2. lásd Bodon alatt |
Kuhar | kopár, terméketlen, omladékos hely |
Kuklya, guglya | kőudvar |
Kukojsza | lásd Kokojzás alatt |
Kukolló | pálinkafőző-kunyhó |
Kulipintyom | viskó, kunyhó |
Kúp | 1. a hegy kiemelkedő teteje, 2. rakás, kupac, 3. kisebb horpadás |
Kupa | kisebb, sekély talaj-mélyedés |
Kupac | kis rakás, halmocska |
Kupacos | egyenetlen, dimbes-dombos |
Kupolya | 1. sekély, lapos mélyedés, 2. lásd Kopolya alatt |
Kurjantó | zökkenő (az úton) |
Kusornyó | viskó, vityilló, rőzséből készült fészer |
Kút | 1. kút, 2. tóban, folyóban képződött mélyebb gödör, 3. vízvezeték |
Kutas, kutu | lápi kút |
Kútfej | mocsaras helyek nyílt térsége |
Kútköpü | lásd Bodon alatt |
Kutu | lásd Kotu alatt |
Kutyika | forrás, kút |
Kutyor | 1. sárvizes, mély gödör, 2. kátyu |
Kutyorék | folyóvíz kanyarulata |
Kuvar | lásd Kuhar alatt |
Külsőség | künn, a helység határában fekvő földek |
L | |
Láb | 1. alja, vége valaminek, 2. hegynek, völgynek alsó része, 3. kiálló hegyszög, 4. egytagban levő nagyobb földbirtok |
Lábas erdő | felnőtt szálerdő 20-40 éves fákkal |
Lábó, lábbó | cölöpsorok közé gyepből vert keskeny gát |
Láboló | gázló |
Lágy, lágyas | apró, sáros vízállás |
Laj | zsilipen aluli hely |
Lajpos | lápos |
Lák | tó, mocsár |
Lánc | hold (föld) |
Langó | örvény (az örvény széle) |
Lanka, lankac | 1. meneteles hegyoldal, 2. a folyóvíz lassúfolyású helye, 3. nedves rét, liget, sáros vízállás, 4. irtás |
Lankás | lásd Lanka alatt |
Lany | a folyóvíz nagyon csendesmozgású része, ahol a víz állani látszik |
Lap, lapác | lapály, sík terület |
Láp | 1. a tó, mocsár színén alakult úszó vízinövényzet, 2. bozótos hely |
Lápa, vápa | talajmélyedés, sekélyes völgy, völgyfenék |
Lapác | lásd Lap alatt |
Lapály, lapány, lapás | 1. sík földterület, 2. enyhén lejtősödő homorú hegyoldal, 3. vízapadáskor tamadt sziget, 4. sekély, enyhe lejtésű mélyedés, állandó vagy időszakos vízállással |
Lápi kút | lásd Kopolyakút alatt |
Laponyag | 1. kisebb földkiemelkedés, 2. alacsony őshalom, illetve kunhalom |
Lapos | 1. sík terület, 2. kismélyedésű völgy, kaszáló, legelő, 3. lásd Lapály alatt is |
Lápos | vízinövényzettel borított terület, mocsaras, kákás, zsombékos hely |
Lápság | lapály |
Lapulat | lásd Lapos alatt |
Láz | 1. erdei tisztás, 2. gyér erdő, liget, 3. hegyilegelő vagy kaszáló |
Lazna, laznás | gizgazos, dudvás hely |
Lécföld | 10 öl széles és 300 öl hosszú föld |
Lecs, lecse | sáros vizenyő, kicsi vízállás, pocsolya |
Lednek | pirosvirágú erdei növény |
Lejsza | rekesztő sövénnyel történő halászat helye |
Lejt, lejtő | 1. enyhe lejtésű hegyoldal, part, 2. lejtős út |
Lencsés | lencsefűvel (callitriche verna) benőtt terület |
Lenge, lengő | a nagyon lassú folyású víz mélye |
Lénia | mellékút, dűlőút (az országút ellentéte) |
Lenka | kiszáradt ingovány |
Lepe-lapa | hegye-völgyes tájék |
Les | őrhely |
Lésza, lészka | vesszőből, nádból stb. font kerítés, sövény |
Liget, ligetes | 1. fás, bokros hely, 2. szőlőben, vetésben előforduló üres folt, ahonnan a szőlő vagy a vetés kipusztult, 3. hézagos, ritkás |
Lik, luk, lyuk | földmélyedés, üreg, katlanszerű mélyedés |
Likat, lyukat | 1. gyér csererdő, 2. liget |
Liliföld | televényföld, humusz |
Lilli, lilik | lúdfaj |
Limány | 1. folyó csendes, örvénymentes vize, amely néha visszafelé is folyik, 2. örvény |
Limbus | mocsaras, ingoványos, süppedékes hely, vizenyős rét |
Linka | fahíd, bürü |
Linkó | süppedékes, ingoványos hely |
Lipics, lipicsfa | fodorjuhar, juharfa |
Liváda | gyümölcsöskert |
Lobogó | fölbuzgó, fortyogó ásványvízforrás |
Locs | pocsolya, híg sár |
Locsa | hínár |
Locsogó | olyan víz, amelynek fenekéről fű verődik föl |
Lóding | töltés |
Lóger | 1. rakodóhely, 2. tárház |
Lok | lapályos hely, völgylapály |
Lokka | mélyedés |
Lokos | alantabb fekvő, lapos |
Lonka | lásd Lanka alatt |
Lopály | lásd Lapály alatt |
Löcs, löcse | lásd Lecs alatt |
Lök | 1. hegytetőn lévő térség, tisztás, 2. völgylapály |
Lökkenő | zökkenő (gödör az úton) |
Luc, lucs, lucson | mocsár |
Lúcs | (luc-) fenyő |
Lunka | lásd Lanka alatt |
Lyuk | lásd Lik alatt |
Lyukat | lásd Likat alatt |
M | |
Mácsonya | töviskes erdei kóró |
Magos | nagyobb, testesebb hegy |
Magyal | mohostölgy (quercus pubescens) |
Magyaró | mogyoró |
Mál, máj, mány | 1. délnek néző hegyoldal, 2. innenső hegyoldal |
Malánka | sáros vízállás |
Malát | füzes, cserjés, bokros hely |
Málnavész | sűrű erdőben összedüledezett nagy fák közötti mélyedés, amelyet fölvert a málna |
Maloggya | sűrűn nőtt fűzfa |
Mány | lásd Mál alatt |
Marancs | elvénült, kaszálatlan fű |
Marás | 1. zátony, 2. a part menti vízfenéken 11-12 méternyi közökben a parttal párhuzamosan futó, sekély vízzel borított gátak |
Marhaélés | marhalegelő |
Marhajáró | legelő |
Mart | 1. alámosott, meredek vízpart, 2. emelkedő hegyoldal, kapaszkodó, hágó, kisebbfajta hegy |
Martilapu | gyógynövény féle (tussilago farfara) |
Martos | meredek |
Massa | vasolvasztó kemence |
Matyok | ér, patakocska |
Meda, megya | lásd Megye alatt |
Meddő, medő | aszó, száraz meder |
Meg, mege, mög, möge | valami mögött levő rész, valaminek a hátulja (hegy mögötti hely) |
Mege | lásd Megye alatt |
Megye, mege, meda, megya | megye, határ, vég, szél |
Megyer | ér, patakocska |
Megyés | határos |
Melécs | enyhe lejtésű, lankás oldalú völgy |
Mellék, mellyék | 1. valami mellett fekvő rész, 2. vízmente a környező patakokal és partmenti területei. (A "mellék" völgyi, azaz homoródó tájék, ellentéte a "hát", mely domborodó területet jelöl) |
Mély | 1. mélyen fekvő hely, 2. mély víz |
Menedékes | meneteles |
Menő | dűlő |
Meredek | 1. hirtelen emelkedő hegyoldal, árokpart, út, 2. meredek hágó |
