A hegység nevének eredetével kapcsolatban többféle vélekedés látott napvilágot. Először 675-ben, a görög Karpathos elnevezésként találkozhatunk a hegyvonulatra történő utalással. A következő utalás a római időkből származik, amikor Montes nivium, vagyis Havas-hegység néven jelölték. A IV. Béla korából fennmaradt első magyar oklevelek Tarczal vagy Tatur néven említik, míg a magát "a néhai Béla király" jegyzőjeként aposztrofáló Névtelen (Anonymus) Gesta Hungarorum (A magyarok cselekedetei) c., 1210 körül megjelent, a honfoglalás regényes históriáját közreadó művében Trytur néven említi az ország e részét, míg a későbbi Szepességet Zepus néven jelöli. Kosmas cseh krónikás 1125-ből származó, kézzel írott művében Tritri vagy Tryti néven szerepel. A XII-XIV. század között kelt magyar források Turtur, Turtul, Tortol, Tarczal elnevezéseket használnak, míg egy 1255-ből fennmaradt lengyel okirat mai nevén, Tatry név alatt említi a hegységet. Georgius Wernher (1497-1567) német származású lengyel tudós és költő 1549-ben kiadott De admirandis Hungariae aquis hypomnemation c. munkájában találkozunk először a Tatri elnevezéssel. Ezt a névhasználatot erősíti meg Frölich Dávid 1639-ben megjelent Medulla geographiae practicae c. műve, amelyből megtudhatjuk, hogy a hegységet a szláv népek Tatry-nak, a szepességi németek pedig Schnee-Gebürg-nek hívták. Egy 1778-ban megjelent latin nyelvű kiadvány Tatur, magyarul Tátra néven említi a hegységet.

Sok tudósnak fáradtságos munkával sikerült felkutatnia a hegység elnevezésének eredetét, de a fenti kutatásokon kívül más, esetenként megmosolyogtató vélekedések is napvilágot láttak a XX. század korai turistairodalmában. Dr. Szontagh a régi szláv Tathor szóval hozza összefüggésbe, amelynek jelentése: a hegyek atyja. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Sydow a Tátra-csúcstól származtatja, míg Stupnicki a tatároktól vezeti le a Tátra nevet. Más források szlovák eredetűnek tüntetik fel a Tátra nevet, amely az ősszláv Trtri (szikla, omladék) szó mai változata.