A turisták jelentős része bevonult. A vezetők is, meg az egyszerű tagok is sorra beöltöztek katonaruhába, egyik a másik után ment a frontra és a szép reményekre jogosító turista élet egységes vérkeringése egyszerre megállt és négy éven át úgyszólván teljesen pihentek a szögescipők és turistabotok. A frontra utazott a szövetség tisztikarának jelentős része s hamarosan hősi halottak neveitől lett hangos a magyar turistaság. A hazáért áldozta fiatal életét Serényi Jenő dr., a szövetségi eszme egyik apostola és a magyar turista irodalom egyik vezéralakja, azután Csepcsányi Tibor dr., a szövetség főtitkára, a kiváló turista rajzoló és a többiek: Bernáth Károly, Mervay Sándor, Dobrovics József, Hulyák Valér, Szabó János, Kerekes Pál dr., Zuber Frigyes és még sokan a magyar turistaság ifjú seregéből. De míg a magyar turistaság színe-java a háborúban küzdött, az itthonmaradottak úgy, ahogy a körülmények engedték, igyekeztek a turistaság életének a színvonalát fenntartani. Már 1915-ben mozgalom indult meg egy elpusztult magyar falunak a turisták áttal való felépítésére és Turistafalvának való elnevezésére. A hegymászás úgyszólván a szadságok keretében lebonyolított tátrai túrákra szorítkoztt, bár a tiroli harctereken éppen eleget másztak katona turistáink kényszerűségből is. Turista síelők mint katonai síoktatók bocsátották tudásukat a hadvezetőség renldelkezésére és alpinistáink is bőségesen érvényesíthették tudásukat a nagy harcok és oktatások során. 1917-1918-ban elismerték az MTSz-t szakvéleményező testületnek és a szövetség javaslatait és véleméyezését az összes hatóságok és intézmények elfogadták. A szövetség kérelmére és javaslatára 1918-ban történt meg az első államsegélyek kiutalása. Az első törvény, mely a turistasággal foglalkozott, az 1913. évi XIII. tc. volt a turistaalap létesítéséről: a totalizatőradó hozadékának 2%-ából, mely testnevelési célokra volt fenntartva, egyötöd részt szánt turista célokra a törvény. Ezt a földművelési miniszter kezelte és a szövetség javaslatára ő utalta ki az első államsegélyt, mely 52000 korona volt és a következőképpen oszlott el:

Forrás:
[Magyar Turista Lexikon, szerkesztette Polgárdy Géza, Budapest 1941., 204-213. o.]