Meredély | hegynek, völgynek meredek oldala |
Merítő, meríttő | folyóvízbe benyúló palló, partba vágódott lépcsőzet, melyen állva a vizet merítik |
Mesence | 1. gyümölcsös, 2. falu alatti kert |
Messzelátó | magas hegytető |
Met | posvány, pocsolya |
Métely | 1. piszkos forrásvíz, 2. mérges vízibürök |
Méteng | télizöld (vinca minor) |
Metszés | csatorna, ásott meder |
Mező | fű, gyep (a mezőn), 2. zöld vetés, 3. nagy tisztás |
Miller | ér, patakocska |
Mirhó | 1. lapályos, vizenyős hely, 2. szélvihar |
Miseút | toronyirányú ösvény |
Mocsármány | zab |
Mocsolya | 1. mocsáros, lápos, nádtermő rét, 2. pocsolya, posvány, 3. kenderáztató |
Mohar | vékonyszálú fű (panicum) |
Mohotka | moha |
Moláka (mol) | zsombékos, kákás posvány |
Molva | kákás mocsár, posvány |
Móna | malom |
Monyókos | agyagos, szikes föld, mely a vizet igen nehezen veszi magába |
Morotva | 1. elhagyott folyómeder, 2. megrekedt folyóár, holt víz |
Mósia | 1. nagy lakótelek, melynek közelében fekszik a hozzátartozó birtok, 2. kúria |
Mosó | langyosvizű, jó mosóhely |
Mosós | dombos, lejtős út, amelyről az esővíz könnyen lefolyik |
Mög, möge | lásd Meg alatt |
Muhos | mohos |
Murva | 1. félig rothadt széna-, nád- stb. törmelék, 2. száraz rőzse, 3. úttöltésre használt apró kavics, mészkőpor, föveny |
Musty | moha |
Muzsda | szántók, kaszálók közti füves barázda |
Muzsdaj | tölgyfajta |
Muzsla | sűrű, harasztos hely |
N | |
Nád-dörmő | árhordta nádtörmelék |
Nádi botikó | bütykös nád, kibotosodó káka |
Nádkopó | nádtarló |
Nádló | nádas |
Nádzsiku | nádas sarja, fiatal nád töve |
Nagy | 1. öreg, 2. a kis, kicsi ellentéte |
Nagy fű | nadragulya |
Nagyfű-bingó | nadragulya |
Nagyközföld | messze föld |
Nagyút | országút |
Négyesló | a vontató út alja, ahol az erdőre menéskor a szekér hátulsó részét hagyják, azután visszafelé jövet a taligával levontatott terhet négy kerékre rakják |
Ny | |
Nyak | 1. hegynyereg, a hegygerinc mélyedése, 2. útszűkület |
Nyakas | fennsíkon emelkedő hegygerinc |
Nyáras, nyárjas | nyárfás hely |
Nyárnyu | nyárfa |
Nyereg | hegykúpok közötti bemélyedt, laposabb terület |
Nyerges | két csúcs között hosszan elnyúló hegynyereg |
Nyerses | irtáshely |
Nyik | kiszáradt mocsár, ingovány, tófenék, mely már begyepesedett, de helyenkint süppedékes |
Nyikos | zsombékos, süppedékes, de száraz terület |
Nyíl, nyilas | 1. osztott föld, sorshúzás (nyílhúzás) útján osztályrészül juttatott föld, 2. egyenes vonalakkal határolt parcella, rét, erdőrész |
Nyiladék | erdőátvágás |
Nyilas | lásd Nyíl alatt |
Nyír | 1. kisebb mocsár, mocsaras vízállás, 2. fiatal hajtás, nád töve |
Nyirángos, nyirenk | nyirkos |
Nyirenk | lásd Nyirángos alatt |
Nyiristye | tarló |
Nyomás | 1. ugarnak hagyott határrész, 2. a város melleti földek |
Nyugodó | 1. völgy kiszélesedő, lankás feneke, 2. a hegy széles, lankás, ellaposodó töve |
Nyújóhely | nyugvóhely, temető |
Nyúlamat | a hegynek kinyúló, alacsonyabb ága (oldalhát) |
Nyű | kasza-nem-fogta fű, gabona |
O | |
Ó | 1. öreg, vén, 2. nagy |
Ódok | lásd Oldal alatt |
Odor, udor | öblös üreg, barlang, odú |
Ográda | udvar |
Okor, akur | patak |
Oktál | mértékegység (valamely helynek, teleknek a fele) |
Oldal | 1. hegynek, dombnak lejtője, 2. erdőnek, rétnek a széle |
Oldalas | oldalt, oldalvást, oldalról |
Oldalgós, ódalgós | egyenetlen, gidres-gödrös, lejtős |
Oldallagos, ódallagos | oldalt levő |
Oldallag | lásd Oldalas alatt |
Oltvány | 1. csemeteerdő, 2. fiatal gyümölcsös |
Omboly | 1. sekélyvizű, sűrűn benőtt mocsaras vízállás (semlyék), 2. olyan hely, ahol a földnek egy része beszakadt, lecsúszott, 3. örvény |
Omsós | lásd Amsós alatt |
Orgovány | orgonavirág |
Orj | lásd Orr alatt |
Ormány | árterület emelkedettebb része, árvízmentes szigete |
Ormás | ásott hantnak gyepes része |
Ormó | lásd Orom alatt |
Ornyák | a völgy bejáratában, szádjában fekvő rét |
Órolat | meredek hegyvég |
Orom, orony | 1. hegygerinc végső, a völgybe meredeken leszakadó nyúlványa, 2. a szántóföld feldomborodó része |
Orotás | lásd Ortvány alatt |
Orotvány | lásd Ortvány alatt |
Órozat | a hegy meredek oldala |
Orr, or | 1. a hegyoldal hirtelen kiugró része, 2. a vízbe orrszerűen benyúló partrész |
Ortás | lásd Ortvány alatt |
Ortvány, ortás, orotvány | irtás, irtvány |
Oszlár | lásd Osztály alatt |
Osztály, oszlár | osztályrészül juttatott föld |
Óta | legelő |
Ö | |
Öblös | hőütött, sovány föld |
Öl | mértékegység (1 öl szántó = 2 katasztrális hold és 124 négyszögöl, 1 öl kaszáló = 1422 négyszögöl) |
Ölyü | ölyv |
Ömboly | lásd Omboly alatt |
Öntés | ártér |
Ördögcérna | lícium, sefű-sefa (sűrűnövésű sövénycseje) |
Ördögszekér | lásd Iringó alatt |
Öreg | nagy |
Örjeg | 1. halat tápláló apró tó (a Duna kiöntésének maradványa), 2. lásd Omboly alatt |
Örjeges | vízállásos (ahol esővíz huzamos ideig megáll, de mégsem terem sás) |
Örmény | 1. örvény, 2. őrhely |
Őrmény, ermény | őrlőmalom |
Örökfal | 1. a falunak a mező felőli védkertjei, 2. a vetésmezőt az erdőtől elválasztó sánchányás |
Örökség | 1. szántó, kaszáló stb. ingatlan birtok, 2. beltelek (lakóház és melléképületei) |
Örvény | 1. a folyónak igen mély része (nem szükséges, hogy a víz kavarogjon, forogjon), 2. gátszakadás által keletkezett tó |
Ösvény, ösven | erdei, mezei csapás, nyom |
Őszlő | a marhák őszi legelője |
P | |
Pacsaras | pocsolyás |
Pad | 1. a folyópart mentén, de a víz színe alatt húzódó homoklépcső, 2. lapostetejű, de meredekoldalú földkiemelkedés, 3. lapos dombtető, 4. híd |
Padló | lásd Palló alatt |
Padmaly | 1. kimagasodó part, 2. alámosostt folyópart, 3. vízvájta üreg a vízpart, árokpart oldalában a víz színe alatt, 4. oldalüreg |
Padmező | gyepes fennsík |
Padoldal | karosszék-, karospad alakú hegyoldal |
Padtető | lapos dombtető |
Pajta | 1. istálló, akol, ól 2. szőlőbeli hajlék, présház |
Pák, páka, páklya | gyékény, gyékényvirág, nádbuzogány |
Paláj, palé | 1. folyóból kiemelkedő, szigetszerű földhát, homokzátony, 2. alacsonyfekvésű, széles, vizenyős völgyelés |
Palánk | sövénykerítés |
Palé | lásd Paláj alatt |
Palló, padló | gyaloghíd, bürü |
Pálma | topolyfa, jegenyefa, rezgő nyárfa |
Palóc | szőrfű (gabona közt termő vékonyszálú gaz) |
Pandalló | 1. partra merőlegesen vagy rézsút álló zátony, 2. víz alatt lévő, a fenék színén felemelkedő halmocska (lásd Padmaly alatt is) |
Pannal | lásd Padmaly alatt |
Páples | szellőrózsa (anemone nemorosa) |
Paprad | haraszt |
Paprád, paprágy, poprád | páfrány |
Paré | 1. zsengefüves térség, mező, rét, parlag, 2. gizgaz |
Parizáta | léckerítés |
Parlag, pallag, parrag | műveletlen föld, kaszáló, rét |
Parolog | meg nem szedett tavalyi nád |
Parrag | lásd Parlag alatt |
Parragszéna | első kaszálási széna (előszéna) |
Part | 1. víz partja, 2. hegyoldal, hágó, kapaszkodó, 3. kisebbfajta hegy, 4. domborulaton lévő földbevágás |
Partmál | alámosott part, szakadni készülő part |
Pásk, páskó | lásd Pák alatt |
Páskáciu | legelő |
Páskom, páskum | 1. legelő, 2. zsombékos hely |
Páskomföld | legelő |
Passág, pasnyag | kicsi, sáros vízállás |
Pást | legeltetőhely |
Pásti fű | lenfojtó vadóc |
Pászta, pászma | tábla, szakasz (szőlőnek, szántónak egy táblája, szakasza) |
Patak | 1. kicsi vízfolyás, 2. sár |
Patics | 1. fonott kerítés, 2. vesszőből font és sárral betapasztott fal |
Paticska | lásd Pip alatt |
Pátrác | páfrány, édes haraszt |
Páva, vadpáva | süketfajd |
Pazsag | irtás |
Pázsit, pázsint | dús fű |
Pece, pöce | ér, patak, szennyvízvezető nyitott csatorna, árkocska |
Péce | jel, határjelölő karó, pózna |
Pecér | pemetefű |
Peheteg | poszgomba, pöfeteggomba |
Pele | mókus-féle rágcsáló állat, de lehet mókus is |
Pepe | híg sár |
Pere | székfű, székfű-virág |
Pereszlény | erdei növény |
Pereszteg | terméketlen márgás talaj |
Perje | vékonyszálú, dúsan szertegyökerező fű |
Pest | 1. kemence, mészégető kemence, 2. mészégető hely, 3. mészkő, szikla, 4. szoba, barlang, odú |
Peszérce, pöszérce | pemetefű |
Peszterice, pisztric | 1. nyírfagomba, bükkfagomba, 2. egy kellemes ízű gombafajta |
Petruska | petrezselyem |
Pezgenye | kenderföldön az ottmaradt és lábán megszáradó apró kender |
Picsó | vízlevezető árok, utcai nyílt csatorna |
Picsóka | 1. árok, 2. árkos gyalogút, 3. burgonya, csicsóka |
Pilis, piliske | 1. hegy, hegycsúcs, dudor, 2. kopasz, tar |
Pilka | sás |
Pimpimpáre | pitypang, gyermekláncfű |
Pimpó | 1. barka, 2. rekettyefűz, 3. sárga- vagy fehérvirágú erdei növény |
Pip, paticska | pipacs |
Pipehúr | aranka |
Pipirgó | mocsaras, vizenyős helyeken termő haszontalan fűféle |
Pipirig | káka |
Pipitér | 1. székifű, 2. krajcárvirág (ranunculus) |
Pipók | pipacs |
Pippan | aranka, fűnyüg |
Pireg | föld- és érctartalom nélküli kő együtt |
Pirinty | lucsok, csatak |
Piripó | 1. parti rigó, 2. méhfarkas (madár) |
Piris, piriske | lásd Pilis alatt |
Pirkó | burgonya |
Piszke, biszke, pöszméte | egres |
Pisztiric | lásd Pesztrice alatt |
Pityere | burgonya |
Pityóka, picsóka | 1. burgonya, 2. csicsóka |
Plop | jegenye |
Pocak | vadkörte, vackor |
Pocsaj | pocsolya, híg sár |
Pocsér | pocsolya |
Poján, pojána, pojen, polán | 1. mező, 2. havasi rét, legelő, tisztás, 3. hegynyereg |
Póka | pulyka |
Pokolsár | sárvulkán (olyan hely, amely esős időben sárral van tele és gyakran füstölög is) |
Polinfű | csomborménta (mentha pulegium) |
Ponk | 1. púp, halom, tető, 2. dombnál kisebb földkiemelkedés |
Porkolád, porkolát | vesszőkerítés a mezőn |
Porond, porong | 1. folyóban képződött föveny- és kavicssziget, 2. a folyó martos oldalának ellentétes partja, 3. olyan zátony, amelyet már növényzet, nevezetesen fűzféle borít, 4. vízmosásos, kövecses, száraz, puszta hely, 5. kopárság |
Porong | árvízmentes sziget |
Porongy | gyalogfűz, parti fűz, fűzcserje |
Poróstya | lásd Próstya alatt |
Porta | belső telek a rajta lévő épületekkel együtt |
Porzsolás | éges, perzselés |
Porzsolya | langyos víz |
Poslak | vágás az erdőben |
Posz | gombanem |
Poszhomok | silány homok, amelyben semmi sem terem meg |
Potyor | híg sár |
Pozdorja | seprőfű |
Póznaföld | négy katasztrális hold és 222 négyszögöl (24 pózna tesz ki egy szessziót) |
Pozsár | halfajta (ponty) |
Pöce | lásd Pece alatt |
Pöcsögős | mocsaras, pocsolyás |
Pöfeteg | poszgomba |
Pörnyeteg | porhanyó |
Pörönty | harmat, lucsok, csatok |
Pös | vesszőkéve |
Pöse | berkekben lévő sárgásvöröses színt játszó posvány |
Pös-sövény | karók közé állított és lécekkel összeszorított vesszőkévékből készített sövény |
Próstya, poróstya | 1. a földbe eresztett durva fahasábokból álló kerítés, 2. palánk, léckerítés, 3. fonott kerítés, sövény |
Pucsok | hirtelen kimagasodó meredek és szűk oldala a hegynek |
Púp | a vízpart benyúló része |
Pusztaság | mezőség |
Putri | földkunyhó |
Püfő | száraz, porladó állapotban levő növényi korhadvány |
Pülü | pele (rágcsáló állat) |
R | |
Rabotinkender | vadkender |
Ragadáncs | ragadó fű, bojtorján, bogáncs |
Ragadvány, ragadványfű | lásd Ragadáncs alatt |
Ragyina | sáros, apró vízállás |
Rakás, rokás | homokos hely |
Rakita, rakitla | lásd Rakottya alatt |
Rakományos, (-kert) | szérűskert |
Rakotla | lásd Rakottya alatt |
Rakotmány | kazal, asztag, boglya, stb. |
Rakottya, rekettye | fűz, füzes |
Rapály | 1. lapály, 2. a folyó meneteles partja, 3. vízapadáskor támadt sziget |
Rapát | mély és széles vízmosás, amelyben út vezet |
Rást | gyepszelet, pázsitos földdarab |
Ravasz | róka |
Ré | lásd Rév alatt |
Rebernye | korhadt, odvas, évszázados élőfa |
Rece | léckerítés |
Redves | romlott, hitvány |
Regelye, reglő | 1. hegyoldalban lévő legelő, tisztás, 2. rejtett hely az erdőben, 3. vízmosásnak, pataknak mélyebb vízfordulója |
Rekesz, rekeszték, rekesztő | 1. halászóhely, 2. halastó, 3. sövénykerítés |
Rekesztés | 1. cégés halászóhely, 2. cölöpsorok közé gyepből vert keskeny gát |
Rekesztő | lásd Rekesz alatt |
Rekettye, rakitla, rakotla | lásd Rakottya alatt |
Rekkenet | fonnyadt, kiszáradt, kiaszott |
Remisz | fás hely, kis erdő |
Rence | hínár |
Rend | sor |
Renge | szakadozott, omladékos partú, erdőnőtte árok |
Rény | gát, sövénykerítés |
Réskert | vastag gallyból font sövény |
Resor | szántóföld mellett húzott kis árok |
Rész | dűlő, darab |
Reszkető | pillangófű, nyúlperje (briza media) |
Rét, rétség | 1. füves terület, kaszáló, 2. sűrűn benőtt, sekélyes, de nagykiterjedésű vízállás, 3. ártér |
Rétes hely | folyó ártere, amely halászható vizeket is tart |
Rétség | lásd Rét alatt |
Rév, ré, reves, rí | 1. porondos árjáró a folyón, 2. halászóhely (nem mindig átkelőhely is!) |
Rez | 1. hegy, hegycsoport, 2. fennsík, 3. erdei irtás |
Rezák | alomnak való sás |
Reznek | kicsi vízimadár-fajta |
Rezuta | 1. sűrű, fiatal tölgyerdő, 2. tilos növendékerdő |
Rí | lásd Rév alatt |
Rice | vadrepce, repce |
Rigacs | göröngy |
Rigály, rigályos, rigás | ritkás (erdő) |
Rigya | 1. ladikkal nehezen járható, buckás, zsombékos nádas, 2. ritka nádas |
Rika | patak |
Rinya | vízeres, süppedékes, vizenyős hely |
Rizsós | részútos |
Rogasz, roboz | gyékénysás |
Rogozsina | gyékény |
Rogy | a gátról lezuhanó víz |
Rogyinás | kicsi, sáros vizenyő |
Rokás | lásd Rakás alatt |
Rokkaföld | len- vagy kenderföld |
Romina, rumina | rom |
Romlás | 1. földomlás, 2. megrongált, omladozó vízpart, 3. vihardöntötte erdőrész |
Róna | 1. sík terület, 2. tó, fertő tiszta, nádmentes felülete, 3. kis árkocska, kerékvágás, 4. ösvény, út |
Rovás | kerítés |
Rovásos | régi mérték, egyrovásos föld = 8 hold |
Rovat | kis barázda |
Rozsnok | szédítő vadóc (bromus) |
Rúd | tábla (föld) |
Rugó | kiugró partrész, mely a folyó sodrát mintegy elrúgja |
Rumina | lásd Romina |
Ruskó | üledék, salak |
Rustyán | kakukkfű |
S | |
Sáb | a szőlő területének harmada vagy negyede |
Ság | hegy vagy domb |
Sagar | dombos, napsütötte legelő |
Saj | sós |
Sajamás, salamás | vadfoghagyma |
Sajgó | zúgó |
Sajkút | ásványos ízű víz (néha a környezetétől eltérő ízű, keményebb vizeket is így nevezik) |
Sakter | kavicshalom |
Salamás | lásd Sajamás alatt |
Salámos | 1. iszapos, 2. porhanyós föld, melyet az eke vékony szeletekben hasít |
Sánc | árok |
Sandervár | vízmedence |
Sank | 1. állandójellegű iszapos vagy mocsaras folyóvíz, 2. kisebb állóvíz, 3. vizenyős tisztás, rétecske |
Sarampó | lásd Sorompó alatt |
Sarang | fiatal hajtás |
Sárga föld | agyag |
Sarjadék | sarjúszéna, másodszéna |
Sark, sarok, sorok | 1. erősen kiugró meredek előhegy, 2. lásd Sarok alatt is |
Sarkantyú | kisarkalló, vízterelő, partvédő gát |
Sárkülü | szürke harkály |
Sarok | 1. a tó kicsi öble, zuga, 2. a város távolabbi - nem pontosan körülhatárolt - része, tájéka |
Sárrét | sekély vizű, sűrűn benőtt, nagyterjedelmű rét, mocsaras vízállás |
Sás | 1. vízinövény, 2. gabonafajták levele |
Sasos | vörhenyes |
Sátor | a vesszőkerítés födele |
Sátoros kert | veszőből font kerítés, amely tövissel és szalmával van befödve |
Satt | akna, lefelé menő út a bányában |
Sé | lásd a Séd alatt |
Seb | a víz sodra, sebje (sebesje) |
Sebes | sebesvizű patak |
Séd, sé | patakocska, csermely |
Sédfű, sétfű | patakocska mentén korán és buján növő, libának való zöldség |
Sédgát | a folyó közepén hosszában épített gát a víznek kettéágaztatására |
Ség | domb |
Segg, segges | 1. szántónak, kaszálónak stb.-nek kiszélesedő, hátsó része, 2. a térszín feldomborodó része, 3. hátulsó része, vége valaminek |
Sellő | sebesen fodrózó víz |
Selymék, semjén | lásd Semlyék alatt |
Selymes fű | a gabona között található finombugájú pázsitfű |
Sémény | gyékénykáka vagy sás |
Semlyék, sömjék | 1. sekélyvizű, sűrűn benőtt vízállás (rendszerint homokbuckák között), 2. ingoványos, süppedékes hely, vizenyős kaszáló vagy legelő |
Semlyékes | süppedékes, ingoványos, vizenyős |
Semlyén, sömlyén | lásd Semlyék alatt |
Senyveteg, sinnyeteg | poshadt vízben termő szőrfű, mely az embert megrühesíti |
Sereng | sarjú, másodszéna |
Serevény, serevényes | 1. sűrűn növő vékony vesszők, 2. sarjadzó nyár- és jegenyebokrokkal borított hely |
Sering, seringő, siring, siringő | 1. örvény, vízfogó, 2. szerpentinút |
Seríttő, siríttő | örvény, vízfogó |
Sertekapu | szőlő, erdő stb. kapuja (vízszintesen - két kis oszlopon - fekvő rúd, amelyhez hegyes karók vannak erősítve) |
Serülés | lásd Sirülés alatt |
Serülő | lásd Sirülő alatt |
Sétfű | lásd Sédfű alatt |
Sia | lásd Sió alatt |
Sid | patakocska, csermely |
Sie | lásd Sije alatt |
Sifra | murva, kavics |
Sijátság | rónaság |
Sije, sie (sió) | folyó |
Sík | 1. síkság, 2. tiszta, nádmentes víztükör, 3. síkos |
Sikájos | síkos (pl. út, hegyoldal) |
Sikár | 1. sivó homokföld, 2. agyag, 3. mosófű (sikárfű) |
Sikató | kicsi, sáros vízállás |
Sikerisár | sárgaszínű, ragadós agyagföld |
Siket | gyér vagy időszakos víz |
Sikló | mosófű (sikárfű), zsurló |
Síktenyérség | síkság |
Sík víz | tiszta, nádmentes víz |
Siligó, siligós | silány, sovány föld |
Siló | veremszerű pince a zöldtakarmány bevermelésére |
Sinka, sinkafa | akácfa |
Sinnyeteg | lásd Senyveteg alatt |
Sió, sia, siu, sívó | 1. hidegvizű folyó, 2. zsilipes árok a malom mellett, amelyen áradás idején a vizet lebocsájtják, hogy a malmot el ne vigye |
Sírhomp | sírhant |
Sirik | zeg-zug |
Siringő | lásd Sering alatt |
Siríttő | lásd Seríttő alatt |
Sírkút | mocsár szélén lévő sírgödör alakú sekély kút |
Sírülés | örvény, örvénylés |
Sirülő | 1. kanyar, 2. szerpentin-út |
Sisak | káka, szittyó (szalmaszál-vékonyságú, méteres, csomótlan sásféle) |
Siska | rosszul művelt földeken felburjánzó vékony sásféle vagy magas fűszerű növény |
Siu | lásd Sió alatt |
Sivány | rossz, terméketlen homokföld, homokbucka, futóhomok |
Sivatag | futóhomok |
Sivataghely | puszta, kietlen hely |
Sívó | lásd Sió alatt |
Sívóhomok | futóhomok |
Slág | levágott erdőrés, vágás |
Slajc | zsilipkapu a töltésen (vízelosztó) |
Sodoma | süppedékes hely |
Sonkó | mezei kóró |
Sonkoly, sonkolyós | salak, üledék |
Sor | rend |
Sorok | lásd Sark alatt |
Sorompó, sarampó | 1. fakerítés, rácsos kerítés, léckapu |
Sótagos | homokos, fövenyes |
Sovájos | süppedős homok, iszap |
Sovány víz | a hal nem hízik meg benne |
Sömjén, sömjék | lásd Semlyék alatt |
Söppedék | lásd Süppedék alatt |
Sörgye | juharféle cserje |
Sövény | 1. kerítés, 2. kas |
Srág | léckerítés |
Stáció | 1. vasúti pályaház, 2. mérföld |
Sugás | a folyónak sekély, de sebesfolyású része |
Suhatag | uszadékfa |
Súgó | 1. a folyó, patak sebesen fodrozva rohanó része, 2. folyóparti szakadék, bevágás, öblöcske, 3. sellő, zuhatag |
Suhadás | lásd Suvadás alatt |
Suhar | 1. megrongált, omladozó vízpart, 2. kopárság |
Suharc | 1. kopár kaszáló, 2. roncsolékos puszta erdei hely, 3. vékony és éleslevelű sásféle (siska) |
Suhatag | lásd Suvadás alatt |
Suhító | lásd Sisak alatt |
Suly | vízi dió, vízi gesztenye (trapa natans) |
Sumár, surják | fiatal fűz- és nyárbokrok, melyek a vízhordta iszapban gallyakból nőnek |
Surják | lásd Sumár alatt |
Surján | 1. fiatal erdő, 2. vékony fahajatás, 3. gizgaz, gyom, 4. kicsi fenyőfa |
Susa | lásd Suly alatt |
Suska | 1. venyige, szőlővessző, 2. kukoricahéj |
Suskafa | kocsányos tölgy |
Suskó | üledésk |
Susnya, susnyó | lásd Sutnya alatt |
Susogó | bugyborékoló, gázos víz |
Sut | szeglet, zug, valaminek möge |
Sutak | kőszál, kőszikla |
Sutlik | keskeny sikátor |
Sutnya | gyökérhajtás, fa tövéből sarjadzó vessző |
Suttyang | földi folyondár, papanc |
Suvadás, suhadás, suhatag | omlás, csuszamlás (olyan hely, ahol a föld egy része megrogyott, leszakadt, megcsúszott) |
Süge, sügej | bozót, bozótos hely |
Süket ér, siket ér | vízhagyta, föliszapolódott folyómeder, amelyben csak nagyvíz idején van víz |
Sülékeny, sülevényes | 1. olyan föld (homokos, kövecse), amelyből minden növény kisül, 2. olyan föld, amelyet idő előtt megfehérített a nap heve, 3. olyan föld, amelyben gyorsan érik a gabona |
Süllyedés, sillyedés | széles, sekély talajkiemelkedés |
Süppedék, söppedék | 1. kénszagú híg kékpala-habarcs, mely helyenkint kiütközik a földből (meleg években a felszíne megkérgesedik), 2. süppedős, ingoványos hely |
Sűrű | 1. fiatal, sűrű erdő, 2. tilos növendék-erdő |
Sűrű-karó | csalamádé, sűrűn vetett takarmánykukorica |
Sürügyék | bozót |
Süt | lásd Séd alatt |
Sz | |
Szád | a völgynek, barlangnak bejárata, odúnak bejárata, nyílása, szája |
Szádok, száldok, száldob, zádok | hársfa |
Szádozat | nyílás |
Szak | sár, locs-pocs |
Szakadák | 1. olyan hely, ahol a föld egy része leszakadt, 2. hegyektől összeszorított meredek völgy |
Szakadály | 1. hegyszakadék, 2. hegyszakadás, meredek omlás, omlásos hegyoldal |
Szakadás | töltésszakadás helyén támadó tó |
Szakadát | 1. szakadék, omlás-martos hegy, 2. hegynyak, hegynyereg |
Szakadék | 1. sziklafalakkal kísért igen szűk völgy, 2. hegyről lezúdult föld, 3. folyóvíz mellékága |
Szakadozás | lásd Szakadák és Szakadék alatt |
Szakos | lucskos, sáros, csatakos |
Szál | kőszál, sziklaszál |
Szalajka | egykori hamuzsírfőző-hely |
Szala | szőlőfajta |
Szalank, szolomp | iszalag |
Száldob, száldok | hársfa |
Szálkaró-gát | hasábfákból álló kerítés |
Szállás | 1. hegyi legelőn levő egyszobás kis faház, 2. a tanya megnevezése Bács-Kiskun megye déli részén, 3. istálló, akol, hodály |
Szamoga | lapályos, vizenyős kákatermő hely |
Szántó | szántóföld |
Szár | 1. száraz, illetve gyér vagy időszakos víz 2. kopasz, tar (hegy, terület, stb.) |
Száraz | patak, ér, vízlevezető árok |
Szárazmalom | 1. ló-húzta malom, 2. kézimalom, 3. kevésvizű malom, amely csak ritkán őrölhet |
Szármán, szármány | meredek, kopasz lejtő, hegyoldal |
Szárnyék | nádból, vesszőből, kukoricaszárból készített falazat, mely a jószágot a szél ellen oldalmazza (sövény) |
Szatyangós | sáros, csatakos |
Szattying | kóróféleség (euphrobia palustris) |
Szécs, szecső | erdei tisztás, havasi tisztás |
Szederencs, szederj | földiszeder |
Szeg, szög | 1. szeglet, sarok, 2. a folyók nagy kanyarulatai közé eső félszigetszerű terület, 2. falurész, mezőrész |
Szegellő | határrész |
Szegés | fölszántott pázsit |
Szeget | lásd Szeg alatt |
Szegle, szögle | 1. szűk sikátor, 2. falurész (utca, sor) |
Szeglet, szöglet, szegelet, szeglelet | lásd Szegle alatt |
Szejke, szejkés | 1. kellemetlen szagú ásványvíz, 2. ingovány, vizenyős, süppedékes hely |
Szék | 1. szikes tó, 2. szikes legelő |
Szék alja | a szikes tó vagy legelő széle, partja, a falu alá nyúló része |
Székfű | kamilla (matricaria chamomilla) |
Szél | valaminek a széle, szegélye, mellette levője |
Szelemen | hegytető, hegytaraj |
Szelence | orgonavirág |
Szelevény | a barázda teteje |
Szelíd föld | termőföld |
Szélvíz | a tónak, folyónak partközeli sekély vize |
Szemerke | borsfenyő, borókafenyő |
Szénafű | hegyen, dombon lévő kaszáló |
Szénhely | szénégető hely |
Szer | 1. sor, rend, 2. a falu felső vagy alsó része, utcája, sora, 3. szántók sora |
Szernye, szérnye | széltől védett hely |
Szesszió | lásd Póznaföld alatt |
Szettyén | kéket virító, méternyi magas bokorféle |
Sziget | 1. folyóágakkal közrefogott földterület, 2. növényzettel megült zátony, 3. nyílt vízzel körülfogott nádas a tóban, 4. vízkanyarodásban, határrészek találkozásában levő térszeglet |
Szigorú | 1. sovány, hitvány, 2. szűk (út, átjáró) |
Szihanyos | nedves |
Szik, szék | 1. sziksós, lúgos föld, 2. sovány legelő |
Szikájos, szikányos, szivájos | szívós, ragadós, nyirkos föld |
Szikkacsos | fölül szikkadt, cserepes, de belül szívós föld |
Szikla | 1. összefüggő nagyobb kőtömeg, 2. a felszín földtől mentes része |
Szil, szilos | szilfaerdő, szilfaberek, szilfaliget |
Szilat | szelet, darab (a szőlőnek, szántóföldnek osztáskor elhasított keskeny fele) |
Szimő | árvíz alkalmából az elöntött területből foltként kibukkanó gyepes, füves hát |
Szines | a parttal egy-szintben lévő |
Szinke | 1. szín, félszer, 2. szőlőhegyi kunyhó |
Szíp | lásd Cíp alatt |
Szironyos | cserepes, kérges |
Szirt, szürt, szüt | 1. hegyes, felnyúló kőszál, 2. megrongált, omladozó part |
Szisz | fűzfa |
Szittyó | káka (lásd Sisak alatt is) |
Szivács, szilvás | bárminemű gyümölcsfával beültetett szőlőalj |
Sziváj, szivájos | mocsári agyag (lásd Szikájos alatt is) |
Sziványos | lásd Szikájos alatt |
Szivogó | a malmok alatt visszafolyó víz |
Szívós | kérges |
Szó | lásd Aszó alatt |
Szódok, szoldok | hársfa |
Szoka, szokaka | utca |
Szokak | mellékutca |
Szoldok | lásd Szódok alatt |
Szolomp, szalank | iszalag |
Szoros | 1. hegyek között átvezető út, szűk völgy, 2. szűk utca |
Szosznyás | erdei fenyővel benőtt terület |
Szög | lásd Szeg alatt |
Szögle | lásd Szegle alatt |
Szölevény | vadkomlóból, vadszőlőből keletkező sűrűség |
Szőlőláb | hegyoldalban lévő szőlő alsó vége |
Szőlőtartomány | szőlőbirtok, szőlőgazdaság |
Szömörcsök | kucsmagomba, süveggomba |
Szörfű | hengerdedszárú, apró, sovány fű |
Sztina | lásd Esztena alatt |
Szuglya | lásd Szugoly alatt |
Szugoly, szugolyék, zugoly | 1. szeglet, sarok, zug, sut, 2. zsákutca, 3. hegyek közé ékelt, kisterjedelmű terület |
Szulák | kúszó gyom-féle (convolvulus) |
Szurdék, szurdik | 1. magas hegyoldalak között vezető meredek, keskeny út (hegyszakadék), 2. két domb közé fogott völgy, 3. szeglet, sarok, zug, 4. odú |
Szurdok | szűk völgy vagy mélyút |
Surduk | lásd Szurdék alatt |
Szusza | országút |
Szuszogó | meredek hegyoldal, kapaszkodó |
Szuvat, szuvatos | rög, göröngy, rögös, göröngyös |
Szürt, szüt | lásd Szirt alatt |
Szűrű | szérű |
Szűz föld | 1. olyan föld, amelyet először szántanak vetés alá, 2. a mélyebb szántással kifordított föld |
T | |
Tag | 1. egy darabban lévő, egyforma nagyságú szántóföldek, 2. tagosításkor juttatott határrész |
Takaruló | a szérűhöz vezető út |
Taksony | szentjánoskenyér-fa (gledicia triacanthus) |
Talabor | széles |
Tálas, teknős | teknőfaragó hely |
Talló | tarló |
Tanka | kis tó, vízállás |
Tanór | tilos rét vagy szőlő kerítése, gyepüje vagy ezek kapuja |
Tanórok | 1. falu közelében lévő árkolás, gyepü, 2. tilos rét vagy szőlő kerítésén levő kapu, 3. utcaköz 3. mezőre nyíló út, mely kapuval van lezárva, 5. sík helyen, leginkább a falu mellett fekvő, fákkal körülvett földdarab (kaszáló, lucernás stb.), 6. faluban lévő füves kert, 7. bekerített füzes, berek, rét, liget, 8. erdőbeli körülkerített hely, 9. finom réti gyep, fű |
Tanórokos | jó fűtermő rét |
Tanya | 1. a falutól messzebb eső lakóház és gazdasági épületei, erdei major stb., 2. halászóhely (az épület nem okvetlen tartozéka), 3. a víznek egy hálóvetésére meghalászható része, 4. szélesebb, mélyebb, csendesebb hely a folyóvízben, 5. állóvíz, tócsa, posvány |
Tanyás hely | vizenyős, mocsaras, lápos hely |
Tányérica | napraforgó |
Tapolca | 1. hévvíz, meleg vagy langyos víz, 2. nagy, bővizű, de hideg forrás |
Tar | kopasz, csupasz, kopár |
Taraba | ferdén fektetett durva fahasábokból álló kerítés |
Tarack | 1. perjefű (triticum repens), 2. vad inda |
Taraj, taréj | a sziklás hegygerinc éle |
Tárnica | erdőbeli fűtermő térség |
Tartomány | 1. határrész, dűlő, 2. környék, vidék |
Tatárka | 1. pohánka (polygonum fagopirum), 2. cirok (holcus sorghum) |
Tavasz | olyan föld, amelybe tavasszal vetnek |
Tazlár | kopasz, tar |
Teber | lásd Töbör alatt |
Tekenő | lásd Teknő és Tálas alatt |
Tekeres, tekerős | 1. kanyargós (út, patakocska, völgy) |
Tekerő | 1. tekervényes út vagy vízfolyás, 2. örvény |
Tekerős | lásd Tekeres alatt |
Tekerület | a folyóvíz kanyarulata |
Teknő, tekenő | hosszirányú sekély talajmélyedés |
Telek | 1. közvetlen a ház körül fekvő földdarab, 2. a tanyák művelés alatt levő földje, amelybe a legelő nincsen beleszámítva, 3. a jószág számára tartott legelő a tanya körül, 4. gyepsáv a tanya körül, 5. a törökvilágban eltűnt telepek helye |
Telek alja | a ház végében lévő földek |
Telelő | major, ahol a jószágot teleltetik |
Téli oldal | északi oldal |
Temetés | 1. temető, 2. hátas, partos hely |
Tengelinc, tiglinc | vadgerle |
Tér | 1. kisebb, vízszintes földterület, 2. dűlő, lapály |
Terjedék | terjedelem, kiterjedés |
Térjény | síkság, róna |
Ternye | sziklás hegyoldalak virága |
Térség | lásd Tér alatt |
Testvizes | forrásos, süppedékes hely |
Tetej | tető |
Tető | 1. a hegy lapos, felső része, 2. árvízmentes sziget |
Tetős | 1. emelkedett sík hely, 2. árvízmentes sziget, 3. magas |
Tics | sárral, agyaggal betapasztott vesszősövény |
Tiglinc | lásd Tengelic alatt |
Tilalmas | az erdőnek, határnak tilos része |
Tinótorty | gombaféle |
Tiny | magas karókerítés |
Tipaszos, tippadt | szikkadt, száradó |
Tippan | szénafű |
Tisza | tiszafa |
Tiszta | 1. tisztás, kopasz rész az erdőben, 2. tiszta, nádmentes víz |
Tizes, tized | falurés, városrész |
Tizes | tíz egyenlő szántófölddarabból álló tábla |
Tó | állandó vízállás |
Tócska, tócsma | tócsa, pocsolya |
Tocsogós | vizenyős, sáros kaszáló |
Tófenék | a tónak déli, délnyugati vége |
Tóhát | a hosszant elnyúló tónak hosszirányú középrésze |
Tojadék | vízturadék |
Tojpadás | sekély, lapos mélyedés |
Tóka | 1. tavacska, pocsolya, 2. vízgyűjtő gödör, ciszterna |
Tól | tó |
Tolló | tarló |
Tomaj | ingovány, süppedék |
Tonya | tócsa, állóvíz |
Toplica, toplicás | ingoványos, sáros, zsombékos süppedék |
Topoly, topol, topolya | fehér nyárfa, jegenyenyár |
Toportyán | vadmálna |
Torbaz | folyó, víz, ér, patak |
Torda | tarpatak, aszó |
Torhány | korhadt |
Torok | 1. völgyszűkület, 2. torkolat, 3. partszakadék |
Torongy | békanyál (vékonyszálú vízinövény) |
Torony | felnyúló kőszál |
Torpadás | horpadás |
Torzs, tors | levágott nádnak, fűnek földben maradt része |
Töbör, teber | 1. víznyelő lyuk, gödör, 2. katlanszerű mélyedés |
Tőkincs | vízitök, nimfa (nymphaea) |
Töles, tölgyes | tölgyerdő |
Töltés | 1. feltöltött út, vasút, gát, 2. duzzasztott halastó |
Tömés | 1. vízparti élőfák gyögerei közé sodort ágbogak alatti üreg, 2. a part mentén felgyülemlett giz-gaz, uszadék |
Tömle, tömlő | vízinövények korhadványának lerakódása |
Tömpöly | réti posvány, mocsár, pocsolya |
Töpe | hegy |
Törőpart | gátpart, ártörő part |
Törzsökös | vén erdő sok tuskóval |
Töviskes | tövises, tüskés, bozótos |
Tőzike | nyirkos erdőben élő növény |
Tuba, tubi, tubu | galamb |
Túl | valamin túl fekvő terület |
Turbolya | illatos fűszernövény |
Turha | mocsarakban az elkorhadt növényekből keletkezett iszap |
Turján | lásd Semlyék alatt |
Turzás | a parttal párvonalasan haladó partközeli zátony |
Tus, tusa | tő, gyökér, földben maradt szár |
Tűrés | sebes víz által összehordott gaz |
Tüs | tövis, tüske |
Tüsök | tüske, tövis |
Tűzhelyes | ligetes (a vetésben azok az üres foltok, ahol a mag nem kelt ki vagy a kikelés után kiveszett) |
U | |
Udor | lásd Odor alatt |
Udvar | 1. kúria, 2. falusi, volt urasági ház, porta |
Uglya | szeglet, sarok |
Ung | vizibéka |
Uszány | hínár |
Út | 1. út, utca, 2. sor (pl. egy út szőlő) |
Utca | köz, sikátor, utca |
Utcabütü | utcavég |
Utcaszád | utca torkolata |
Utcaszer | utcasor |
Útcsap, útcsat | hely, ahová valamelyik út bevezet |
Útkanyarék | útkanyarodás |
Útkelő | az a hely, amerre út nyílik |
Utóház | a hátulsó ház, mely belül, az udvarban van hozzáépítve az utcai házhoz |
Útvállamat | válaszút, az a hely, ahol az út elágazik |
Ü | |
Ügy | folyó |
Ülés | rendszerint lakott, "megült" hely |
Ültetés | ültetés által telepített fiatal erdő |
Ülü | ölyv |
Üredék | üreg |
Ürög | bürök |
Üröm | erdei gyógynövény, szagos félcserje |
Üstök | erdős hegyek meredeken leszakadó vége |
Üvecs | kétéves fekete bárány |
Üvegcsűr | üveghuta |
Üver | 1. fehér, agyagos, márgás föld, 2. süppedékes mélyedés, gödör, 3. kiszáradt patakmeder |
V | |
Va | folyó (csak összetételekben fordul elő, pl. Bód-va, Rony-va) |
Vackor | 1. hitvány, 2. vadkörte |
Vacok | állatok fekvőhelye, búvóhelye, tanyája |
Vád | folyóvíz elkertelése a halászatban |
Vadar | vadon |
Vadföld | semmit sem termő föld |
Vadlapu | szamártövis |
Vadóc | vadzab, vadborsó |
Vadók, vadóka | vadalma |
Vadony | vadfa |
Vadpáva | lásd Páva alatt |
Vadpóka | 1. túzok, 2. ibisz |
Vadvíz | 1. szabályozatlan folyószakasz, 2. vízinövényzettel sűrűn benőtt mocsár vagy tó |
Vágás, vágat | 1. kivágott erdőrész, erdőirtás, nádirtás, 2. tőről fakadt (kb. 5-15 éves) növendékerdő |
Vágó | a szőlőnek egy-egy táblája, mesgyék közé fogott darabja |
Vágott | 1. irtvány, 2. levágott, de már serdülő erdő |
Vágóút | szőlőtáblák közötti mesgye |
Vajfű | gyógyfű |
Vájkó | gödör, mélyedés |
Vajor | csorgós kút, forrás |
Vákány | sekély völgy, völgyfenék |
Vakforrás | olyan hely a folyóban, tóban, ahol a víz a fenékből fölbuzog (buzgár) |
Vakhoncsok | vakondtúrás |
Vakszik | olyan szik, amelyen még a fű sem terem meg |
Váltott | bérelt (föld) |
Vályogos | agyagos, ragadós szántóföld, út |
Vápa, vápahupa | sekély talajmályedés, lapos völgy |
Vargyas | varjas |
Varsa, verse | 1. a varsahálóval való halászat helye, 2. hajdani varsakészítő hely (tanya, telep stb.), mely a víztől távolabb esik |
Vasfű | 1. pimpinella, 2. verbena officinalis |
Vaskapu | hegyszoros |
Vasvirág | vad szalmavirág |
Vecse, vécse | lásd Becse alatt |
Vég | 1. a hegyvonulat tulsó része, 2. völgy nyílása, bejárata |
Vejsze, vejsz | 1. rekesztősövénnyel történő halászat helye, 2. nyílt víz a mocsárban, ahol halászni lehet, 3. halászható ér, 4. a lápnak apró, nyílt tükrei, amelybe a csík-kasokat rakják |
Vejszehely, vészhely | az a hely, ahol a vejszék állnak |
Vékás föld | 400 négyszögöl |
Velencse | venyige |
Veleszta | lekaszált és rendben fekvő fű |
Velyhe | sárgarigó |
Venike, venyike, vernyike, vinike | venyige |
Venyit | iszalag |
Venyű | vadvenyige |
Verbene | füzes |
Veréce, verőce | 1. léckerítés, rácsos kerítés, 2. lécajtó, rácsajtó, kiskapu |
Verécke | kis udvar- vagy kertajtó |
Verem | pince, gödör |
Verés | 1. olyan halászóhely, ahol rekesztősövényt vertek le a vízbe, 2. az időjárás viszontagságainak kitett oldal, 3. csapás, egy-egy szekérjárta nyom |
Vérfű | pimpinella (sanguisorba officinalis) |
Vermes, vermés | olyan hely, ahol valamiből sok van egyrakáson |
Vérmes | termőnedvben bővelkedő föld |
Vernyike | lásd Venike alatt |
Verő | hegynek déli, völgynek északi, napnak kitett oldala |
Verőce | lásd Veréce alatt |
Verőfény | lásd Verő alatt |
Verse | lásd Varsa alatt |
Veselke | sárgavirágú erdei növény |
Vész | 1. halászóhely, 2. a láp apró, nyílt tükrei, ahol halászni lehet, 3. vihardöntötte erdő, 4. halászósövény (vejsze) |
Veszelés | csapógát |
Vesztett hely | rossz, süppedékes vagy meredek, veszedelmes hely |
Vészhely | lásd Vejszehely alatt |
Vészlés, vészelés | 1. vesszőből font csapógát, vetőgát, 2. sövénygát, melyet az áradáskor a fokok torkolatában állítanak fel, hogy a halak apadáskor vissza ne térhessenek a derékfolyóba |
Vesszőkert | sövénykerítés |
Vesszős | 1. gallyas erdő, 2. sarjerdő |
Vétek | szántalanul maradt földszalag |
Vetemedés | növés |
Vetés, vető | 1. hálóvető-hely, 2. bevetendő föld |
Vetéskapu | faluvégi kapu, sorompó, mely a falut a külső határtól elválasztja |
Vetet | lásd Vetés alatt |
Vető | lásd Vetés alatt |
Vetőgát | partot védő, erősítő gát (csapógát, sarkantyú) |
Vettető | lásd Vetőgát alatt |
Viba, iva | fűzfa |
Vidék | 1. határ, tájék, 2. más község |
Vigály, vigás | ritkás, gyér erdő, nádas vagy vetés |
Vikvok | hegyes-völgyes, hepe-hupás |
Világos | nyílt, szabad |
Vinike | lásd Venike alatt |
Virgó, virgóföld | 1. fáktól, cserjéktől megtisztított, de még föl nem szántott föld, 2. olyan föld, amelyet a család tagjai közösen birtokolnak, de évenkint váltakozva használják, 3. vetésforgó, 4. irtás, 5. peres föld |
Viries | 1. rügy, rügyező nyír vagy fűz, 2. fiatal, hajlós, nyers vessző |
Virnyó | viskó |
Visály, visa | egy tábla szőlő |
Visnye | meggy |
Visornyó | viskó |
Vitéz, vityéz, vityáz | szarkaláb |
Víz | 1. folyó, patak, kút, 2. a tó nyílt tükre, 3. a nádasok tisztásai |
Vízálló | 1. száraz hely, melyet az áradás vize nem ér el, 2. vízfogó, gát |
Vizekes, vizenyeges | vizenyős, ingoványos rét, szántó |
Vízemésztő | víznyelő lyuk, gödör |
Vizenyeges | lásd Vizekes alatt |
Vízfej, vízfő | 1. forrás, 2. folyóvíz forrása, kezdete |
Víz fészke | meder, víz árka |
Vízhagyás | fölhagyott meder |
Vízibürü | zsombék |
Vízigalamb | kacagósirály |
Vízjárás | felhagyott folyómeder |
Vízjötte | folyóvíz árja, áradása |
Vízkaré | vízpart, folyókanyarulat |
Vízótta | víz-átjárta |
Víz-szakadék | olyan vízgyülemlés, amely valamikor a folyó medrének része volt, de most el van szigetelve tőle |
Vízverés | hullámgördülés |
Vonó | hálóvonó hely |
Völgy | 1. hosszan elnyúló talajmélyedés, 2. homorulat |
Völgyeleg | mélyedés, kis völgy, lapály |
Z | |
Zádok, zádog, záldok, zódok, száldok | hársfa |
Zádor | lásd Szádok alatt |
Zákány | 1. mélyedés, gödör az úton, 2. iszap |
Záklás | tapadós, ragacsos föld |
Zakota | elrekesztett szűk hely |
Záldok | lásd Zádok alatt |
Zám | véghely |
Zanót | 1. bozót, 2. a határnak gizgazos része, 3. kiszáradt gyep, 4. erdei alacsony félcserje |
Zátony | 1. sziget, 2. víz alatti kavics- vagy homokpad |
Zavara | hosszú fahasábokból összerakott kerítés |
Závoz, závoza, závoszt | hegyoldalon ferdén levezető mélyút |
Zehána, zohána | a településen kívüli vágóhely, húsvágó szín |
Zelnice | víz mentén élő cserje (büdöshárs) |
Ziliz | mályva |
Zódok | lásd Zádok alatt |
Zohána | lásd Zehána alatt |
Zok | tapadós, ragacsos föld |
Zöhen | kisebb, gizgazos, mély hely |
Zököte, zökötés | rossz, zötyögős, kátyus |
Zubogó | 1. gátról, zsilipről lezuhogó víz, 2. sellők, zuhatagok alatt kavargó víz, 3. hegyipatakok kis vízesése |
Zug | 1. hegyek, dombok ékelt mélyedés, szeglet (lásd Szugoly alatt is), 2. folyóvizek hurokszerű kanyarulatával közrefogott terület |
Zúgó | 1. gátról, zsilipről aláömlő víz, 2. zuhatag, vízesés, 3. duzzasztott halastó |
Zugoly | lásd Szugoly alatt |
Zuhogó | lásd Zubogó alatt |
Zs | |
Zsegenye | vízerecske, kicsi fok |
Zséje | néhány szál deszkából készült híd, palló |
Zsejp | hant, gyeptégla |
Zsiba | liba |
Zsibb | zsombékos rét |
Zsider, zsödör | kövecses fenéken folyó sekély víz |
Zsilip | 1. duzzasztó, 2. vízrekesztő nagy famedence, mely az összeszorított vizet a malomkerékre ontja, 3. cölöpökre épített faeregető, facsúsztató csatorna, 4. lapályos, vizenyős helyeken lévő feneketlen sár, 5. mélység, 6. árok |
Zsilipes | süppedékes |
Zsiók | 1. vízidió, vízigesztenye (sulyom), 2. a nád föld alatti tönkje |
Zsip | patak |
zsolna | zöldharkály |
Zsombék, zsombó, zsombok | 1. növénycsomó, mely földoszlopon mered ki a vízből, vagy a vízállás sáriszapos fenekéből, 2. kihalt nádüstöknek összeálló gyökérzete, 3. réteken, kaszálókon lévő kisebb emelkedés vagy tőke formájára kiülő földtömeg, 4. begyepesedett hangyaboly vagy vakondtúrás, 5. káka |
Zsomboly | függőleges irányú, gyakran igen mély hely, szűkszájú üreg, barlang |
Zsombor | 1. csombor (fűszernövény), 2. üreg |
Zsonga | babaguzsaly, zsurló |
Zsödör | lásd Zsider alatt |
Erdey-Hubay-Vigyázó: | Bükk. |
Falukutató munkaközösség: | Elsüllyedt falu a Dunántúlon. |
Föld és Ember c. folyóirat 1921-1930. között megjelenő közleményei. | |
Hefty Gyula: | A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben. |
Jankó János: | A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. |
Jávorka Sándor: | Erdő-mező virágai. |
Kiss László: | Kiskőrösi tájszótár. |
Kogutowicz Károly: | A Dunántúl és Kisalföld. |
Kriza János: | Erdélyi tájszótár. |
Lukácsy Imre: | Ormánság népe. |
Mikesy Sándor: | Szabolcs vármegye középkori víznevei. |
Népünk és Nyelvünk 1930-1939. között megjelent közleményei. | |
Pesty Frigyes: | Magyarország helynevei. |
Réső Ensel Sándor: | A helynevek magyarázója. |
Strömpl Gábor: | Helyneveink vízrajzi szókincse. |
Strömpl Gábor: | Jövő térképeink névrajza. |
Strömpl Gábor: | Székelyföldi helynevek magyarázata. |
Szabó T. Attila: | Csongrádmegyei helynevek. |
Szinnyei József: | Magyar tájszótár. |